Átlagsebesség: 29,25 km/h, alvással

És akkor a motorok. A benzines autóban 2423 km volt induláskor, én ezt vezettem legtöbbet az úton. Volt már nálunk hasonló autó, de direkt befecskendezéses még nem. Hát kérem: az 1,4-es 75 lovas és 1,6-os 102 lovas motorokat az Octaviánál tessék elfelejteni, ehhez az autóhoz az 1,6 FSI a belépőmotor. Még ezen is érezni, hogy kicsi az autóhoz, a 115 lóerő pedig soha, sehol nem érződik, pedig 6000-nél elvileg annyi van - bele sem merek gondolni, milyen az 1,4-es.

Viszont alapmotornak nagyon jó. Sőt, nagyon-nagyon. Ennyire kulturált, finom kis műszerrel nem japán autóban ritkán találkozni. Pörög szegényke ugyancsak, 160-nál 4600-at, 180-nál 5200-at, de 120-nál is bőven 3000 felett forog - de jó. Eddig nem értettem, mi a jó ebben a közvetlen benzinbefecskendezésben, de most már tudom. Egyenletes a nyomatékleadás, kellemes a hang, alacsony a fogyasztás: az 1300 kilós jószág megpakolva, három felnőttel és egy csepp gyerekkel a teljes utat 6,9 literes átlagfogyasztással tette meg.

Az út előtt bármibe lefogadtam volna, hogy nyolc liternél nem lesz kevesebb az átlag. 180 felett felelőtlenkedve részátlagnak egy-egy szakaszon 11,1 liter is megjelent a műszeren, de ennyivel tartósan úgysem lehet autózni. Az átlagosan 140-180-as autópályázás, borzasztó emelkedők, hegyek, folyamatos rohanás is épp elég megterhelő volt. Arra is mérget vettem volna, hogy biztos nincs 200 km/h a végsebesség sem - pedig de (katalógus: 198). Soha semmi melegedés, semmi zokszó, csak elszánt pörgés, ahogy szegényke vitt minket szerte a világban.

A dízelre sem lehet egy rossz szavam. A tesztátlag 6,0 liter száz kilométerre, a szeme végig kinyomva. Igaz, ez még kért egy fél liter olajat is a dízel mellé, nagyon udvariasan, a beépített olajmennyiség-kijelzőjével. Ez is hasznos holmi, percekig keresgéltük a kézikönyvben, mit jelent a narancssárga olajoskanna egy hullámon. Hiába, a legtöbb kocsiban csak nívópálca van.

Az elméletileg 105 lóerős, az 1,6 FSI-nél tíz lóval gyengébb motor 250 Nm nyomatékával és más áttételezésű váltójával kompenzál, így gyakorlati, óra szerinti végsebessége 210 km/h (katalógus: 192), és ami még meglepőbb, méréseim szerint még gyorsulásban is veri a benzinest. 140-nél 2900-at, 160-nál 3200-at forog a főtengely percenként. Katalógus szerint az FSI 11,2, a dízel 11,8 másodperc alatt éri el a 100 km/h-t, mi két személlyel, stopperrel 11,5 másodpercet mértünk óra szerint a benzinesre és 11,4-et a PDTDI-re.

Ami még ennél is furább, 80-ról nullára egy kocsihossznyival rövidebb távon állt meg a dízel. Kétszer is, ugyanott, négy ugyanolyan tárcsával. A Continental lenne ennyivel jobb a Bridgestone-nál? Pedig a dízel ötven kilóval nehezebb a benzinesnél.

Az új Octaviákkal az autós túrázás nélkülözte mindazt a technikával kapcsolatos izgalmat, amit gyerekkoromban a zastavás kiruccanás jelentett a Fekete-tengerhez. Vagy akár csak a Balatonhoz. Lélektelen, németesen tökéletes járművek, precíz gépezetek, mindig bizton lehet rájuk számítani, az embernek meg sem fordul a fejében, hogy elfordítja a kulcsot, és az autó esetleg nem indul.

Már ha van kulcs. Az Octaviák alapfelszereltségben úgynevezett SAFE rendszerű központi zárat kaptak, ha kinyitjuk a zárakat a távirányítóval, de nem nyitjuk ki az autókat, a zár fél perc múlva magától újrareteszel. Ez a kisebbik baj, de ha csak a csomagtartót nyitjuk ki a kulcs erre szolgáló gombjával, aztán pakolni kezdünk, közben leteszük a kulcsot egy pillanatra a kalaptartóra, és lecsapjuk a hátsó ajtót - annyi, az autó visszazár. Na ezt tettem én, Spanyolországban.

Pánik, hiszti, szájremegés, megértő szánakozás: ki-ki mentalitása szerint reagálta le a hülyeségemet a társaságból, és mindenkinek teljesen igaza is volt. Szerencsére a jó öreg mechanikus szerkezetekben még lehet bízni, a másik Octavia kulcsával kis feszítéssel, húzással sikerült károkozás és nyom nélkül kinyitni a bal első ajtót. Hármat szólt a duda, és kész, az autó nyitva, sérülésmentesen. Kedves Octavia-tulajok: irány zárat dugóztatni! Kedves Skoda: ejnye, ejnye, ilyen gagyi zárat, ez nagyon nagy dilettantizmus.

Mivel mindkét autó egy-egy nagy vállalati beszerzésből való, pontos árat nehéz rájuk mondani. A zöldben kétzónás automata klíma párosul magnós rádióval és acélfelnivel, a homokszínűben szimpla félautomata klíma van, de alukerekekkel és cédés rádióval. Nézzük inkább a magánemberek számára legegyszerűbben áttekinthető standard modellek árait.

A porlasztófúvókás dízelmotorral szerelt legolcsóbb Octavia a Classic, 4,885 millió forintért. Clasic FSI nincs, Ambiente-ként a dízel 4,948 millió, az 1,6 FSI 4,999 millió forintba kerül. Klímával, Kicsivel több extrával, kétzónás automata klímával, 5,280 millió a dízel, 5,331 az FSI.

Értik? A takarékosabb, nyomatékosabb dízel (ami tapasztalataink szerint sokkal jobban megy, mint az 1,6 FSI, a túrán végig a benzinesnek kellett elöl mennie, mert nem bírta volna követni a dízelt) az olcsóbb! Ilyet még nem látott a világ.