A Bonneville sós síkság állapota nem javul, sőt: romlik. Utah 260 négyzetkilométeres kiszáradt medre, amely az elmúlt száz évben rengeteg sebességi rekord terepe volt komoly veszélyben van, de már mozgolódik az összefogás, amely talán megmentheti.
Van valami pikáns abban, hogy környezetvédők, politikusok és egy helyi bányavállalat együtt próbálnak megmenteni egy élettelen síkságot, ami száz éve leginkább arról ismert, hogy rekordhajhászok kisebb nagyobb csoportjai rengeteg üzemanyagot égetnek itt a levegőbe, halnak meg vagy lesznek legendák egy-egy próbálkozás alatt. Bonneville-ben most ez a helyzet. A probléma egyrészt a terület egybefüggő tökéletes síkságát adó só hiánya. Az elmúlt hatvan-hetven évben folyamatosan csökkent itt a sóréteg vastagsága, de mostanra zsugorodott kritikusan vékonyra. Ezen felül ott vannak a megszaporodott esőzések, amik után tartósan víz alá kerül a terület.
A problémák kiváltó okát a geológusok sem tudják egyértelműen. Vannak vélemények, melyek a környékbeli nyersanyag-kitermelést, mások az éghajlatváltozást tartják fő tettesnek, de az eredmény mindenkinek rossz, így a kimondottan rekordöntésekről szóló Speed Week nevű rendezvénynek is, amelyet már két egymás követő évben is törölni kellett az alkalmatlan körülmények miatt. A szervezőknek mindössze egy hét mérföldes (11,2 km-es) egybefüggően sík szakaszra volna szükségük, de annyit sem találtak.
A helyzet egyértelműen tarthatatlan, ezért a Save the Salt Utah Alliance (mentsük meg a Utah-i sót szövetség) komoly kampányba kezdett, helyi és állami szinten is aktivizálja magát, hogy az érintetteket összefogva találjanak megoldást. Céljuk megtalálni a probléma forrását, majd orvosolni azt úgy, hogy abból egyik félnek se legyen kárára.
