A Thalia hazai és nemzetközi sikere igazán példás: nálunk tavaly duplán túllőtte az eredetileg tervezett eladási mennyiséget, de szinte az összes többi piacán is hasonlóan tarolt. Sportkörökben axiómának számít, hogy nyerő csapaton nem szabad változtatni, a Thalia mégis befeküdt egy könnyed arcplasztikára, és Clióvá műtette magát.
Becsapni persze csak a szembejövőket lehet, a barátságos dromedárra emlékeztető púp megmaradt hátul, ahogy az alatta lévő irdatlan, 510 literes csomagtér is. A Thalia mégis jól járt a frissüléssel, ami változott, az mind jó felé változott. És érkezett két új motor, nem is akármilyen. Mindezekkel a fejleményekkel Prágában ismerkedtünk, a Thalia Phase II sajtópremierjén.
Kívül
Az orr tehát újra Clio-szerű, ilyennek is indult, csak aztán félúton a Clio maszkot cserélt, amit most a Thalia is megkapott. A markánsabb arcél mindkét autónak jól áll, de ha lehet, a Thaliának még jobban: az előző modell alig-alig különbözött a korai Cliótól, mégis valahogy csúnyább volt szemből, a mostani pedig nem.
Oldalt a 14 hüvelykes kerekek hivatottak a dinamizmust növelni új dísztárcsákkal és könnyűfém felnikkel, hátul pedig védőcsíkok kerültek a lökhárítókra. Ez utóbbiak a sajtóanyag szerint könnyedebbé teszik az autó vonalait. Meglehet, de érzésre parkoló sofőröknek sem jönnek éppen rosszul, a fényezett ütközőket megóvandó.
Belül
Szintén a hivatalos anyag szerint a műszerfal design, funkcionalitás és látvány szempontjából is fejlődött, új anyagokkal és felületképzéssel. A változás ezen a téren kevésbé szembeötlő (lásd összehasonlító fotónkat) de az anyagok valóban javultak. Most is minden kemény, de a szemnek kellemesebb. Új elem a magasabb felszereltséggel járó központi kijelző a középkonzolon, ilyen technikai gizmó a korábbi modellnek nem jutott.
A régi és az új műszerfal |
A műszerfal kéttónusú, felül sötét, alul világos. Kárpit két színben létezik: az alacsonyabb felszereltségnél világos voile grey, a magasabbnál kék new clic. Új a kormánykerék minden változatnál, ráadásul az alapmodell felett magasságban is állítható, ahogy a vezetőülés is.
Az átgondolt családi autó szerepkör kiváló bizonyítéka a nagyszerűen látható helyre, az utasoldali ajtó kapaszkodójába épített jobb első légzsákkikapcsoló. Ezért valószínűleg az NCAP törésteszten is megdicsérik majd az ott egyébként is taroló Renault-t. Ám valószínűleg minden dicséretnél többet ér, hogy a bulvárlapokban a balesetkor a csecsemőt a tetőkárpitra simító légzsákról szóló rémtörténetek sosem lesznek Thalia fotókkal illusztrálva.
A biztonsági felszereltség egyébként is teljes: standard a két első légzsák, az első biztonsági övek erőhatárolója és előfeszítése, a három állítható hátsó fejtámla és a három teljes értékű hátsó biztonsági öv. Ráadásul a kaphatunk oldallégzsákokat és a Dynamique szinthez szériában jár az ABS.
Motorok
Az eddigi két 1,4-es mellé (8v, 75 le; 16v, 98 le) érkezett egy 1,6-os 105 lovas és egy 1,5-ös 65 lóerős dCi turbódízel. A 75-lovas motor nem épp erős, de városban jól használható. Az erősebbik 1,4-es kellemesebb, itt sem présel a támlába a gyorsulás, de a sebességmérő tanúsága szerint azért haladhatunk vele tempósabban. Az 1,6-os viszont pompás a multifunkciós Thaliához, pont megvan benne a dinamikai tartalék egy négyszemélyes, sátras utánfutós, kempingezős isztriai családi nyaraláshoz. Ha a Thalia a család barátja szerepében utazóautóként is feladatot kap, akkor ez a legjobb választás.
A végére maradt a nagy dobás, az 1,5-ös dCi. Ne szépítsük a dolgot, a dízel Thalia a common-rail technológia és a turbó dacára is lassú, akár egy teknősbéka hegymászáskor. Nulláról százra 15 másodperc a gyári adat, de nekünk 18 alá nyomni is csak kínkeservvel sikerült. Ellenben türelmes városi spórolós csoszogóautónak remek, és az ára elképesztően jó.
Vezetni őket a motorok erősorrendjében egyre jobb. A Thaliáról az úton semmi különöset nem lehet mondani, egy normálisan használható józan autó. A futóműve inkább lágy, a kormány, a váltó és a fék afféle minden rendben, semmi kiemelkedő nagyszerűség vagy ostorozandó hiányosság. A váltóbot szépen együtt mozog a gázpedállal, ez a lágy motorfelfüggesztés átka, de azon túl, hogy nem elegáns, más baj nincs vele.
Gyorsulás 0-100km/h-ra. Saját mérés, azonos útszakaszon, azonos sofőrrel |
Szívderítő kivétel az 1,6-os, mely a Dynamique hangulatnak és a szélesebb és peresebb gumiknak hála tényleg kellemes utazótárs. Tisztesen húz bárhol, és az utat is szorosabban öleli, mint a többiek.
Thalia, a potenciális kannibál
A kannibalizmus a marketingesek legkedvesebb műszava arra a fájdalmas esetre, amikor egy cég termékskálájának egyik tagja felfalja egy másik tagjának piaci részesedését. Ezt tehette volna a Thalia a Clióval, de nem tette. Papíron mindenben többet tud: azonos motorral és felszereltséggel olcsóbb, mint a kisebb és kevésbé sokoldalú Clio. Ezért nem lehet szebb, se kívül, se belül. Emocionális vonzerőben a Cliónak kell győzni, cserébe a ráció sok-sok érve szól a Thalia mellett.
Az itthoni pozícionálás remekül sikerült, divatcikknek maradt a csinos Clio, hagyományos, háromrészes autóra kondicionált poszt-szoc vevőknek és családosoknak az értékbajnok Thalia, melyből el is kelt mintegy 6300 darab tavaly.
A Thalia a Fabia Sedan, Astra Classic, Polo Classic, Seat Cordoba, Suzuki Sedan, Daewoo Lanos kategória élharcosa. Megjelenésekor rettenetes riadalmat keltett a konkurenseknél, helyenként a korábbi vásárlókat tébolyba kergető árcsökkentésekbe hajszolva őket. Az aggodalom továbbra is indokolt: a Thalia most még többet nyújt, gyakorlatilag változatlan áron. Van persze drágulás, de csak egészen elenyésző szintű, ennyit a modernebb külső és a civilizáltabb belső mindenképpen megér.
És akkor itt van még a dízel, melynek ára miatt okkal ugrik a homlokra a szemöldök. Az azonos felszereltségű alap 1,4-esnél pont 250 ezer forinttal drágább, a 16V-nél már csak 125-tel. Igaz ami igaz, a dCi mellett már végképp csak a háztartáskönyvet pedánsan vezető családanyák észérvei szólnak, de azok nagyon hatásosan: ennyiért ilyet végképp senki más nem tud.
Értékelés: 4,5 - Ár-érték aránya verhetetlen, de nézegetni csak szemből érdemes |
|
|
Az olvasó kérdezi:
Kedves Karotta!
Ezt írod a tesztben: "Az 1,6-os viszont pompás a multifunkciós Thaliához, pont megvan benne a dinamikai tartalék egy négyszemélyes, sátras utánfutós, kempingezõs isztriai családi nyaraláshoz". Ugyanakkor az autóra nem, vagy csak komoly gányolás árán lehet vonóhorgot szerelni, lévén a puttony csak oda van ... helyezve, de a vonóhorognak az alvázhoz kell csatlakoznia. Most akkor hogy is van az a sátras utánfutó?
Üdv, H.A.