Mire számítsanak az autóhitelesek?

Többéves hitegetés után úgy tűnik, jelentős és széles körű segítséget kapnak a devizahitelesek. A kormány elszámoltatást ígér és türelemre int, miután a Kúria kimondta, a bankok tisztességtelenül jártak el a devizahiteles ügyfeleikkel szemben – innen már nincs visszaút, és biztos, hogy fizetnek majd a bankok. A kérdés, mi után és mikor. Várhatóan még az őszi önkormányzati választások előtt, leghamarabb szeptemberre meglesz, kinek mennyi jár vissza már rendezett hiteléből, illetve milyen mértékben csökkennek a törlesztőrészletek a még aktív hiteleknél. Jelenleg minden ezzel kapcsolatos számítás csak kormányzati kommunikációra épülő erős sejtés.

Suzukit vettek BMW-áron

Ma a devizahitelesek nagyjából harmada problémás ügyfél, olyan, aki késedelemben van a törlesztésekkel. Ennél is többen lehetnek azok, akik bár kigazdálkodják a megemelkedett törlesztőket, a mozgásterük nagyon kicsi, az opciós szerződés lejártáig pedig autójuk értékesítésével sem próbálhatják meg csökkenteni vagy kifizetni tőketartozásukat. A gépjárműhitelesek aránya jelenleg nagyjából 7:3 a lakáshitelesekkel szemben. Jóval többen vannak tehát, akik autóra, esetleg motorra vettek fel hitelt, és nem ingatlanra. Az elmúlt hetekben a gépjárműhitelesekről kevesebb szó esett, pedig a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (BHKE) szerint tavaly óta jelentősen nőtt a bajba jutottak száma.

A BHKE szerint a jónak tűnő konstrukciók tekintélyes része mostanra jutott el abba a stádiumba, hogy a gépjárművek jelenlegi értéke aránytalanul kicsi a fennálló hiteltartozáshoz képest. A törlesztők nem ritkán közel duplájukra emelkedtek, a járművek piaci értéke és a fennálló tartozás mértéke pedig távolról sem relevánsan követték egymást. Ezek azok a helyzetek, amikor az ügyfelek úgy fogalmaznak, „Suzukit vettek, de egy BMW árával tartoznak”.

Mennyi járhat vissza?

A penzcentrum.hu-n július 3-án megjelent egy cikk, és benne egy számítás, mely szerint a felvett hitelek akár harmada visszajárhat. Ők a kamatemeléssel és az árfolyamréssel kalkuláltak. Példaként egy 2007 júniusában felvett, kétmillió forintos és ötéves futamidejű, svájci frank alapú autóhitelt vettek. A jegybanki adatok alapján ebben az időszakban kétszer történt kamatemelés: 2008 közepén, majd 2009 közepén. A kamatok így kilenc százalék alól tizenhat százalék fölé emelkedtek, a törlesztőrészlet pedig 94 százalékkal nőtt, melyből a kamatemelés 24 százalékot tett ki. Emiatt a kétmilliós hitel a törlesztés végére 4 millió 779 ezer forintba került az ügyfélnek.

A Pénzcentrum szerint az ismert jegybanki adatok alapján, a konkrét példánál az árfolyamrésből 68 ezer, míg a kamatemelésből 601 ezer forint járna vissza. Megkérdeztük erről az MNB-t, ám szerintük ez csupán túlzó szélsőértéknek tekinthető. Véleményük szerint minden becslés erősen bizonytalan, mivel a hitelek átszámítására vonatkozó pontos módszertan meghatározására csak ősszel kerül sor.

Ráadásul sok egyéb tényező van. Az sem mindegy például, hogy a pénzintézetek meg tudják-e, illetve mekkora arányban tudják megvédeni a kamatemeléseket. További nehézség, hogy a gépjárműhitelezés nagyrészt pénzügyi vállalkozásokon keresztül zajlott, amelyeknél a banki adatokhoz képest lényegesen szűkebb információs halmaz áll rendelkezésre mind a kamatokról, mind az árfolyamemelésről. Bizonytalanságról beszél a BHKE is. A visszajáró összeg mértéke számukra sem egyértelmű a törvénytervezet alapján, ezért őszig ők sem akarnak merész latolgatásokba kezdeni.

Hogyan járhat vissza pénz?

Azok az ügyfelek, akik már visszafizették a hitelüket, valószínűleg egyben megkapják majd a megállapított összeget. A még életben lévő hitelek esetén várhatóan csökkenő törlesztőrészlettel számolhatnak majd az ügyfelek, míg a már kifizetett törlesztéseik után visszajáró összeget előreláthatólag a tőketartozásból vonnák le. Nagyon fontos, és egyelőre szintén megválaszoltan kérdés, hogy a már visszaszolgáltatott, kényszerértékesített gépjárművek utáni követelések, melyek jogi útra terelődtek, hogyan mentesülhetnének a jogtalannak tűnő fizetési kötelezettség alól a törvénytervezet értelmében – jegyzi meg a BHKE.

Hogy az őszre várt szabályozás hány évre visszamenőleg terjed majd ki, azt várhatóan az ötéves elévülési idő határozza meg. Ez azt jelentheti, hogy a 2009 előtt lejárt kölcsönök után nem jár vissza semmi. Az ennél korábbi devizahitelek törlesztési idejének java még a válság előttre esett, így az árfolyamrés és a kamatemelés mértéke itt amúgy sem volna számottevő.

Lesz kiút?

Szülessen bármilyen döntés ősszel, nem kérdés, sokan maradnak, akiknél a csökkentett hiteltörlesztő csak enyhít a szorításon, de nem hoz megoldást. Számukra továbbra sem látni kiutat. Az utóbbi időben egyre több panasz érkezik a BHKE-hez az ügyfelek részéről, hogy az opciós időszak lejártát követően egy-egy pénzintézet egyoldalúan zálogtárggyá minősíti a finanszírozott gépjárművet, ezzel teljesen ellehetetlenítve azokat, akik a megtakarításaikból és a gépjármú értékesítéséből befolyt összegből végtörleszteni, lezárni kívánnák szerződésüket.

A BHKE szerint a bajba jutott ügyfelek egy része számára szimpatikusabb megoldás lenne a tavaly elhangzott kormányzati terv, miszerint akik visszaadnák a gépjárművet a pénzintézetnek, mentesülhetnének a további terhek alól. Ha  veszteségek árán is, de sokaknak ez jelentene teljes megkönnyebbülést.