Cicák a Ringen

2003.11.05. 09:27

 
   
 

Ezek után kíváncsian vártam a vezetést. Elsõ menetben magán a versenypályán lehetett menni két kört. Többször felhívták figyelmünket a módosított vonalvezetésre, és a meglepetésre, amit az erõs autó okozhat, valamint a technikát mentõ személyzet készenlétére. Embert mentõ személyzetet nem láttam sehol. Az elindulás után kellemes bizsergéssel tapadtam az ülésbe. Mindenféle kóbor híreszteléssel szemben tényleg jól húz az autó, bár a nagy, széles úton ez egyáltalán nem érezhetõ. Egyszercsak jött egy kanyar, ami elõtt ugye lassít a tesztautót felborítani nem akaró sofõr, aztán megint gyorsít. Vált, gyorsít, fékez, vált, és így tovább.

 
   
   

A stabilitás érzékelhetõ, ezen a téren semmi kivetnivaló az RC-ben. A gólyalábas elsõ és a hosszanti lengõkaros hátsó - ez az SW-ben dolgozó két keresztrudat is megkapta pluszban, jópofa, hogy a teherfuvaros adta a tuningeszközt a sportolónak - futómûvön sem érezhetõ a tervezõk izzadságszaga, tökéletesen teszik a dolgukat. Ahogy "a fordulatszám függvényében változó rásegítésû kormány" is rendesen tette a dolgát. Itt még.

 
   
 

A versenypálya után a boxok mögötti parkolóban kialakított szlalompályán kaptunk lehetõséget a 206 RC határainak feszegetésére. Itt is két kör - egy ismerkedõ és aztán még egy - jutott mindenkire. Egy kék és egy ezüstszínû autó képezte a választékot. A mûszereket fehér lappal takarták el, mert a feladat szerint a pálya végén levõ egyenes szakaszt "érzésre" 40 km/h-val kellett teljesíteni, amit traffipaxszal mértek.

 
   
   

Az elsõ körben kiderült, hogy a kormányszervó nincs a helyzet magaslatán, már a második kanyarban felkeményedett, és meglepõdve vettem észre, hogy nagyobb ívben fordul az autó, mint azt szerettem volna. Keményen be kell rántani, hogy oda forduljon, ahová én szeretném. Mielõtt valaki lebénázna, több kolléga is panaszkodott erre a hibára. Addig küzdöttünk a kék autó kormányával, míg feladtuk. Sorbaálltunk az ezüstszínûnél, hátha az jobb.

 
   
 

De az is Peugeot volt, így abban is keményedett a kormány. Utólag arra gondolok, talán a fordulatszámmal lehetett a baj - hiszen arra érzékeny a rásegítés. De vajon a magas fordulat volt a baj vagy az alacsony? Mert amíg a gázpedálon álltam és pörgött a motor, nem volt gond, de aztán a kanyarban visszaesett a fordulat - pedig ugyanúgy álltam a pedálon -, és soha többet nem is pörgött föl. Csak úgy volt hajlandó, ha leszálltam a pedálról, és újra benyomtam, miközben persze szinte megállt az autó. A kormány azonban továbbra is kemény maradt. Rejtély.

 
   
   

Szóval a szürke autó ment talán három kört, mikor az egyik egyenesben tiltásig felpörgött a motor. A bent ülõ sofõr hidegvérrel levette a gyújtást, és megigazította a szõnyegbe akadt gázpedált. De sajnos a következõ körben ugyanígy járt. Kiderült, hogy a gázpedál elgörbült, ezért akad folyton a szõnyegbe. Biztos az volt a baj, hogy a lábával taposta. Néhányan ekkor visszaültek a kék autóba, én pedig szomorúan elindultam haza.