Persze elsőre nem tűnik soknak 3 literből 285 lóerő. Pláne, ha az ember nyom egy kövéret és meghallja azt a repedt fazék hathengeres hangot. Biztos valami trükk lehet, hogy normális közlekedésben csend van, amúgy meg vidáman ordítja a világba és az utastérbe, hogy milyen elrendezésű a motor, csak azt nem, hogy keresztben van a kocsi orrában.
Viszont alig két decivel nagyobb motorból a BMW anno − és itt jön be a képbe az M3 − 343 lóerőt is kiszedett, sőt, a CSL esetében 360-at is. Ehhez képest a Volvo szerény, szoftturbós, de már ez is elég ahhoz, hogy a 400 newtonméter a zoomtartomány 55 százalékában végig ott legyen. 1500-tól 4800-ig.
És van hozzá egy olyan hatfokozatú automata, amely gyorsan vált, és a nyomaték ellentmondást nem tűrő módon söpör át rajta, egészen az első kerekekig. Illetve, ha azok ki akarnának pörögni, egy Haldex-kuplungos rendszer azonnal megcsapolja a rendszert, és hátra is ad belőle. De nem buta, viszkokuplung-stílusban, hanem okosan és észrevétlenül. És az eredmény: hét és fél másodperc alatt van meg a száz.
Elég ütős ez a kombináció. Az XC60 a finom andalgásból egy pillanat alatt csap át vadállatba, a hozzá tartozó hanggal. Nem tűnik tohonyának, pedig 1800 kiló, még sincs olyan érzése az embernek, hogy "úristen, hogy fog ez megállni?!", mert a fék fog, a kaszni nem dülöngél, a kormányzás közvetlen. Mintha a sofőr vezetne, bár szerintem legalább 40 százalék az okos rendszereké az egészből. Minimum.
Mindenesetre elmentünk Winklerrel egy hetvenes évekbeli Aston Martin V8-ast kipróbálni, és teljesen elkeseredtem. A maga korában gyors és csodálatos kupé úgy morzsolódott le a T6-os mögül, hogy az már szánalmas volt. És ha történetesen egy elsőáldozó kislány nyomta volna a gázt, az is körbeautózza az idősödő brit nemest. Így múlik el a világ dicsősége.
De még ennél is durvább az, amit mondjuk egy jobb minőségű földúton produkál az XC. Szinte ugyanúgy gyorsul, mint aszfalton, ráadásul minél gyorsabban megy, annál kevésbé pattog, egyre jobban dolgozik a futómű. Mivel jók a gumijai, tapad is, a kormányzása változatlanul élénk, a blokkolásgátló nem szabotálja a lassítást, nem csapják be a hepék és a hupák. Ja, és mindehhez tessék hozzáképzelni az M3-jellegű motorhangot. Még most is feláll a szőr a hátamon, ahogy írom.
Pedig a haldexes 4x4 nem ralis stílusú, nem teszi keresztbe az XC60 a fenekét, hanem simán elfordul, és kész. Ennek ellenére tetszik. Ráadásul a földutak mellett nincs telepített traffipax, szóval csupán ötször nagyobb az élmény, mint közúton, de kevésbé rizikós is. Igaz, ilyenkor is megeszi a 18-20 litert százra, de mennyivel jobb ez, mint dugóban elpocsékolni ugyanennyit? Ugye nem tévedek, hogy a 70 literes tank inkább a dízelekhez optimális…
Népítélet
Írjon ön is ítéletet !
Persze normális országúti és autópálya-közlekedésben el lehet bóklászni 11-12 literrel is, ilyenkor az XC60 a jóautó-arcát mutatja, a kis sunyi. Csendes, stabil, pont jó méretű, a ma létező legjobb ülésekkel, kiváló minőséggel, egész használható csomagtartóval. És néha kissé idegesítő radaros-kamerás-lézeres biztonsági arzenállal. De tessék megjegyezni, hogy van egy sötét oldala is, amikor nagyon sokat eszik, nagyon gyors és nagyon érdektelenné válnak a sávelhagyásra figyelő kütyük és társaik. Remélem, hogy kacsa a hír, hogy kizárólag négyhengeresek lesznek a Volvók , mert ilyen T6-osoknak létezniük kell. Legalább egy kevésnek.
