A külső formaterv is jó lett. A karosszéria formára erősen emlékeztet a Renault Modusra. Oldalról ugyanazt a cseppalakot látjuk, ám a miautónknak a hosszúkás, érdekes alakú féklámpák miatt sokkal szebb lett a feneke, igaz, az arcát csinosíthatták volna még egy kicsit. Egyetlen részlet árulkodik arról, hogy a Splash a formatervező részleg bevonása nélkül tervezett kocka-Wagon R utódja: az orr-rész.
Egy autónak mindig az arca a legmeghatározóbb, nem értem, miért pont itt spóroltak az ötletekkel. Szerencsére azért annyira az orra sem lett béna, hogy elődjéhez hasonlóan célszerszámnak, átmeneti szükségmegoldásnak vagy nagypapa bevásárlóautójának nevezhessük a Splasht. Nem, a Splash modern, fiatalos, mókás, kedves élőlény. Közel a Swifthez, közel a Modushoz, fényévekre a jó öreg Wagon R+-tól.
De mit várhat az ember műszaki szempontból egy nagyjából kétmilliós autótól? Nem sokat. A Splash jópofa és praktikus, ezen felül csak azt remélhetjük, hogy rendesen lehet használni, úgy, mint egy igazi autót. Szerencsére ennek a követelménynek meg is felel.
Az 1,2-es, 86 lóerős motor – van a palettán egyliteres, 65 lovas benzines és 1,3-as, 75 lovas dízelmotor is – nem túl erős, de annyi bőven van benne, hogy ne küszködjön az egytonnás kasztnival. Háromezres fordulat alatt ne is próbálkozzunk, nem fog gyorsítani, háromezertől felfelé azonban egész jól húz, nem is hangos. Annál több zaj jön a kerekek felől. Városban a Splash csöndes és kulturált, de ahogy nő a tempó, úgy erősödik a szél- és a gördülési zaj, és 130-nál lassan megértjük, miért volt ilyen olcsó.
Az ötsebességes váltó nagyon jó helyen van, magasan, a kezünk ügyében, alig kell elengedni a kormányt, amikor váltunk. Viszonylag rövid utakon jár, de egy picit akad. Egy picit minden Suzuki váltója akad, de ez egy picit jobban akad. Vagy mert a tesztautóban még nem volt összesen 500 kilométer, vagy mert ilyen. Nem borzalmas, nem elviselhetetlen, de lehetne finomabb.
A futómű szerencsére elég jó lett, ami nem csoda, ugyanazt a technikát tették a Splash alá, ami a Swift alatt is van. A Splash rugózását ennek ellenére kicsit feszesebbnek éreztem: valamit állítgathattak rajta, talán hogy a magas építésű kasztniból adódó magasabb súlypont ellenére se dülöngéljen vészesen. A csillapítása a feszesítés ellenére is elég jó, csak a nagyobb fekvőrendőrökkel kell vigyázni, a sima kátyúkkal egyáltalán nem volt gond.
kell lehúzni az ablakokat
Ilyen autó az új magyar Suzuki. Kedves kívül, játékos belül, elöl-hátul tágas az utastere, és két személlyel még a csomagtér is jó nagy. Az olcsóság a felhasznált anyagokon, és a nagy sebességnél zajossá váló utastéren fülelhető le, ettől eltekintve azonban nem volt baj a tesztautóval. A Wagon R kényszermegoldás volt, praktikus eszköz, aminél nem sok olcsóbb alternatíva kínálkozott, ez meg egy kedves, jópofa kisautó lett. Szerencsére a használhatóságából semmit sem veszített, sőt!
