Autószalonból húsáruház

Közel húszezer ember, vagyis az újautó-kereskedésekben és -szervizekben dolgozók kétharmada veszítette el állását az elmúlt évek szalonbezárásai és létszámleépítései nyomán. Az ágazat továbbra is komoly nehézségekkel küzd, ezért gyors és hathatós beavatkozásra van szükség a megmaradt cégek túléléséhez – összegezte a Magyarországi Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (GÉMOSZ) elnöke a kereskedők helyzetét egy mai sajtóbeszélgetésen. Gablini Gábor abból a tanulmányból idézett, amelyet a szövetség tagjai bevonásával, illetve publikus adatok felhasználásával készített a közelmúltban.

Az elnök szerint már az is jelentősen könnyíthetné az újautó-kereskedelemmel, illetve szervizeléssel foglalkozó vállalkozások működését, ha a kormány nem csak a nagykereskedelemmel foglalkozó cégeket, jelen esetben az importőröket mentesítené a válságadó alól, hanem a jellemzően magyar tulajdonú, kis- és közepes vállalkozásként működő márkakereskedőket is. A még működő újautós vállalkozások jelentős része ugyanis a válság 2008-as kitörése óta, az ágazat egészéhez hasonlóan veszteséges, azonban a válságadót árbevételük alapján kell megfizetniük, így az további nehézségeket okoz.

A több autómárkát felvonultató telephelyek működését szabályozó csoportmentességi rendelet 2002-es bevezetése után ma már általános, hogy az újautós cégek egy helyen több, különböző márkakereskedést is üzemeltetnek, így próbálnak spórolni a működési költségeken. 2007-ben a válság begyűrűzése előtt az országban működő 1100 autószalonból mára 722 maradt. Egy gyöngyösi kereskedés épületében húsáruház működik, a bezárt ingatlanok egy része bankok kezében van, jelentős részüknek pedig nincs megoldva az őrzése sem, így amit lehetett, már elloptak belőlük. A GÉMOSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy az éveken át stabilan piacvezető Suzuki által benyújtott adatok nem voltak egyértelműek.

Gablini Gábor úgy látja, nem volt megalapozatlan a kereskedők optimizmusa, hiszen a válság előtt a legtöbb gazdasági elemző 2010-re 300 ezres újautó-eladási darabszámot jósolt. Ehhez alkalmazkodott a piac, és ez az oka annak, hogy az időközben megnyitott autószalonok elméletileg összesen évi 350-400 ezer új autó átadására lettek volna képesek. Az eladási csúcs valahol 250 ezer darab körül volt, a mostani előrejelzések szerint pedig legfeljebb negyvennyolcezer új autót adnak el idén Magyarországon, és középtávon sem várható jelentős növekedés.

A GÉMOSZ mellett a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnöke, Erdélyi Péter is komoly problémának látja, hogy ma már van olyan megye, ahol szinte megszűnt bizonyos márkák képviselete. Hozzátették, nem ritka az sem, hogy egy vásárlónak a korábban ideálisnak tartott maximum 50 kilométernyi utazás helyett akár 100-150 kilométert is meg kell tennie, ha személyesen szeretné megnézni a kiválasztott autótípust. A GÉMOSZ adatai szerint a válság hatására az új autók 60 százalékát Budapesten adják el, a magánvásárlásokkal szemben ráadásul jelentős többségben vannak a céges beszerzések.

Az importőrök a szervizszolgáltatások népszerűsítésében látják a túlélés lehetséges eszközét, ezért az MGE holnaptól Értünk hozzá címmel országos kampányt indít. Ebben fel akarják hívni a figyelmet a gyári technológiával, profi szerszámokkal, illetve a gyárak által kiképzett szerelőkkel dolgozó márkaszervizekre, bár azt az MGE elnöke sem tagadja, hogy elsősorban a hat-nyolc évnél fiatalabb autók tulajdonosai járhatnak jól a márkaszervizek szolgáltatásaival és áraival.

Erdélyi szerint tévhit, hogy a márkaszervizek indokolatlanul drágán dolgoznak, mert, mint mondja, ezek a műhelyek általában lényegesen jobban képzett szakembereket alkalmaznak, mint a helyettük gyakorta preferált illegális szervizek. Az MGE nem a márkafüggetlen, de legális szervizekkel akar konkurálni, hanem a bizonytalan eszközháttérrel rendelkező, nem ritkán kétes minőségű, számla nélkül dolgozó autójavító helyek arányát szorítaná vissza akciójával.

A kampányhoz kapcsolódó, www.ertunkhozza.hu címen található weboldalon nem csak a szervizeléssel kapcsolatos alapinformációkat gyűjtötték össze, de az összes, MGE-hez tartozó magyarországi javítóhely adatait is könnyen elérhetővé tették. Az MGE elnöke reméli, hogy a jövőben egyre többen döntenek majd a bejegyzett szervizek mellett, így biztosak lehetnek az elvégzett munkák minőségében, és ha mégis hibát tapasztalnak, nagyobb esélyük lesz az ügy békés rendezésére, mint ha feketén működő műhelybe vitték volna autójukat.

Nehéz dolga volt Lévai Gábornak, a lízingszövetség főtitkárának, aki szerint a jelenlegi autópiaci válság egyik okaként a devizahiteleket szokták emlegetni. Lévai szerint fontos, hogy a vásárlók a jövőben tudatosabban, vagyis anyagi mozgásterük szerint tervezzék az autócserét, illetve tisztában legyenek az autó fenntartásának költségeivel. Míg 2007-ben 70 százalék volt a banki finanszírozással vásárolt autók aránya, addig ez a szám ma 30 százalék, az átlagos csereperiódusok pedig a korábbi három évről öt évre emelkedtek, fejtette ki a főtitkár. Lévai rámutatott, hogy a flottafinanszírozást már a kevés autót üzemeltető cégek is igénybe vehetik, sőt léteznek egyautós flották is, hiszen ilyen esetekben az ügyfél nem csupán járművet, de szolgáltatást is vásárol.

A cégautót vásárlók számára jó hír, hogy a jövő évtől visszaigényelhetővé válik a nyílt végű, illetve operatív lízinggel vásárolt autók áfája, ugyanakkor a szövetség csak kismértékű növekedésre számít, hiszen a kormány a cégautó-adó jelentős emeléséről is döntött.