Bemutatót: Claas Axion 960 Terra Trac

Hogy nem új, az biztos. Az 1920-as években a Citroen elsőként kelt át a Szaharán féllánctalpas gépkocsikkal. A németek is próbálkoztak ilyennel, de harcjárműveik elakadtak az orosz sárban, hóban. Mostanság mezőgazdasági erőgépekben alkalmazzák a megoldást. Egyszerű okkal: egy sokfejes eke, nagy munkaszélességű tárcsa vontatásához nem elég, ha erős a traktor, nehéznek is kell lennie, különben csak egy helyben kaparna. Ám egy súlyos, négykerekű traktor nagyon tömöríti maga alatt a szántóföld talaját, ami több szempontból is hátrányos.

A traktorkerék ráadásul kevesebbet halad, mint amennyit a kerülete forog, van egy kis csúszása (szlip), ami gázolajpazarlás árán kínozza a földet. Ezért kezdtek a legnagyobb kategóriákban áttérni az acél lánctalphoz hasonlító gumihevederre. Nagy felületen oszlik el a súly, nem „omlik be alatta sírva a föld”, és rugalmas anyagával kíméli az aszfaltozott utakat, amikor a földekre vonul – akár 40 km/órával lehet robogni vele.

Oké, eddig érthető, láttunk már ilyen erőgépet a Totalcaron is, de mi értelme gumikerekekkel kiegészíteni? Annyi, hogy forduláskor keresztirányban csúsznak a gumihevederek, hiszen ez a kormányzás egyetlen lehetséges módja, s nagy motorteljesítmény és fogyasztás árán nyírják a talajt, ami megint csak nem tesz jót a növényeknek, sem a szántóföld szerkezetének. A két első kerék viszont ugyanúgy kormányoz, mint bármelyik traktoron, a gumihevederek meg kisebb nyírással követik őket.

Hadd dobjak be most egy kis műszaki nyelvészkedést! Nem kedvelem a hevederes járószerkezet elnevezést, mert a járás szó lépegetésre utal, holott ezek a traktorok, illetve egyéb gépek, például kombájnok is tulajdonképpen kerekeken gördülnek, csakhogy a mindig maguk elé terített sima gumicsíkon. Ami persze nem lánctalp, hanem hivatalosan heveder, de szívesebben hívnám gumitalpnak. Szóval most egy kerekes-gumitalpú traktort mutatok be, a Claas 960 Terra Trac-ot.

A Terra Trac gumihevederes járószerkezetről annyit kell tudni, hogy a német márka húsz éve alkalmazza kombájnjain, nagyon jó eredményekkel, de traktorhoz megtoldotta rugózással, hogy finomabban szaladjon országúti vonuláskor, illetve szép simán menjen a szántóföldön. Ez azért fontos, mert egyre extrémebb időjárásunk mind rövidebb ablakokat nyit egyes mezőgazdasági műveletek elvégzésére, és ilyenkor napokon keresztül látástól vakulásig dolgozhat a fülkében a gépkezelő, akinek jó testi-lelki állapotától nagymértékben függ a munka minősége és a termény mennyisége. Tehát gépünk lényegében egy alapkivitelben gumikerekű Claas 960-as nagytraktor, hátul gumihevederekkel.

Impozáns masina. Három méter széles, ennél is nagyobb magasságba tornyosul fölénk, közel húsz tonnás, de az első függesztésen a súlyeloszlás javítására még visz egy kilencszáz kilós acéltömböt, és a vontatott munkaeszköz is terheli, úgyhogy összesen 22 tonnára hat a gravitáció. Motorjának 450 lóerejét folyamatosan változó áttételű CMATIC erőátvitel továbbítja. Legérdekesebb része mégis az előre tíz, hátrafelé hat foknyit billenni képes, rugózott járószerkezet, amely négyféle (18, 25, 29 és 35) colos hevederszélességgel választható. Rugóútja nem is olyan kicsi, 120 milliméter, ez már jól kisimítja a talajegyenetlenségeket.

A gumihevederes Axion a négykerekű változat leszármazottja, ennek is rugózottak és hajtottak az első kerekei, de van néhány eltérés. A hátsó futóművet megerősítették, a hátranyúló járószerkezet miatt hosszabbak lettek a függesztőszerkezet karjai, a fokozatmentes ZF váltómű nagyobb nyomaték átvitelére alkalmas, a gázolaj-tank 850 literesre nőtt, és az Adblue tartályával együtt a kerekes modell hátsó sárvédőjének helyét foglalja el. A négy ponton rugózott és nagyon ergonomikus berendezésű fülke ugyanolyan csendes és kényelmes, persze van benne klíma, rádió és hűtőláda.

Autós ember könnyen képzelheti, hogy az ő kocsijához képest ez egy traktor. A valóságban csak irigyelheti a gépkezelőt, akinek sem gázadásra, sem kormányzásra nincs gondja (sebességváltásról nem is beszélve), hiszen minden automatikusan működik, GPS irányít néhány centiméteres pontossággal, csupán a táblavégi fordulóknál kell kézbe venni az irányítást.

A különleges gépet több országon átvezető bemutatóútján kaptam el egy fordulóra, Kisbajcs határában. Kőkeményre száradt lucernaföldön húzott egy négy méter munkaszélességű, 30 centis mélységre állított Horsch Tiger 4 MT grubert (tárcsákkal és kapákkal ellátott művelőeszközt), 10-11 km/órával, erőlködés nélkül brummogó motorral. Hozzáteszem, hogy ha bármilyen járművet biztosan le kellene horgonyoznom, egy ilyen grubert választanék, ez meg csak úgy robog vele. Munkahelyzetbe leereszteni és a sor végén kiemelni egyetlen gombnyomással kell. A kormányzás pontosan olyan érzést ad, mint a kerekes típustestvéré, a fülkében szinte észre se venni, hogy járószerkezetes modellt vezetek. Tényleg nagyon simán megy. Menetpróbám után megnéztem a nyomainkat, a lucerna már kezdett felegyenesedni, tényleg nem tapostuk szét. Műkedvelőként nagyon élveztem a hatalmas gép kipróbálását, de az volt a benyomásom, hogy egész napot is szívesen végigdolgoznék vele. Jó lett volna estig maradni, hogy lássam a sok-sok fényszóróból áradó világítást.

Autósok valószínűleg sejtik már, hogy egy Claas 960 Terra Trac többe kerül elitmárka emblémáját viselő prémium-kocsijuknál. Igazuk van, kerek százas körül kóstál. A gazdasági kényszerből nagy tétekben játszani kénytelen mezőgazdák mégis úgy számolhatnak, hogy a talajtaposási károk mérséklése és a kerekek túlforgásából adódó többletfogyasztás kiküszöbölése megér ennyit. A saját kényelmük már csak a hab a tortán.