Teszt: Morgan Aero8 és Plus4

A Pannónia Ringre érve megkaptuk a szükséges oktatást, mit jelentenek a táblák, hogyan viselkedünk, ha gyorsabb autó jön, hogyan állunk ki és be a bokszba, minek hol a helye.

A pálya bejárásakor felsorakoztunk egymás mögé, több autó tesztelése és fotózása zajlott egy időben. A felvezető autó szépen mutatta az íveket, mi libasorban követtük. Három kör után kiállt, és indult a sebességkorlátoktól és szembeforgalomtól mentes próba.

Most megint az Areo8 jutott, a gyorsulása és a fékteljesítménye is döbbenetes, hanem a vízen nem ártott volna némi elektronika, mert bármekkora gázadásra azon volt, hogy a hátulja megelőzze az elejét. Akármilyen apró vezetési hibát azonnal megtorolt, de nem volt kiszámíthatatlan. Az igazi erejét itt mutatta meg. Ember kell ide, nem nadrág. Padlógázzal gyorsítani esélytelen. Ott és akkor elvész a téridő. Harcolsz a kezelőszervekkel, hirtelen értelmet nyer a szűkös ülés, a betonkemény futómű, a remek fogású vastag kormány, az pedig szánalmas kísérlet, hogy megpróbálj rendes féktávot venni, ugyanis a kulcscsonton és a csuklón lévő nyomás mindennél jobban fáj. Ha nem érzed, mekkora gázt lehet adni, megindul a hátulja, ha túl nagy a kormányszög, csak reményvesztett szemlélője vagy a kavicságynak, és igyekszel korrigálni. Ezt szerencsére hagyja. Az eső szakadt, a pálya csurom víz. A tető a fotózáshoz hol lenyitva, hol becsukva, de a menetszél nem enged be sok vizet. Mindegy is. Mire elhiszed, hogy akár két kanyart is meg tudsz vele csinálni, lesz egy vízátfolyás valahol, és tovább kínoz. Dermesztő. Félek tőle.

A Plus4 ehhez képest kedves kis jószág. Nem harapja le a fejedet, de néha megviccel. Mikor megcsúszott, már mindegy, ebből pörgés lesz. Nekem sokkal használhatóbb és kezelhetőbb, pedig ABS sincs benne. Meg az a plusz 180 lóerő sem. Vele jóban voltunk. Gyorsíthatsz rendesen, nem öl meg, ha jó kedve van, kanyarodik, és sehol sincs a rossz utaktól kiváltott vibrálás a tökéletes aszfalton. Remek móka, tökéletes játszótárs. A bokszban megállva elállt az eső.

Eltettük magunkat aludni, másnap reggel újra a pálya, de reggel hatra ott legyünk ám, nyolcig végeznünk kell. Nem esett. Egészen addig, amíg oda nem értünk a ringre. Újra beleveselkedünk az autókba, újabb kanyarok, újabb fotózás, minden tegnapi élmény friss volt még, a kezem alatt éreztem a kormány és a váltó vibrálását, a gumik tiltakozását a kanyarok ellen. Ha mindenkinek ilyen lenne minden reggele, nem lennének szomorú emberek. Ordítanak a motorok, sikítanak a gumik, autókat próbálunk egymás ellen, egy nekünk fenntartott versenypályán.

Sajnos egyszer minden véget ér. Reggel nyolc lett, haza kellett indulni. Különféle okokból úgy adta ki, egyedül indultam vissza az Autó Expóhoz a négyülésessel. Mivel ismét esett, feltettük az ablakokat, becsuktuk a tetőt, és mindenféle térkép és navigáció nélkül útnak indultam. Pápa felé terveztem menni, hiszen tegnap a másik úton jöttünk, azt ismertem. Harminc könnyfakasztóan bölcs kilométer következett. Dimbes-dombos környék, bakhátas utak, szemerkélő eső, egy angol roadster, és én. Nyikorgott a nedves üvegen a háromkarú ablaktörlő, hatvannal poroszkáltam át falvak tucatjain. Amerre jártam, megállt az élet. A kaput festő ember kezében megállt az ecset. A terményes zsákot a biciklin átvetve toló bácsi megállt és integetett. A gyermekét a boltba vivő anyuka is döbbenten nézett. Azóta is az ujjam alatt érzem a kormányba gravírozott MotoLita feliratot. Összeállt a kép. Megérkeztem. Ez az autó erre való. Erre tökéletes.

A teszt apropója, hogy végre Magyarországon is kaphatók a cikkben szereplő autók, a Morgan Plus4 alapára nettó 47 910 euró, plusz a regisztrációs adó és az áfa. A Morgan Aero8 alapára 83 000 euró, plusz a forgalomba helyezés és magyarosítás költségei.