Bezzeg a Panda! Viszonylag magas a bódé, de már az alap-autónak is jó volt a futóműve. És ezt csak fél centivel emelték, így most 160 milliméter. Az igazi terepjró-hasmagasság úgy 18-19 centi körül kezdődik, de ez egy nagyon kicsi autó, aminek terepen sok előnye van.
Furcsa, hogy félszerzet-bemutatókon szinte egységes liturgia szerint
maszatolják el a terepjárásra vonatkozó részt. Hablatyolnak valamit az
aktív életmódról, a szabadságról, tükörsima földutakon porzanak el,
vagy havas úton ecsetelik, milyen jó az összkerékhajtás. És a végén
negyvenszer elmondják, természetesen az új XY nem terepjáró, nem
terepjáró, nem terepjáró.
És mit csinál a Fiat?
Azt hittem, rosszul hallok: ez egy igazi off roader, ilyen
terepen, olyan terepen, viszkokuplung, kartervédő, és a számok; 52
százalékos emelkedőn felmászik, első terepszög 26 fok, hátsó terepszög
44 fok. És terepjárás így, terepjárás úgy, a nyomaték 98 százaléka
alapesetben az első kerekeknek jut, de ha azok kipörögnek, akár száz
százaléknyi erő is mehet a hátsó tengelyre.
Aztán jött az elkerülhetetlen, a tesztelő terepjárás. A Fiat Pisa közelében jelölt ki két utat, egy szép aszfaltos szerpentint és egy burkolatmentes erdeit. Nem volt kérdés, hogy inkább a mocsokban megyünk kétszer annyit, elvégre közúton már megismertük a sima Pandát, és ha nincs hó vagy latyak, különbség sincs. A Panda futóművét egyébként kedveltük, az autó sokkal jobban bírja az erőszakos kanyarvételt, mint amennyit kinézne belőle az ember, a kategóriában feltétlenül az élmezőnybe tartozik.
De lehet egy ilyen kijelentést komolyan venni, mint hogy ez egy igazi off-roader?! A térkép először egy hosszú, murvás szakaszra vitt. Persze, ezt nemrég már eljátszottuk az Alfa Crosswagonnal, ami ugye nagyszerű összkerekes, de nem igazi terepjáró, nem igazi terepjáró, nem igazi terepjáró. A murván kiderült, hogy a Panda 4x4-ben tényleg szépen dolgozik a hátsó differenciál előtt látható kis kerek, fekete üreges vasdarab, a viszkokuplung. Kanyarban megcsúszva nem bután, orral araszol a zsombék felé, hanem ha maradunk a gázon, és adunk neki egy esélyt, szépen a seggét tolja kifelé, amivel az eleje rögtön a kellő irányba áll. Nagy élmény egy amúgy is vidám kisautóval.
És már szépen elkönyveltük, hogy na ennyit a terepjárásról, jót mulattunk, és tényleg hülyeség lenne ezt komolyabb terepen kipróbálni, amikor jöttek a meredélyek jókora kövekkel, borzalmas gödrökkel, kanyargós, váratlanul éles kanyarokkal és szintkülönbségekkel tarkított, inkább vaddisznócsapásra emlékeztető részek, és a Panda 4x4 csak csörtet, mint egy kis vaddisznó. Hiába, lehet mutatni diagramokat, részidőket, elmélkedni a nyomatékelosztásról meg a tengelytávról, de ez az, ami meggyőzi az embert. Aztán lekaptattunk egy akkora gödörbe, hogy egy igazi terepjáróval is meggondoltam volna, végül átrongyoltunk egy olyan dagonyán, hogy a sáros hullámok a tetősíneket nyaldosták.
Emberek, ezzel tényleg lehet terepjárni! A második körben ugyan lefulladtunk az egyik pancsolásnál, mert a légszűrő mohón szürcsölte a vizet, de a csere után már röföghettünk is tovább. És az ilyesmi teljesen normális, láttam én már Jeep Wranglert is a ruhaszárító kötélen.
A beltérben semmi terepjáró-szerűség, maradt az eredeti Panda. Annyi a különbség, hogy a Climbing felszereltséghez vidám piros és sárga kárpitozás tartozik, ami nagyságrendekkel emeli a beszálláskori örömérzetet. Nincs felező és természetesen összkerék-kapcsoló sem. A Panda 4x4 tervezését megelőző piackutatásból kiderült, hogy a potenciális vevők nagyjából ugyanazt várják tőle, mint a régi kockától: legyen elnyűhetetlen, barátságos kis igásló. Plusz szép és komfortos. És az is lett. Ilyen kicsi autót kormányszervo nélkül se lenne nehéz vezetni, de ebben is van city-gomb, amivel tényleg szürreálisan könnyű lesz a manőverezés.
A hely természetesen nem lett nagyobb, de így, hogy egy rendes miniterepjáróban ülök, már eszembe se jutna azon rágódni, hogy a váltó kiöblösödésétől nem fér el a térdem, hogy hátul még kevésbé kényelmes - az egész nyomort nagy örömmel elfogadom, mint fíling. Fíling a 200 literes csomagtartó is, ami támlalehajtással 800 literre bővíthető, természetesen plafonig, de most, hogy így leírtam, kedvem is volna plafonig rakni egy Panda 4x4-et, és elindulni vele egy kilátástalan misszióra.
Az árát még a forgalmazó sem tudja, csak annyit, hogy mindenképpen hárommillió forint alatt marad. És minden hiába, ebből legenda lesz, akárki meglássa. Persze, persze, a kocka Panda 4x4 az igazi, de az újban nem feltétlenül zokognék utána.
|
Értékelés: 5 - Végre megint maradéktalanul lelkes vagyok! |