Sok hűhó egy percért

A Porsche Hungária meghívója úgy szólt, hogy az érdemi program 17-én, hétfőn lesz. Ekkor próbálhatjuk ki a Skoda legújabb modelljét, ekkor viszi majd Turi Tamás egy próbakörre az Octavia WRC-vel azokat, akik be mernek ülni mellé. Ellenben aki szeretne, már 16-án reggel bejelentkezhet, és megnézhet egy-két gyorsasági szakaszt a Zemplén-raliból. No, meg beülhet egy kicsit a Turi Rally Team szervizsátrába nézelődni.

Én szerettem volna. Ahogy visszagondolok, utoljára valamikor 1980-ban voltam raliversenyen, és kíváncsi voltam, mekkora a fejlődés Ferjáncz Attila Renault Alpine-ja és a számtalan Skoda, Trabant és Zsiguli óta.

A Zemplén Rali

Érdekes volt, izgalmas és látványos. Előre elnézést kérek, de én ehhez a sportághoz nem (sem) értek, így csak arról tudok beszámolni, amit láttam. Aki gyűlöli a szócséplést, de kíváncsi a Zemplén-rali eseményeire, kukkantson inkább ide, és ugorgyon a következő fejezetre.

Aki viszont hozzám hasonlóan mellőzte az utóbbi évtizedekben az autósportok királynőjét, feltétlenül látogasson ki egy ilyen rendezvényre, megéri. Mivel a Zemplén volt az évadzáró verseny, leghamarabb jövő áprilisban lesz mód bajnoki futam végigizgulására, de nem feltétlenül kell addig várni, hogy versenyt láthassunk. Hivatalos infó még nincs, de valószínűleg decemberben a Mikulás-rali lesz a következő hazai móka.

Szóval a vasárnapi második gyorsasági helyszínére mentünk ki, a cél előtti komplikált kanyarkombinációhoz. Lejtő, enyhe jobbos, lassító gumikupacokkal, durva jobbos, balos hajtű, számtalan részeg néző és néhány mellényes rendező - ennyit láttunk onnan, ahol álltunk.

Jöttek a pályabíró-autók, hogy átnézzék és letisztítsák a pályát, főleg a nézőktől. Öreg Sierra, öreg Legacy, két Swift és mindenki mulatságára három Dacia Logan, síri csendben, nagyokat dőlve. Aztán jöttek a versenyautók, egy-két percenként. A kis szünetekben a részeg nézők átszaladgáltak a pályán a nyitott csomagtartójú Sierrához, amelyben egy termosz segítségével szabadtéri kávézót rendeztek be.

Először a WRC-k zúgtak le, három darab. Janika a 206-ossal, Benik a Focus WRC-vel és Turi az Octaviával (Herczig már korábban kiesett, Tagaiék a másik Octaviával most nem jöttek). Gyorsan, nagy hanggal, szépen süvítettek át a belátható szakaszon. Aztán innentől én nem értem a dolgot, annyi osztály van, elképesztő: H, mint lejárt homologizációjú autók, mindenféle N és A betű, huh.

Szerencsére fogalmam sem volt, ki kicsoda és hányadik, így csak a Lancer EVO-k dörgő hangjára, a Civic Type R-ek visítására és a Lada VFTS-ek esetlen bájára koncentráltam. Lenyűgöző, felemelő és izgalmas, ahogy pár méterre az embertől csikorognak el az autók, a százmilliós WRC-ktől és a többmilliós VFTS-ek. Sőt volt egy öreg Escort is, a piskótaorrú, a mezőny egyik Historic autója (egy újabb kategória, huh).

Vér, belek és ócskavassá vált autócsoda szerencsére most nem volt, ilyet nem is kíván normális ember, viszont egy kis megcsúszást, pördülést eredményező hibát azért örömmel fogadtam volna. De az sem volt. Aki ilyet csinált (a mezőny kábé fele), már kiesett, mire megérkeztünk. 112-en neveztek, 56-an értek célba. Jövőre már pénteken kimegyek.

De nem csak az eleje, a vége sem kutya. A verseny lefutása után mindenki átugrott Tokajba, ahol emelvényre gurultak, nyilatkoztak, pezsgőben úsztak, hörgették, durrogtatták a motort, és hiába ugráltatták az emberek között az autókat, nem halt meg senki. Jó volt.

Turi és a WRC Octavia

A WRC autó súlya a szabályok szerint 1230 kilónál nem lehet kevesebb, és maximum 300 lóerős lehet. Ez nem olyan nagy durranás, pár szériaautó is tud ilyet, de azokat nem hegyezik ki 7-800 Nm-es nyomatékra. A WRC-ket igen.

Turi Tamás egy ilyenben lett bajnok tavaly, most harmadik Zemplénben, az idei bajnokságban meg a negyedik.