Kicsit komótosabb lesz a haladás, meg valahogy a V6-os morgás is jobban elmélyül, viszont a menettulajdonságokban szemernyi változás sem érződik. Vagy a súlyelosztás, vagy a futómű, vagy valami olyasmi lehet a dologban, amit csak skyline-izmusnak neveznék, és egyedül a Nissan ismeri a titkát. Ez a hajtás van az X-trailben is (meg a GT-R-ben is), és ott is szinte csak jó tapasztalatok jöttek a tesztelőből.
Bármennyire próbálom is a Mercedes M- és az Infiniti-rajongókat megingatni, hiába dicsérem végletekig a Muranót - amit, valljunk be, egyedül a fogyasztása miatt nem vállalnék -, sajnos, azt is el kell róla mondanom, hogy az égvilágon semmi köze olyan utakhoz, amik nem szilárd burkolatúak. Nem a keményre szikkadt agyagra gondolok, inkább a felázottra. Az jár az eszemben, hogy milyen sok helyre nem lehet elmenni vele, amiről azt gondolnánk, bírja.
Nemcsak a 18 colos kerekek miatt létrejött hasmagasság, nemcsak a négykerékhajtásra való hajlam, hanem úgy egészében a Murano jellege azt sugallja, hogy ha nem is Somogybabodra készült, a Nagyvárad utca burkolatlan talaján bátran hajthatunk vele. Vagy nyugodtan legurulhatunk a tópartra. Nos, nem. Pontosan annyira kell vigyázni vele, mint egy alacsony személyautóval. Már csak azért is, mert semmiféle motort vagy egyéb lágy részt védő burkolat nincs a kocsi alatt.
Kimondottan olyan részek lógnak le, amik más autóról nem. A kötelező táncként előírt Adventre parkos mutatványt szinte teljes egészében ki is hagytam vele. A Muranónak kijelölt időpontban már két napja esett az eső, de engem ez nem tántoríthatott el, és az autón levő nyári gumikkal bátran nekivágtam a sár lightnak.
Nem volt vendégmarasztalóan mély, csak olyan szabványos. Az első domb feléig jutottam 4WD állásban. Kikapcsolt menetstabilizálóval. Bekapcsolva még addig sem. Aztán szép lassan visszacsúsztam a domb aljára.
Ezután még pörögtem kicsit a sárban, hogy koszolódjon az autó, és a főnökeim is elhiggyék, ott voltam, de ennél többre akkor a Murano nem volt képes. Úgy érzem, máskor sem lenne képes többre. Egyszerűen ő a kakukktojás a sorban, egyáltalán nem való terepre. De hangsúlyozom, ezt nem is állította senki, csak mi szerettük volna megtudni, mégis mennyit tudhat. Kiderült, hogy valóban egy csilli-villi ficsúrverda, ami mellesleg a világ legszebb autója.