 | |
 | |
Az ülés kényelmetlen, de legalább nagyszerűen lehet benne izzadni: a huzatok, és általában a belső tér tisztításához szükséges lemodernebb eszköz a gyökérkefe és a slag. Az előre-hátra mozgatás korlátai pedig istenesek ahhoz képest, amennyit a támláját állíthatjuk.
Japános, hanyattesős rendszer, de nem tudunk hanyattesni, mert nagyon kis tartományban dönthető. A rugója viszont bivalyerős, úgyhogy ha offroadozás közben félrenyeltük a kiflit, csak előredőlünk, meghúzzuk a kart, és a támla olyan erővel vág hátba, hogy a légcső egyből megkönnyebbül.
| | |
| |  |
Fordulékonyság terén még egy tartályhajó is megalázó vereséget mér a Defenderre. Ezt nem róhatjuk fel neki: ökölfej nevű futóműalkatrésze ennyi mozgásteret enged a kormánynak. Valami vagy erős, vagy kis helyen fordul - vannak már modernebb, erős és fordulékony megoldások, a Defender egyelőre erős.
Hangszigetelés az nincs. Leltárhiány sincs: a motor rezgései a hallható tartománytól a csigolyaremegtető vibrációig mind egy szálig bejönnek az utastérbe. Országúti sebességnél a nagy külső tükrök duettje is csatlakozik a különleges üvöltő finn kórus koncertjeire emlékeztető hangorkánhoz.
| | |
 | |
A belső tükörhöz nem árt egy kis humorérzék, mert ha át akarjuk billenteni éjszakai pozícióba, az egész kramanc átlettyen valami hülye irányba. Az éjszakai műszak másik fénypontja, hogy a műszerfalvilágítást halványító kapcsolót nem találtam, az autó egészét tekintve valószínűleg azért, mert ilyen nincs.
Az egyszerűségnek a mindennapi életben számos hasznát látjuk: a szovjetesen darabos működésű alkatrészek magukban hordozzák az ígéretet, hogy ötven év múlva is ugyanezzel a szovjet darabossággal, de működnek. Az első légbeömlők nyitókarja, a platót záró, rusztikusan gyönyörű kallantyú, az ajtók drabális zsanérjai - a külső tükrök nemhogy motorral, vagy belülről nem állíthatók, de kihajolva is csak úgy, ha két kézzel rángatjuk. Machismo tabuk nélkül.
| | |
| |  |
Az építőkocka-forma miatt parkolni sokkal könnyebb vele, mint gondolnánk, egy rendes autóhelyen elfér. A városban viszont már veszélyes lehet, hogy a hátsó ablak elé szerelt pótkerék épp kitakarja a mögöttünk jövőt. A hátsó ablak félrehúzható, és a szélvédő alatti, régi Renault 4-es stílusban felbillenthető levegőbeömlőkkel együtt olyan irányú légörvényt kavarunk, amilyet csak akarunk.
Bármennyire rossz vezetni, mégiscsak nagyon jó vezetni - ugyanilyen jó lenne egy pótkocsis IFA, ha járna hozzá a tudat: úgy néz ki, mint egy platós Defender. Mellesleg a Defenderben tényleg majdnem olyan magasan ülünk, mint az IFA-pilóták. Ez országúton, éjszaka tud kellemetlen lenni, mert valahogy ebben a szélvédő-magasságban szállnak a legzsírosabb lepkék.
| | |
 | |
Ha kibírtuk a forgalomban az első néhány percet, és látjuk, hogy nemcsak nekünk nem esett bajunk, de frissen végzett tömeggyilkos sem lett belőlünk, elkezdjük élvezni az egészet, úgy, ahogy van. Kormányzás, indexelés, fékezés, váltás - megannyi mámorító pillanat, ódivatú, békebeli érzés, bár azt nálunk már gulyáskommunizmusnak hívják, de úgyis a nosztalgia a lényeg. Ugyanettől pezsdül fel a vér egy rendesen karban tartott régi autóban, legyen az akár Wartburg, Zsiguli vagy VW bogár: minden az, ami, semmit sem könnyű működtetni, de legalább semmi nem áll gép és vezető közé, percek alatt megvan az összhang, mint Frédi és Béni, meg a kőfejtő dinoszaurusz között.
A teherautó-váltó igazi testépítő-formagyakorlat, egyesből kettesbe a bicepsz, kettesből hármasba a tricepsz, négyesből ötösbe a külső vállizmok mutathatók be. Utóbbiakhoz persze atlétatrikóban kell vezetnünk, de az legalább annyira illik a Landyhez, mint a gumicsizma.
| | |
| |  |
Tesztautónkban fordulatszámmérő gyárilag nincs, és a kilométeróra 2250 km-nél jött rá, hogy ezzel a turbódízellel (112 LE/4000 rpm) úgyis képtelenség a gyorshajtás, el is romlott izibe'. Turbódízelt ebben a kéttonnás kategóriában elég okosan kéne vezetni, és mindig a nyomatékmaximum körül (300 Nm/1800 rpm) váltani.
Az öthengeres, 2.5-ös motorra egyébként nem lehet panasz, sok terep-akadályon felezővel alapjáraton átviszi az autót, és a gyári végsebesség is elérhető, kicsivel a padlógáz felett. A fogyasztás könnyen 10 liter körül tartható. Mindezeket azok értékelik a legtöbbre, akik vezettek már régi, szívódízel Land Rovert.
| | |
 | |
Az angoloknál a Defender máig is munkaautó, ezért a legtöbb modell annyira puritán, amennyire csak lehet. Tesztautónkba az elektromos ablakemelő és a kazettás magnó is csak műsoron kívül került bele. Egyébként akkor tudjuk le a leggyorsabban az extralistát, ha azt mondjuk, nincs benne semmi, főleg mert az ABS manapság már a kisautókban sem számít különlegességnek. A 6.5 millió forint plusz áfát feltornászhatjuk egészen tízig, de Land Rovert általában azért vesznek, hogy önfeledten hempergőzzenek vele a sárban, mint Malacka, azt az élményt meg csak rontják az extrák.
45 fokos terepszög, ez a volán mögül nézve, ereszkedésben elég félelmetes tud lenni. Ha tényleg szívügyünk a parázás, leszerelhetjük a lökhárítókat, és próbálkozhatunk meredekebb mutatványokkal, főleg ha a közelben tartózkodik egy offroad-os kolléga, aki visszacsörlőz a négy kerekünkre.
< >
