Hogy hogyan megy? Jól, de azért nem töri ki az ember nyakát. A gyorsulás 10,9-ről 10,4 másodpercre csökkent, a végsebesség 180 km/h, épp hangyányival a Honda Insighté alatt. A technika azonban összehasonlíthatatlan bármivel – a Prius egyelőre a legösszetettebb hajtásláncú hibrid a piacon, ahogy ez már évek óta így van.
Nem 1,5, hanem 1,8 literes a benzinmotor, a villanymotor kisebb méretű, de nagyobb fordulaton (emiatt fordulatszám-csökkentő bolygóművön át) működik, és erősebb is. A korábban a negyed motorteret elfoglaló vezérlőegység akkunyi méretűre töpörödött, ezért is olyan sok most már a hely mindenfelé. Ja, a tömeg pedig még a hagyományos autók szintjén is abszolút vállalható 1,4 tonna.
Aztán az új trükkök. Például a feláras, napelemes tető (ráadásul toló-), amely áramával a szellőzőrendszer ventilátorát hajtja, ezzel pedig álló helyzetben hűti az autó belsejét. Meg a négy energiaüzemmód is új: a tipikus használat az alapmód, ezt nem jelzi semmi, bekapcsoljuk az autót, és az megy, 70 km/h-ig az elektromos hajtást erőltetve.
Lehet EV-t választani (tisztán elektromos üzem, előre megfontolt gyalogosgázolóknak, sétálóutcába kiváló, vicces pontgyűjtő funkció, mert ilyenkor garantáltan nincs hangja a kocsinak). 50 km/h-ig a gázpedál állásától, az emelkedőtől, a terhelés mértékétől függetlenül csak a villanymotor működik, amíg ki nem merül az akku.
Az ECO a harmadik, amelyben a Prius a hirtelen gázpedál-mozdulatokat nem veszi figyelembe, és a légkondicionáló működését a lehető legjobb fogyasztáshoz igazítja.
Utolsó a POWER, amikor nagyban letojja (oké, amolyan priusos letojás ez) a fogyasztást, élénkebbé válnak a gázpedál nyomására az autó reakciói, és ehhez a Prius virgoncan beveti a villanymotort, úton-útfélen.
Meg van HUD, azaz a Head-Up Display (szomorúságcsökkentő Fel-a-fejjel kijelző, ahogy valaki megjegyezte a csapatból), amely a navigáció képét, illetve a sebességi adatokat vetíti a vezető elé – működik, erős napfényben is látni (ó, drága Stockholm…). Az új Priusszal megkapjuk a zseniálisan működő, a kormány állásától függő vezetővonalakat a monitorra rajzoló tolatókamerás-vetítős rendszert is. És persze megmaradt az automatikus parkolófunkció az előzőből: egy gombot megnyomunk a térdnél (vajon miért ott, lett volna hely annak a nyomorult gombnak a dög nagy váltóhídon is), araszolunk az autók sora mellett, és ha a Prius kellő méretű helyet talál, nekünk csak a gázt és a váltókart kell megfelelő módon kezelni, a kormányzást ő elvégzi helyettünk, és becuppantja magát.
Mi van még? A világ legjobb alaktényezőjű ferde hátú karosszériája, 0,25-ös Cw-értékkel, ütközésmegelőző biztonsági rendszer (radarral figyel, veszély esetén sípol, övet előfeszít, besegít a fékezésbe), LED-es fényszórók és hátsó lámpák. Meg egy vicces funkció, ami normál, 12 voltos akkuval megvalósíthatatlan: a távirányítón is van egy A/C-gomb, ezt megnyomva előre beindíthatjuk a légkondit, amely három perc alatt kellemesre hűti számunkra a belteret. Jó, mi?
Persze az egész Prius-hókuszpókusz a fogyasztásról és az emisszióról szól. Jelenleg ez a világ legkisebb károsanyag-kibocsátású, nagyszériás családi autója – 89 g/kilométernyi szén-dioxid-emisszióval száz kilométeren. Ma még nem tudni, pontosan mit tartalmaz majd az új, Euro 6-os emissziós norma, de a Toyota úgy véli, hogy a Prius annak is megfelel majd. Másik oldalon ott áll a fogyasztás: a Prius szabványos, norma szerinti benzinétvágya 3,9 liter a százas távon. Mivel a fogyasztásmérési normák a legritkábban tükrözik a valóságot, és ez a toyotások is sejtik, ezért a bemutatón rendeztek nekünk egy kis takarékossági versenyt.
Húsz kilométer volt a táv, a legjobb csapat addig, ha jól emlékszem, valami 2,7 l/100 kilométert ért el a bordkompjúter szerint. Mi is megpróbáltuk. És sok mindenre rájöttünk közben.
energiafelhasználási-üzemmód kapcsolósora
Például arra, hogy miért belga rendszámos autókat kaptunk a svédországi bemutatóra. Mert Nyugat-Európa állampolgárai a belgáktól szinte elvárják, hogy bénán totyogjanak a sáv közepén, pontosan feleannyival, mint bárki más. A belgák lassúsága több évszázados legenda, ha nem hiszik, olvassák el Jules Verne (magyarul Verne Gyula) Doktor Ox teóriája című apró remekét. Belgaként nem volt számunkra égő, hogy harmincöttel szivárgunk a békés, napsütötte (ó, Svédország…) mezők peremén, kilométernyi kocsisor élén. Az angyali belga mosoly húsz kilométeren át szinte rákövült az arcomra, tíz óra tíz percnél fogtam a kormányt, ahogy ötven évvel ezelőtt tanították, és titokban jobbra sandítva folyamatosan azt a szemét energiamérleg-csíkot figyeltem.
Aztán arra is rájöttünk, hogy ha feltartják, a csodálatos türelmű svédből is előtör az állat, még a volvókombis családanyából is. Minden második autós dudált, villogott, és amikor végre nagy nehezen rászánta magát az előzésre, be is lengette az öklét. Igen, a családanya is.
További tapasztalatunk, hogy az akkuba visszatápláló üzemmódot, a váltókarral kiválasztható B-t nem érdemes enyhe lejtőn használni, mert csak megáll tőle az autó, viszont nem sok szivárog vissza így a telepbe. És arra is rájöttünk, hogy felhúzott ablakokkal, klíma, sőt, ventilátor nélkül egy Priusban ülve Svédországban is Palesztina van nyáron – patakokban ömlött rólunk a víz.
3,4-et csináltunk. A nyertes csapat – a mieink voltak, nem a szlovák csapatból származtak! – 2,2-t. Hihhhhetetlen. Igaz, a saját állításuk szerint is pofátlanok voltak, lejtőn engedték az autót, emelkedőn lényegében lendületből mentek fel, de a gázt nem nyomták szinte semennyire. Mi azért 45-75 között vonszoltuk magunkat.
A vicc az, hogy a húsz kilométer után, rendkívül felszabadultan nekieresztettük a Priusban leginkább kilowattoknak hívott lóerőket. POWER üzemmód be, verettünk a pályán, a dugóban egyik lehetséges lyukból a másikba nyomultunk, így telt el vagy nyolcvan kilométer. Egy átlagos, környezettudatos Prius-használó soha nem vezet így. Egy átlagos autós sem. És az eredmény, amikor kiszálltunk a szállodánál? 4,6 l/100 km. Egyszerűen döbbenet.
Este, a sajtótájékoztató után kicsit faggattuk a jelen lévő konstruktőröket, hogy mik a tapasztalatok a régi, sokat futott autókkal. Az előző Prius bemutatójakor akadt már első szériás autó, amelyik túl volt a háromszázezren, nagyon büszkék voltak rá akkor, 2004-ben. Most nem tudtak ilyen konkrét számokat, de mondták: Amerikában, Kanadában nem ritka a 300 ezer mérföld (480 ezer kilométer) fölött futott kocsi. A szokásos öregedőautós dolgok, futómű, kipufogó, kerékcsapágy előfordulnak, de a hibrid lánc komponenseivel még egyikben sem fordult elő olyan probléma, ami miatt cserélni kellett volna a főegységet. Pedig az eladások már 1,2 millió példányon túl vannak, van miből mintát venni, bőven. A Prius tehát iszonyú tartósnak ígérkezik, így, az elmúlt tizenkét év tükrében. Ennek megfelelően a mostani autóra 3 év/100 ezer kilométer garanciát adnak, amelyet a hibrid komponenseknél további két évvel megfejelnek 5 év/100 ezer kilométerig.
Csak az áralku sikerüljön a magyar importőrnek – ha annyiba kerül majd, mint egy nagyobb dízellel szerelt Avensis, nem lesz értelme mást venni, ezt lassan kimondhatjuk.
