Utánaolvastam. A Renault megszámolta, hogy huszonöt hasonló szabadidőjármű – vagy mi a fenének hívják ezt – kapható. A Koleost csinálták huszonhatodiknak. Érdekes, mert ők elsők szoktak lenni.
Így ránézésre a Koleos ilyen huszonhatodik SUV. Semmilyen, pontosabban olyan, hogy Dél-Koreában el lehessen adni Samsung QM5-ként, Európában meg Renault-ként. Arra sem nehéz rájönni, vajon a Renault-Nissan melyik alkatrészraktárából szedegethették elő az alkatrészeit, és nem kellett nagyon mélyre ásni. Az alja az X-Trailtől származik, de van egy másik Nissan, a Rogue, amely még közelebb áll hozzá: a tengelytáv stimmel, az összkerékhajtás ugyanaz. A tesztautóban a kétliteres dízel 175 lóerős változata volt, de kapható 150 lóerővel is.
Szóval nem szakadtak bele, hogy huszonhatodikak legyenek, és igazuk volt. A gyártást szélvésztempóban, japán irányítással, a Nissannal örökölt Samsung autógyárban indították be, a Koleosok onnan érkeznek hozzánk is. Egyébként Dél-Koreában egészen rémisztő műfa betétekkel is árulják, nálunk ez kimaradt, helyette a tipikus Renault-kellékek vannak a kocsiban: indítókártya, elektromos rögzítőfék, sebességkorlátozó, Renault-féle iDrive gyűszűnyi tekerőgombbal, ilyenek. Mindenesetre vicces, hogy a kocsi egy picit rokona a mobiltelefonomnak – hol mondhatja ezt el egy nokiás vagy egy sony-ericssonos?
Kicsit olyan szemből, mint egy felpumpált Clio, tehát nem sok érzelmet mozgat meg bennem, semmilyen irányban. Ez nem is gond, ugyanezt az ürességet érzem egy VW Tiguan, egy Kia Sportage vagy egy Honda CR-V esetében is. Az emberek viszont szeretik ezeket a magasabb, terepjárós gépeket, s ha nem is tudok azonosulni velük, megértem őket. Szeretnek magasan ülni, az összkerékhajtás pedig hasznosnak tűnő opció, télre. Még akkor is, ha ez önámítás, 99 százalékuknak ugyanis tényleg semmi szüksége rá. Szintén az önámítós érvek közé tartozhat az egyterű jellegű belső; van kistálca a hátul ülőknek meg rejtekrekesz a padlóban, hogy a gyerekek turkálhassanak a mocsokban. Szóval a családi vonulatot is jól lefedi a Koleos, akár azt is hihetné az ember, hogy kiválthat egy Scénicet.
Ehhez képest a Koleos csak négy és fél méter hosszú, belül pedig akkora, mint egy ötajtós kompakt autó: hátul elfogadható méretű, és nagy a csomagtartója. Amit egyébként úgy lehet pakolni, mint egy Zuk furgont anno: az ajtó alsó része lefelé nyílik, a felső meg felfelé. Amúgy a Koleos már elég magas ahhoz, hogy a többi autós ne packázzon vele, ne húzzák rá a kormányt – de ne rettegjenek annyira tőle, mint egy Cadillac Escalade -től. Magyarul: egy kultúrember nem köpi szembe magát reggelente a tükörnél, ha ilyennel jár.
És hol itt a nagy üzlet, amiért még huszonhatodikként is megéri beszállni? Hát ott, hogy egy Koleos, ha összkerékhajtás is van benne, metálfénnyel kiegészítve már hétmillióba kerül. Ennyiért Grand Espace-t lehet venni, hét üléssel és sok extrával, vagy olyan Laguna kombit, hogy megszólal. Igaz, létezik a Renault árlistáján egy-egy fronthajtásos, fényezetlen lökhárítós Koleos is, ezek a becsali modellek, hatmillióért. De szerintem ezt senki sem gondolja komolyan.
Valójában mit tud és mennyiért? Egyáltalán, szabad 4x4-es Renault-t venni? Lapozzon!
