Januártól nem fizetnek előre a biztosítók?

Nincs több gyorsított kárrendezés: a biztosító csak tételes számla ellenében fizethet a gépjármű-károk javítása után.

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta azt a törvénymódosítást, amely teljesen átalakítja a gépjármű-kárrendezés ügyintézési gyakorlatát. A legtöbb biztosító eddig a gyorsított kárrendezést részesítette előnyben, azaz a cégek saját kárbecslésük alapján ajánlottak fel egy összeget a károsultnak, aki ezután ebből a pénzből maga intézhette a javíttatást. Ezt a lehetőséget azonban megszünteti a törvény: a továbbiakban a biztosító csak akkor fizetheti ki a javításhoz szükséges költségek bruttó összegét, ha tételes számlát kap a munkálatok pontos megnevezésével, az anyagköltségekkel, a munkadíjjal és persze a fizetendő áfa összegével. Egyéb esetben legfeljebb a nettó javítási költséget, vagy az autó értékcsökkenését fizethetik ki. Ezzel megpróbálják a károsultakat a legálisan dolgozó szakszervizek felé terelni, legalábbis ez derül ki a törvényjavaslat indoklásából.

Az új jogszabály-szöveg a totálkárosra tört autók kezelését is szigorítja. A biztosítókat arra kötelezik, hogy ha közlekedésre alkalmatlan járművel találkoznak, ezt jelentsék a közlekedési hatóság felé, amely ilyen esetben megvizsgálja, hogy az autó a továbbiakban alkalmas-e a közlekedésre. A károsultat ez annyiban biztosan érinti, hogy a biztosító csak akkor fizethet, ha a közlekedési hatóság lezárta a vizsgálatot, és használhatónak minősítette a járművet, vagy – ha alkalmatlannak ítélik – az autót vagy ideiglenesen, vagy véglegesen kivonják a forgalomból. Az autó üzembentartója persze megakadályozhatja a műszaki vizsgálat lefolytatását, de ebben az esetben legfeljebb előleget kaphat, a kártérítés összegét nem fizetheti ki a biztosító.

Egyelőre nehéz megítélni, hogy a törvény változásai hogyan alakítják majd át az ügymenetet, de valószínű, hogy több lesz a papírmunka, az utánajárás és a költség.