Használtteszt: Fiat Bravo SX 1.6 - 1999

Ha Bravóm lenne, Johnnynak hívnák. A tesztelt példány - rendszáma alapján - az érzéki Gyula névre hallgat. A rendszám és a ritka gusztustalan H-betű mellett Gyulának még egy magyar vonatkozása van: a biztonsági öv a rávarrott címke tanúbizonysága szerint hazai termék!

A Fiat 1996 szeptemberében kezdte meg a Tipót felváltó Bravo és Brava gyártását. A Totalcar által kipróbált autó 1999. áprilisi születésű, így már a '98-as típusfrissítés jegyeit, azaz a színre fújt külső tükröket is megfigyelhetjük rajta. Az igazi változások a belteret érintették: jobb minőségű kilincsek, kapcsolók, textilek kerültek az autóba. Az SX felszereltségű Bravókhoz alapértelmezésben mindig is járt az indításgátló, a centrálzár, az első elektromos ablak, a szintén delejes tükör, a szervokormány, a vezetőoldali lufi. Az ABS és a klíma rendelésre került tesztautónkba.

A háromajtós alsó-közép Fiat - akárcsak utódja, a kisebbik Stilo - igazi sportos karakter. A Bravo-Brava páros tagjainak határozott megkülönböztetésével a torinói mérnökgárda minden családiautósságot az ötajtósba és a Mareába száműzött. A lapos, gonosz orr telitalálat a harcsaszájjal, a kis kerek ködlámpákkal és az agresszív, keskenyre húzott sötét szempárral - kár, hogy az otromba rendszám megbontja az összhangot. A Bravo matricarendszámmal lenne az igazi. Hátul sugárhajtómű-szerű lámpatestek dudorodnak a morcos csomagtérajtó-fogantyú két oldalán. Vagy ha máshogy nézünk rájuk, hát bizony méretes csöcsök azok, két sárga bimbóval.

Amilyen kívánatos és vendégszerető az első traktus, annyira nehézkes bejutni hátra. Az ajtó szélesre nyílik, de az első ülések kelletlenül és keveset csúsznak előre, keskeny rést tárva fel maguk mögött. Ha már elfoglaltuk a hátsó helyek valamelyikét, mindjárt rózsásabbnak tűnik a helyzet. A Bravo 4020 milliméter hosszú, 1,75 méter széles és 1420 mm magas, tengelytávja 2540 mm, ami hat és fél centivel több, mint amennyire a hármas Golf, és 23 milliméterrel több, mint amennyire az F-Astra tengelyei vannak egymástól. Fejtér és lábtér van bőven - igaz mögöttünk csak 280 liternyi csomagtér marad, ami ülésdöntögetéssel 1030-ra bővíthető.

Széles fejtámlákon nyugtathatjuk tarkónkat, karunkat szép vonalú könyöklőre támaszthatjuk. Jó, kipróbáltuk, itt is voltunk, menjünk gyorsan vissza előre. A kellemes, jó oldaltartású, mégis kényelmes fotelekből egy kicsit Skoda Feliciá-s, de mégis szép műszeregyüttest és a Bravo gyári rádiójával már semmihez nem hasonlító, anélkül kicsit civices középkonzolt nézhetünk és kezelhetünk.

Szépek és jók a bajuszkapcsolók, jó tekergetni a légrostélyok szabályzóit vagy játszani a sajátos rádióval, de az igazi élményt a kormány nyújtja. Bár nem bőrbevonatú, kellemes a kéznek, jó a fogása, és gyönyörű rajta a két lendületes vonás az embléma fölött. Faltól falig hármat forog, még annyira sem könnyen, mint a Stilo elektromos rásegítésű kormányműve országúti állásban.