Nyugdíjasok és egyetemisták autója. Mi az?

A Mercedes-Benz sokak szerint legszebb, legharmonikusabb formájú nagytestű kupéját, a 126-os sorozatból valót teszteltük. Egy kellemes szódázgatás közben csíptem el az infót, hogy asztaltársam Németországban élő barátja egy Mercedes kupéval érkezett. A kötelező barkochbázás után (csak a megszállottak nyomják fejből a kódokat) kiderült, hogy ez bizony a kedvencem, a 126-os. Egy valóban teljesen gyári (német mércével is!) állapotú, hibátlan kupéval hozott össze a sors.

Előzmények

A Mercedesnek 1982-ig nem akadt nagytestű kupéja kínálatában. Az állólámpás (115), és a Ződccséges (123) is rendelkezett kétajtós kivitellel, de ezek a későbbi E-osztály (124) méretéhez igazodva nem érték-érhették el az utazólimuzinok kényelmét. Kevésnek bizonyult a roadster is, mert sokkal kisebb a nagyoknál (R107 Bobby Merci). A 126-os sorozatot megelőző S-osztályból (116 Jockey Merci) csak a tervek szintjén létezett a kupé, a 116-os elejével és 107-es farával .

A típusnak bemutatásakor nem sok európai konkurense akadt, valahogy nem volt divat GT-t csinálni. Ugyan az akkori Jaguár XJS-sel szemben nem volt nagy kunszt felvenni a kesztyűt, de a nagy víz túloldalán, ahol a felvevőpiac jó része élt, hemzsegtek a hasonló kvalitású autók. Így maradandót és mértékadót kellett alkotniuk a mérnököknek, ami megfelel a bugyogó vényolcasokhoz szokott amerikai közönségnek éppúgy, mint az európai fanoknak. Többé-kevésbé sikerült.

A kupé sztori

Fiatalos lendülettől vezérelve néhány éve megnéztem több parkolóházra való Magyarországra bekerült SEC-et, de elkeseredésemben nem tudtam, sírjak vagy nevessek. Lógó ajtók, egyenletlenül járó és füstölő motorok, olajat köpködő váltók, szakadt belső tér, a félmillió kilométert leplező buherált futásteljesítmény, össze-vissza tört és kendácsolt kasztnik, nem működő elektromos tartozékok, hiányzó vonószem-takarók és ködlámpák, lógó kárpitok, nem működő automata biztonsági övek, bedeszkázott légzsákok fogadtak. Itt is igaz a mondás: a Merci legnagyobb ellensége a tulaj. Természetesen akadtak üdítő kivételek, de ezekért a tulajdonosok egy új, középkategóriás autó árát kérték, joggal.

A tesztalany tulajdonosa Németországban 6 hónapot szánt a megfelelő darab kiválasztására, egybehangzó véleményünk szerint megérte. Az összkép ott nem ennyire tragikus, 8500 euróért már a képeken látható minőségű autók között válogathatunk, ami mindenképpen szívderítő.

A közlekedésre is alkalmas eszköz egy 420 SEC, ami tartalmaz némi extrát, nem csak az alapfelszereltséget (a bőr, a deréktámasz, az ülésfűtés, a tetőablak és a kipörgésgátló, a légzsák, az elektromos antenna nem gyári tartozék, hanem extra). Az utólagos átalakítások száma négy: könyöklő alatti zárható tároló, Becker Mexico rádiós-magnó CD-tár vezérléssel (TV távkapcsoló méretű távirányítóval), maga a CD-tár, ami egy BMW-ből került át (típusazonos egyébként), fehér első indexek.

Itt ki is fújt a gyártószalagról való lekerülés pillanatától történt változtatások sora. Minden más a szokásos Merci fapad: manuális klíma, automata váltó, fekete elektromos bőrülések vákuumos deréktámasszal, könyöklő, fa műszerfal- és ajtóborítások, bukó-nyíló tetőablak, automata biztonsági övek (mármint előreadja, nem kell nyújtózni), kikapcsolható kipörgésgátló, ABS, ködfényszórók, hátul kétszemélyesre kiképzett kagylóülések könyöklővel (mindegyik ilyen, tehát az autó négyszemélyes), minden ablak elektromos. Ezeken felül még rengeteg extrát rendelhetett volna az újkori tulajdonos pl. hátsó hűtőszekrényt vagy függönyt is, de ez itt a spórolós változat, meg amúgy is jobban megérte az 500-ast, vagy 560-ast megvenni, mint az extralistát böngészgetni.

Technika

Az autó felépítése ritka, a mérnökök nem alkalmaztak B oszlopot, sem ajtókeretet, ezzel együtt sikerült elég merevvé tenni a kasztnit. Azt nem értem viszont, hogy két, tömítőanyag nélkül, élével összeérő ablak miért nem kelt szélzajt. Ja, és tessék nézni a kilincset! Gondolom ez is közrejátszik abban, hogy korának egyik leglégellenállatlanabb kocsija. Ezen kupék szexepilje Merci mércével a motortetőről hiányzó célkereszt, csak a hűtőmaszkon kapott jól látható méretben helyet az identitás, ezzel riogathatjuk az ingyenes Autobahn közönségét.

A gyártás óta eltelt 15 év és 132 000 kilométer viszonylag eseménytelenül telt tesztalanyunk életében, sehol egy sérülés, horzsolás, szóval semmi külsérelmi nyom, minden él stimmel, ami alapból furcsa egy ennyi idős autónál. Motorikusan minden a legnagyobb rendben, a szervizkönyv szerint (!!!) minden átvizsgálást és kötelezően cserélendő dolgot kicseréltek a megfelelő időben, így fordulhatott elő, hogy a 120 000-es nagyszerviz magyar viszonylatban sem volt drága, nemhogy német pénztárcával mérve.