Prémiumautó, ízlelgetjük a szót ebben a kényelmetlen, de gyönyörű piros bőrülésben, melynek enyhén meggymártásos pirosa egyáltalán nem illik a műszerfal pirosához, de egyébként minden olyasmi megvan benne, amit annyira szerettük a Miniben vagy a Chrysler PT Cruiser ben. Tehát prémium, elvégre van benne bőr, a kormány fehér, elefántcsontra emlékeztet egy csomó kapcsoló, még a Panda indexkarja kiöntéséhez is kerítettek egy kis törtfehér műanyagot.
Aztán, bár tudjuk, hogy
Ferrarikban is
könnyen botlik az ember Fiat alkatrészekbe, önkéntelenül is elkezdjük
összeállítani az olcsóságlistát.
1.: kézifék - kar és szoknya
2.: ablakemelő kapcsoló a Pandából
Középen van kettő, hogy spóroljanak a kapcsolókkal, viszont
bár nincs ráírva, fel-le automata. Biztos drága lett volna külön AUTO
feliratos kapcsolót gyártani, muhaha, muhaha.
A kijelzővel is van néhány gondom. A műszerfal egyes tájékoztató feliratai nagyjából akkorák, mint minden idők egyik legnyomorúságosabb balféke, a Nokia okostelefon betűmérete. A kilométeróra dizájnban erős, funkcióban kevésbé, például jól mutat, hogy koncentrikus körökön mozog a kilométeróra és a fordulatszámmérő mutatója, de ezt így sokkal nehezebb az agynak dekódolni, mint a két külön műszert.
Ezerkettes a motor. Kit érdekel, hogy megy? Egye fene, nézzük. Az M7-esen a sebességkorlátozásokat elhagyva őszintpén meglepődtem, hogy egyáltalán képes elérni a sztrádatempót. 130-nál 3500-at forog a főtengely, és így 5-ösben már tényleg nem úgy néz ki, mint aki valaha is elérné a 140-et. Biztos ami biztos, gondoltam, megnézem, van-e benne tartalék. Visszatoltam 4-esbe, és barátaim: elindult! Addig-addig álmélkodtam a fordulatszámmérőn, míg váratlanul meg nem érkeztem 160-nal egy Volvo seggébe, a vezető nyilván csodálkozott, hogy ha korábban olyan jámborul csordogáltam a külső sávban, miért akarom most letúrni a belsőből. És 160-nál esküszöm, még volt benne erő.
Olvasóink írták
A barátnőm imádja, sőt, néha már féltékeny is vagyok rá!
Kár, hogy nincs több az utakon. Drága volt de nem bántam
meg!
Írjon ön is ítéletet
Nem ehhez vagyok szokva, így országúton is csak a sokadik előzésnél hittem el, hogy egy 1,2-es modern kisautóval lehet országúton előzni. Olyankor 3-asba megy a váltó, de nagyon szép 80-110-es gyorsulásokat csinál, ami a biztonságos előzés alapja. Végre egy autó, aminél nyugodtan le lehet írni, hogy a dízelt el lehet felejteni. Hatliteres fogyasztás, elég erő, aki ebből dízelt vesz , azzal nem beszélgetek.
Elöl annyi a hely, mint a Pandában, vagyis pont elférnék, ha a váltófélsziget nem nyomná a jobb térdemet. Olyan két-három centin múlik az el és el nem férés kérdése, talán ez a Panda egyetlen lényeges hibája, amit igazán kijavíthattak volna.
Praktikumban még akkor is elég gyenge, ha a csomagtartója nagyobb, mint gondolnánk. A hátsó ülés viszont egyértelműen szűk, a granturismo-fajtából: lábtér van, válltér van, a fejünk viszont csak félrebillentve fér el. Ráfutásos balesetnél nincs is dolga a hátsó fejtámláknak, amikért mellékesen járna egy ipari formatervezési díj. De hiába szépek, feladatuk nincs: ha valaki belénk jön, már a tető letörte a fejünket. Majd egy évtizednyi szakmai gyakorlattal sem emlékszem kisebb hátsó fejtérre a nem-szupersport kategóriában.
A Panda nagyon jó kis autó, amit imádok vezetni, ezzel se voltam máshogy. A futómű a /55-ös gumikkal kicsit pattogós, de mivel a motor pörgetve szépen szól, én inkább élveztem a pattogást. Igazából inkább agyatlanul, mint sportosan kemény, szóval köridőre ez még biztos nem az Abarth, de pont az a szerencsés kategória, amivel élvezetesen száguldozunk, miközben alig lépjük túl a megengedett sebességet.
A tesztautó kicsivel 3,8 millió alatti ára úgy jön ki, hogy az 1,2 8V Lounge felszereltség 3, 250 500 forintos alapárról indul, amiben benne van a bőr kormány. A kárpit viszont nincs, mert az plusz 200 ezer. Aztán 250 a robotizált váltó. Hogy valaki kér-e fekete 5-öst 20 ezerért a motorháztertőre, vagy húszezerért 500-as csíkot, döntse el ki-ki, de 80 ezer a napfénytető, ami nélkül 500-ast venni szigorúan tilos.
Véleményét elmondaná másoknak is?
Tegye meg a cikkhez kapcsolódó blogposzton !
Mint használati cikk tehát hasznavehetetlen, ráadásul drága. Szerencséjére azonban a Fiat 500 nem használati cikk, hanem kultusztárgy, amibe például gyerekülést bemesterkedni szinte lehetetlen, gyerekülésbe hátra gyereket becsatolni még Uri Geller se tudna, mert a csat nem mukodne. Viszont úgyis nagy a túlnépesedés, sokan arra esküsznek, hogy nem kell annyi gyerek. Nekik ideális autó. Egyébként nekem is kéne.
