Tekintélyt parancsoló 7 méteres hossz, akár 17 köbméter raktér, és B kategóriás jogosítvánnyal vezethetem. De nem szeretnék sofőr lenni. Fárasztó telerakni, minden béna úrvezető elém akar vágni, a belváros útjait el kell kerülnöm. És 10 km után elgémberedek, hisz' majdnem állva vezetem.
A furgonnal járó gépkocsivezetők a legellenszenvesebb alakok. Semmi sincs bennük a kamionsofőrök felsőbbrendű nyugalmából. Személyautós gyorsulás és végsebesség jellemzi autóikat, őket pedig a félelemérzet nélküli erőszakos tolakodás. Mindig sietnek, miközben jól látszik, a raksúllyal együtt négy személykocsinál is nehezebbek. Ráadásul kihúzzák magukat a tachográf béklyójából, ami 3,5 tonna megengedett össztömegű teherautóknak és a 9 főnél több ülőhellyel rendelkező buszoknak kötelező.
Az Iveco élenjár a legális csalás támogatásában. Alvázas teherautója messze többre képes a 3,5 tonnánál. Duplakerekes változata forgalmijában különösen nevetséges az 1110 kg terhelhetőség a 2,39 tonna önsúlyhoz képest. Ráadásul kérésre a háromliteres 50C-t is visszabutítják a kiskategóriára. Nem véletlen veszik kisteherként az összes Daily 70 százalékát. A biztosítás díja közel fele az öttonnásénak. D1-es matricával merészkedhet az autópályára, ami létezik olcsó négy napos érvényességgel, de ha hosszabb időszakra hasonlítjuk a D2-vel, csak harmada annak. Ugyanígy, a teherautóknál az önsúly és a megengedett raksúly fele alapján szabják ki a gépjárműadót. Az sem mindegy, hogy boldog-boldogtalant alkalmazhatnak sofőrként, nem kell C kategóriás profi.
Ezek évi pár százezer forintot tesznek ki. Az éles árversenyben ennél kisebb költséghátrány is a megrendelések elmaradását okozza. Az a néhány közlekedésfelügyeletes ellenőr meg nem oszt, nem szoroz. Az esély a lebukásra minimális, nem csoda hát, hogy a 6 raklapos pakolhatóság 3-4 tonna berakására készteti a tulajdonosokat. Hogyne, minden tízezredik fuvarban szivacsot vagy vékony falú gumilabdát kell szállítani. De abból még ennyi is nehezebb, mint 12 mázsa... Talán ha felfújt luftballont látnék a 15 köbméteren, elhinném, betartották a szabályokat.
Sokan kérdezik, miért baj ez? Amit megspórolnak a fuvarozók, annyival kevesebbe kerül a szállítás, nemde? A modern dízelmotorok meg bírják, röhögve. Most többet eszik 20 százalékkal? De fele annyit fordulnak. Hát igen, ez is egy megközelítés. Ebben a helyzetben a becsületes (ha van ilyen) hamar csődbe jut. Van némi árnyoldala is a túlterhelésnek. A fékrendszer, a futómű, a vázszerkezet mindegyikében van tartalék, csak általában nem a dupla súlyhoz. Igen, az Iveco kivétel. A kisebb duplakerekes is szinte az öttonnással egyezik meg. Nem beszélve arról, hogy csak egy tollvonással lesz a gyárban még nagyobból spórolós kicsi, mire kiállítják a papírjait.
Az sem biztos, hogy a sofőr a saját Marutija után egyből uralkodni tud az ötszörös tömegen. Nem mondom, hogy aki ZIL-en vagy Avián tanult a C-s jogsijához, feltétlenül tehetségesebb. De legalább be kellett bizonyítania, hogy képes ellavírozni a nagyobbal is. Gyorsan menni könnyű (a 136 lóerős Daily hivatalos végsebessége 154 km/h, de állítólag 180-ra is képes), a szűkre szabott útidők pedig nem engedik a tötyögést. Így viszont könnyebben érhet baj.
Ennyit és nem többet a népnevelésről, beszéljünk inkább arról, mit is tud az Iveco Daily 35S14. Először is, rendelkezik egy 2,3-as, közös nyomócsöves, változó geometriájú turbóval szerelt gázolajos motorral. 136 lóerő, 320 Nm 1700-tól 3000-ig. Üresen kettesben érdemes indulni, ez nem az a kis fordulaton döglött dízel, amiről az összes személyautótesztben panaszkodunk. Nem is veszi észre az ember, máris szól kilencvennél a megengedett maximális sebességre figyelmeztető sípolás. Harapós, a legkisebb gázbillentésre visít a turbója. Egyedül talán a kisebb motorhoz adott váltóból hiányzik a hatodik fokozat. Feláras extraként megkaphatjuk, automatizált változatban. Ahogy az importőr elmondta, nem egy keresett extra.
Ez a leghosszabb Daily, 7 méteres és 1 centis. Nem sok jót jelent szűk utcákba fordulva, vélhetnénk. Csakhogy a 4 méteres tengelytávval váratlanul fordulékony. A hátsókerekes furgonok - bármilyen fura - előnyben vannak a fronthajtásúakkal szemben. Ugyanis a rakomány bepakolásával a tömegközéppont jelentősen hátra kerül. Az elöl hajtottak ezt nagy tengelytávval pótolják, hogy maradjon súly ott is. Így azonban elveszítik mozgékonyságukat, a szovjet trolival küzdenek a legügyetlenebb jármű dicstelen díjáért. Bezzeg a Daily, szinte megfordul maga körül. Persze, relatív, a 7 méterhez nézzük, nem egy Smarthoz.
Akcióban az Iveco!
Ha tudná a bálna,
hogy milyen jó a málna,
házunk előtt állva
csak málnát zabálna.
– Nínó Karotta, Gryllus Vilmos és Tamkó Sirató Károly után szabadon
Ha már úgyis nálunk volt pár napra egy Iveco, kitaláltuk a csajommal, hogy elköltözünk. Ő vett egy lakást, én szerveztem brigádot, magamon kívül Sasvárit, Fenyőt és Bazsót. Az Ivecóra várva ücsörgünk otthon este, kilépek a teraszra és elhűlve hátraszólok:
– A házunk előtt egy bálna áll!
Nem gondoltam volna, hogy ekkora. A sötétben terpeszkedik, nyúlik, pöffed, hatalmas acélüreggel várja az előbb még rengetegnek tűnt 31 dobozunkat. Elkezdjük őket lehordani a harmadikról (lesz még ugyanennyi föl, másfélszer ekkora emeletekkel). A dermesztő cet apró Jónásokká alakít mindent, a 31 doboz egyetlen, foghíjas rétegként terül el a padlóján. Mi négyen, dobozhordó férfiak, pihegünk. A rohadt tizennégyes doboz, az kétszer olyan nehéz, mint a többi, és egyszer mindenki megkapja.
Aztán már a rakparton imbolygunk végig a Gellért-hegy alatt, Moby Dick imposztorok vagyunk, a Karotta vezet, én csak nézem a fényeket meg a hirtelen medzsókká alakult forgalmat. Mögöttünk a brigád másik fele egy lesötétített Focusban. Domináló érzés. A bálnaélet vonz.
Megérkezünk az új helyre, tolóajtó ki, valahol a felhők között a harmadik emelet, szintenként úgy 4,5 méter. Az Iveco szenvtelenül vár, mi elkezdjük a felpakolást. Most már okosabbak vagyunk, emeletenként szállítunk, egyszemélyes csapatokra oszlunk. Az emberi szervezet nem arra való, hogy a harmadikra egy mozdulattal cipeljen, hősieskedve. Hosszúszárnyú bálnaként repül az idő, fáradtan de büszkén végzünk alig fél óra múlva. Utána sör, nehéz ételek, csoportazonosság. Az Iveco boldoggá tesz.
Ha ön is költözködésre adná a fejét, feltétlen olvassa el a Plastik Médián az idevágó okos tippeket . Amit csak annyival egészítenék ki, hogy kövessük egy listán minden elpakolt holminkat. Mert amikor két nap múlva felmerül a kérdés, hogy hol a kék bögrém, jó listával 5 másodperc rávágni: a 17-es doboz alján van, drágám.
