Úticél? Párizs, dehogy Dakar!

2007.09.20. 08:51

Ismét egy összefogás, most a Mitsubishi és a PSA-csoport között. Kétségtelen, hogy kevesen értenek ennyire az összkerékhajtáshoz, mint a japán gyár szakemberei. A franciák meg a fineszt adták a megjelenéshez.

A Kiskunsági Nemzeti Parkban, ahol egy nagyobb trágyadomb komoly, térképen jelzett domborzati tényező, csak olyan terepjárót mutatnak be a sajtó képviselőinek, amiről a gyártó is tudja, hogy nem terepezésre készült. Most először a hímezés-hámozás helyett ("dehogynem, megállja helyét bárhol, de a vevőink úgyse viszik le az aszfaltról") egyértelműen kijelentették, a C-Crosser nem más, mint egy szabadidő-autó.

Egyenes beszéd, mert a vevők úgysem vadcsapásokat szelnek át és vízmosásokat akarnak legyőzni. Hanem a lovastanyát közelítik meg, ahová a legrosszabb esetben az utolsó 200 méter dűlőúton vezet. Esetleg vízimotoroznak, és az úgy elegáns, ha utánfutóval háttal beletolatnak a vízbe. Síelésnél is kínos küszködés a hólánc szerelgetése; ott van a csomagtartóban, mert kérik a határon, de felmegy nélküle, nem kell fagyott ujjakkal szerelgetni a kerekeken.

Ne pfujoljunk, hogy hol itt az igazi kihívás meg a férfiasság? A 2007 első kétharmadában Magyarországon eladott több mint 4500 négykerék-hajtású személygépkocsi közül alig 400-at lehetne nehéz terepre ráengedni. Ezek közül is sokat hivatásszerű használatra (erdőművelés, közműszolgáltatók stb.) vásároltak. Tehát a zömük szabadidős célokra való, arra is használják.

Kétségtelen tény, hogy a szokatlan terepen hobbiból megtett rövid távolságok mellett a hétköznapi használatban is előnyös a 4x4-es hajtás. Stabilitást, biztonságot kölcsönöz az autónak, akár nyomatékátadásról, akár lassításról van szó. Azt sem szabad azonban elfelejtenünk, hogy normál vezetési stílus mellett igen ritkán szorulunk a segítségére. A Citroën C-Crossert mégsem butították csak elsőkerék-hajtásúra, tehát a magasabb felépítményhez mindenképpen jár némi terepképesség.

Már ha aktiváljuk a háromállású tekerőgombbal. Alaphelyzet ugyanis a 2WD, természetesen elöl hajtott kerekekkel. A második a 4WD, ekkor az osztómű utáni elektronikus vezérlésű tengelykapcsoló a maga döntése alapján hátra is juttat a nyomatékból. A Lock állásban sem kell attól tartanunk, hogy aszfalton úgy felejtve vészes nyikorgás közben ott marad a fél autó a kanyarban, ugyanis csak több, de nem 50% erő jut a hátsó tengelyre.

A gyakorlati teszttől erősen intettek, én azért nem bírtam magammal, és átgázoltam egy nagy kiterjedésű, friss tehénlepényen. Semmi gond nem volt, bár erősen bátorított e cselekedetemben egy közeli traktor. A nemzetközi menetpróbán azonban - úgy látszik - az ott részt vevő Karottában ezt nem tudatosították, mert döbbenetes kalandokba bocsátkoztak az operatőrrel, követve a navigáció útmutatását. A következő oldalon a videó megtekintését gyengébb idegzetűeknek csak saját felelősségre ajánlom, Citroën-közeli személyeknek pedig a hivatalos kommunikációnk szerint: trükkfelvétel az egész.