Reszkess, vörös kakas!
Teszt: Zuk csapatszállító tűzoltóautó, 1982
Egy gyógyszergyárnál szolgált huszonkét évig, most robbantások előtt riaszt egy kőbányában. Egy átlagos Zuk önmagában nem valami exkluzív jószág, de egy közel gyári állapotú tűzoltóautó 23 000 kilométeres futásteljesítménnyel már mindenképpen.
De hiszen ez tényleg gyönyörű!, rikkantottam, amikor megláttam a tűzvörös furgont. Hiába, a piros autó mégis más. Az utakon megszokott rozsdabarna (sőt, rozsdásbarna), ponyvás-platós, leharcolt tehertaxikban nem tud kibontakozni a szögletes lengyel kisteherautó eredendő szépsége.
Ha jobban megnézzük, kiderül: nem is kockaforma ez a furgon. Álltó helyében is suhan a Zuk, azaz a Bogár: oldalán a semmiből előtörő, elölről hátrafelé húzódó, lendületet sugalló domborítások adnak neki dinamikát. Harmincéves Dinamic Line . Az autó karosszériája a felületes szemlélőben kialakuló érzettel ellentétben nem szögletes, minden sarok, él finoman legömbölyített, tessék csak megfigyelni!
A szélvédő is telitalálat, minek bajlódni mindenféle ipari célgéppel a domború üvegfelület kialakításához, amikor három síküveglappal is megoldható a feladat. A gyári dísztárcsák - a nagymamám használt ilyeneket tyúkitatónak - szépen kiegészítik a dizájnt. A sajátos formavilágot még a gyári kiegészítők, a nénólámpák, a kihajtható fellépők és a hozzájuk való kapaszkodók, no meg a hátsó lámpák védőrácsa sem tudja szétdarabolni. Rafinált, költségtakarékos megoldás, hogy az indexek és a hátsó helyzetjelzők ugyanolyanok, csak más színűek - és más korabeli modellekről is ismerjük őket.
Rendes régi keleti jószághoz illően a Zukhoz is két kulcs jár: egy az ajtóknak, egy a gyújtáskapcsolónak. Az üzemi használat miatt a karikát még a tanksapkalakat kulcsával is meg kellett terhelni, de annál nagyobb a hatás, amikor megforgatjuk őket az ujjunkon az ámuló tömeg előtt. Ha sikerül rátalálni a valóban kilincsforma kilincsekbe illő kulcsra, és tisztességes döndüléssel magunkra csapjuk a kabin ajtaját, egyszerű, kényelmetlen és sivár, de megindítóan nosztalgikus munkahelyen találjuk magunkat.
A Zukban rettenetes műbőr és textilötvözet széken ülhetünk, és mindenfelé kárpittól mentes militaryzöld vasakat tapinthatunk. A belső kilincs, a külső tükör, a pöttyös napellenző, az oldalablak reteszelőgombja, mind maga a megtestesült egyszerűség. A motor a sofőr és utasa között terpeszkedik. Ha a hangszigetelő burkot lehántjuk róla, kisebb javításokat akár menet közben is elvégezhetünk. Kibillenthető tetőablak és eltolható oldalablakok gondoskodnak a bepállást valamennyire gátló szellőzésről.
Régi ismerőseink, az autóipari KGST-egyentermékek sokfelől integetnek. Ilyenek a három háromdarabos blokkba rendezett billenőkapcsolók, köztük a sziréna és a villogók gyári kapcsolója. A kabinba került a Kispolszkiból és Zastavából ismert képlékeny ablakmosótartály, amelyet elektromos lábkapcsolóval üríthetünk a csálén álló ablaktörlőlapátok közé. Kis nacionalizmus azért került a műszerfalra: Olej, Woda, Paliwo, Prad, hirdetik a mérőórák.
Tesztautónk voltaképp egy Zuk A06B, azaz a lublini Fabryka Samochodow Ciezarowych 4330 mm hosszú, 1820 széles és 2,22 méter magas egykori terméke. A pontos saját tömeg katalógusértékét nem sikerült kinyomozni, ellenben egy hídmérlegen lebonyolított gyors ellenőrzésen 1450 kilót nyomott az autó.
A Żuk gyár története
1950-ben alakult a lublini tehergépjárműgyár. Az első itt készített gépkocsi az orosz licenc alapján gyártott Lublin-51 típus volt, az első példány 1951 november 7-én gördült le a futószalagról. A gyártás 1959-ben fejeződött be, a típusból összesen 17 500 darabot gyártottak. A gyár 1955 és '56 között kiterjesztette tevékenységét a mezőgazdasági gépek gyártására is.1958-ban indították be a saját konstrukción és technológián alapuló tehergépjármű, a 2,5 tonna össztömegű, 900-1100 kg terhelésű Żuk termelését. A Żuk kifejlesztését eredményező modernizációs munka 1955-56-ban indult. Az autó összeszerelése egészen 1998 február 13-ig tartott a gyárban, összesen 587 500 Żuk gurult ki a gyárkapun.
1963 és 1970 között a cseh Avia céggel létrejött együttműködés eredményeképpen megkezdődött a Skot elnevezésű páncélozott szállítójárművek gyártása, összesen 4500 darabot szereltek össze belőlük. 1993 októberében indult be a Lublin 33-as gépkocsi szériagyártása, amit a gyár saját kutató-fejlesztő központja fejlesztett ki.
1993-1995 között a Peugeot Automobile koszernnel létrejött megállapodás eredményeképpen a lublini gyárban 3500 Peugeot 405-ös gépkocsit szereltek össze. 1995 júniusában a gyár a dél-koreai Daewoo Corporation és Daewoo Heavy Industries Co vállalattal írt alá szerződést, 1995 októberében jegyezték be a Daewoo Motor Polska Kft.-t. A cég már 1995 decemberében elindította a dél-koreai Nexia személyautó összeszerelését, a típus gyártása 1998 első negyedévében fejeződött be. Összesen 40 000 gépjármű készült el a gyártósoron.
1997-ben elkezdődött a Honker típusú terepjáró , valamint a Lublin 33-as típus modernizált változatának gyártása a cégnél (Lublin II név alatt). A Honker ipari gyártási jogát 1996-ban vásárolták meg a poznani FSR autógyártó cégtől.1998-ban kezdődött a Musso és a Korando személyautók és terepjárók összeszerelése. 1999 áprilisában modernizálták a Lublin kisteherautót, ami Lublin 3 néven jelent meg a lengyel piacon.
A Daewoo Motor Polska 2001 októberében fizetésképtelenséget jelentett be. A cég weboldalán jelenleg is találhatók eladó ingatlanok.
Lengyelből fordította Wisniewski Anna, hálás köszönet néki!
Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.