A konkurencia és az Albeával a Fiat is belénk sulykolta: ha praktikus és olcsó autóra vágysz, győzd le minden alkalommal az undorodat, mikor megpillantod. Ennek vége. A Linea tetszetős, és ráadásul nagyon jó.
Bár mára a Fiat tán bánja a kisebb felhajtást és a szerényebb helyszíneket , mi tudjuk és elmondjuk, hogy a Linea nekünk és a hasonszőrűeknek készült. Az is igaz, hogy váratlanul jól sikerült, és ez az Albea után jókora meglepetés. Ezért aztán csendesen elkezdték felfelé tolni: ez már szerintük az alsó-középkategória, noha látványosan a Punto szolgált alapul. Nem mintha ezért kárhoztathatnánk. A Punto csinos autó. És nem sikerült elrontani, mint a szegény rút Thaliát vagy a pusztító külsejű Honda Cityt, amiken iszonyodva állapodik meg a szem.
Volt már példa, hogy tisztességgel oldották meg a szedánosítást. Ilyen az előző Swift. Nem mondom, hogy nem láttam szebbet, de legalább nem nyári gyakornokokra bízott mellékes feladatnak látszik. Vagy a négyajtós Astra , bár itt lenne végre. Most így hirtelen nem jut más az eszembe, de biztosan van rengeteg. Min múlik? Az arányokon. Könnyű mondani, nehéz megcsinálni. Főleg kicsiben.
Ez a kulcskérdés, vagyis a méret. A Fiat Linea több mint 4,5 méter hosszú, tengelytávja meghaladja a lassan szabványos 260 centimétert. Ebből következik, hogy 4 db 180 centis személynek kényelmes. Ennél többet semmiképpen nem várhatunk, öt felnőtt elhelyezését egy-két kategóriával feljebb sem sikerült maradéktalanul megoldani. A lábtér bőséges, két kifogást találhatunk csak: elöl keskeny, ezért két testes utas túl közel van egymáshoz, hátul meg a fejtérből loptak el az erősen lejtős hátsó szélvédővel. A csomagtartó óriási, darabáru szállítására tökéletesen alkalmas. A hátsó ülés osztottan dönthető. Sajnos, elég kicsi a nyílása, a 37 centis tévé befért, az 55-ös valószínűleg csak doboz nélkül.
hogy elférjen 500 liter légüres tér
A formája csalóka. Hátrafelé magasodik, ez mostanában általános. De szélesedik is, hogy legyen hely hátul és a csomagtartóban. Ezért elölről kisebbnek látszik, mögüle szemlélve meg a magas csomagtartó mutatja keskenynek. Oldalról és sréhen hátulról találunk olyan szöget, amikor teljes kiterjedésében megmutatkozik, innen nézve még egy kis tekintélyt is sugároz. Főleg a 4 méter alatti autók tulajdonosainak. Nem is tudom, azért nem a Bravóból építették, mert akkor ütötte volna a 4,8-at? A felhasznált motívumok a mostani fiatos trendet követik, eddig csak dicsértük, most sem kell módosítani álláspontunkon.
A tetszéshez szép színekkel, a legmagasabb felszereltségi szintű tesztautónál finom kárpitokkal járulnak a gyártó részéről. Összesen közel 2000 km-t vezettem, így nem elkapkodott a megállapítás, hogy kényelmes a vezetőülés. Barátnőm sem panaszkodott a másikban, pedig nem szokta elrejteni véleményét. A szolgáltatások színvonalasak, ABS, állítható szervokormány, néhány elektromos extra már az alapcsomag része. Mi kaptunk automata klímát, mp3-as fejegységet, multifunkcionális kormányt, miegymást.
Elvittük világot látni
Méghozzá olyan országokba, ahol (pillanatnyilag) nem forgalmazzák a Lineát. Ausztrián csak keresztülmentünk, egyébként sem számítottam rá, hogy megállítanak a hűvös osztrákok. Nem így az olaszok, ők aztán leplezetlenül csodálkoztak. Persze tudni kell, náluk nincs Linea. Azért fura, mert Németországban, Spanyolhonban és Portugáliában kapható. Igaz, Nyugat-Európában sehol máshol, sőt szegény szlovének is lemaradtak az új Fiatról. Meg is kérdeztem a Fiat sajtósát, miért? Ahogy mondták, ezekben az országokban létező kategória a C szegmensben a szedán, másfelé, így Olaszországban, viszont nem.
Csak az idegen rendszám miatt
nem szólítottak le
Tehát Itáliában nyoma sincs, az eleve autóbuzi nemzet elől még a puszta létét is hatékonyan eltitkolhatták, mivel nyílt színi megdöbbenést keltett a feltűnő, égszínkék Fiatunk. Ha haladtam, mellénk érve lassították, úgy bámulták. Ha álltam, odajöttek, körbejárták, fennhangon olvasták a nevét, egyáltalán nem zavarta őket, hogy benne ül a sofőr. És ez így ment, négy napon keresztül. Egzotikus sportkocsi válthat ki hasonló érdeklődést.
Élek a gyanúperrel, hogy a logika egyszer csak felülírja a marketingosztály döntését. Túl jól sikerült, nincs miért az egykori vasfüggönyön túli territóriumba száműzni. Ráadásul nincs is a Fiatnak eggyel nagyobb alsóközepese, amitől elvenné a levegőt. Nem tudom ugyan beleélni magam egy havi nettó 6-8 ezer euró jövedelmű osztrák középosztálybeli család helyzetébe, de nem hiszem, hogy bármiről le kéne mondaniuk a Lineával, akár a Billában történő heti bevásárlásról, akár a wörthi-tavi hosszú hétvégéről lenne szó. Legalábbis egy Golffal összevetve.
1,3-as dízel nekem bőven elég volt a 12 mázsás kasznihoz. Ki kell tapasztalni, mert először kissé tohonyának éreztem. Indokolatlan pörgetni, hiába emeljük a fordulatot 3000 fölé, semmivel sem megy jobban, mint kétezren. Csak hangosabb. Arra érdemes ügyelni, hogy felváltásnál ne essen 1700 alá. Ekkor szépen húz a városban, az autópályán sincs vele gond 150-ig. Nyolcvannál ötödikben már a nyomatékcsúcson van a motor, kapcsolgatni sem kell.
