Ez az autóbuzéria Mekkája

2014.09.14. 07:20 Módosítva: 2014.09.14. 08:38

Egy zsibbadó tenyérrel és remegő lábakkal végződő nap. Már az elején látszott, hogy ennek a fele se tréfa. Tudtuk, hová jövünk, pár nappal ezelőtt voltunk már itt Land Roverekkel autózgatni, Jaguar prototípusokat fotózni, meg az Aston gyár előtt is, ahonnan elkergetett a biztonsági őr. Gaydon, a British Heritage Motor Museum. Angol túra.

A gaydoni komplexum nem viccel. Egyesítették benne szinte az összes gyári múzeumot, mégpedig a nyolcvanas-kilencvenes években, amikor épp romba dőlt a brit autóipar. A British Leyland kezdte, majd szépen kinőtték az eredeti helyüket, mások is becsatlakoztak, és '93-ban nyitották meg ezt az új rendezvényközpontot, ebben az art deco épületben, és a hozzá tartozó 63 hektáros dimbes-dombos telken.

Felfoghatatlanul szerteágazó a működésük, van itt ez a háromszáz autós gyűjtemény, ami elsősorban a volt BMC autóit tömöríti. A konkrét márkák: Austin, Morris, Mini, MG, Wolseley, Riley, Triumph, Rover és Land Rover, Aston Martin, Bentley, Morgan, Vauxhall és a Ford, valamint Toyota és a Honda azok közül, akik gyártanak is az Egyesült Királyságban.

Ezen kívül működik itt rendezvényközpont, amit a telekszomszédok is előszeretettel használnak. Ők az Aston Martin, a Jaguar és a Land Rover. Restaurálnak is, persze, de nem csak a saját kocsijaikat, hanem másokéit is. Van levéltár, ami régi tervrajzokat, dokumentációkat tartalmaz, katalogizálva. Egy rakás félbevágott technikai bemutatóeszköz, és egy mozi. Minden közül inkább koncentrálnék a kiállított kocsikra, mégpedig külön tematikus galériákban, néhány ötletszerűen kiragadott kategóriában. Maga a mennyiség befogadhatatlan.

Az elsők

1959. Morris Minor. Itt a legelső, gyártósorról lejött példány. Az első Landy? Persze. Na de az első Carina E is? Hogyne, a fal melletti idősorban. Az első, még Lotus által gyártott Super 7, kétvezértengelyes motorral, 120 lóerővel. Na az egészen biztosan nem viccel. Az első Range? Hol máshol lenne, mint itt? A lista nem teljes, kattintson az első autók galériájába, és meglátja.

A prototípusok

Autószalonok fényesre fényképezett sztárjai, kik plakátokra kerültetek oly sokunk szobája falán? Aztán valahogy gyártották őket, vagy nem. Talán kisebb motorral, talán egyszerűbb ajtóval, talán sehogy. A csodás Phantom? Az egyetlen létező, tizenkét hengeres Jaguar XJ220? A kétmotoros Mini? Ferdehátú Mini, nyíló hátsó ajtóval? Mind itt vannak a galériában, kattintson!

A filmes autók

A filmes autók hálás téma, ki ne emlékezne Dredd bíróra (Judge Dredd)? És az ő sárga kocsijára? Na, az egy modern, sárga műanyag köntös alá bújtatott ősöreg Landy, mégpedig egy Defender. Ha ez esetleg nem is volt meg, az Angelina Jolie ülepe által koptatott V8-as Defender tutira megvan, amiben üldözik a gonoszt a Tomb Raiderben. Oké, nem érdkelhet mindenkit a kincsvadászat, de James Bond egészen biztosan része az általános műveltségnek. A Skyfallban lévő, rommá törött duplakabinos Defender szintén itt van. Ezek mind Defenderek voltak, most jöjjön egy Thunderbird, mégpedig rózsaszín. Ide kívánkozik egy utólag épített, de Christopher Lloyd kézjegyével hitelesített, az eredetivel mindenben megegyező DeLorean.

A királyi autók

A királyi autók szekcióban lévő autók királyok. Javarészt lecsapott tetős, furcsán átépített Landy, vagy Range az alap. Valahol a pápamobilok használati értékén mozognak. A vékony bordó csíkok őshazájából, a cégtáblafestés magasiskolájából, csodás, Royal festéssel, pihe-puha finom bőrrel, vényolccal.

Brit furcsaságok

Szerintem a Lotus Europa az egyik legszebb autó a földön. Köldökig ér. De ez csak akkor zavaró, ha azonnal eltereli a figyelmünket a Monte Carlo-győztes Mini. A középmotoros Austin Allegrót, már csak rezignáltan vettük tudomásul, ahogy átbukdácsoltunk a Formula-autókon és a sebességrekordereken. Ebben a galériában ezeket találja.

A mozi

Annál nagyobb szerencse nem érhetett bennünket, hogy a mozit csak a teljes komplexum felfedezése után találtuk meg. Egy hatvanas évekből ránkmaradt jegypénztár beszédlyukas és pénzátadó üvegfalú fülkéje, benne egy egyenruhás viasznővel, nagyjából, ahogy itthon néznek ki a MÁV vagy a BKV pénztárai. Kicsit beljebb, a folyosón egy színházteremajtó-szerű csapóajtó. Bátortalanul benyitottunk, a csapóajtó nyikorogva engedelmeskedett. Orrunkat megcsapta a régi moziillat. Pártucat régi moziszék, félhomály, egy kétlépcsős színpad a kultúrházak mintájára. A következő másfél órára kiestünk a téridőből. A vásznon ugyanis folyamatosan mentek a filmek, az MG-k facelift tervezéséről, a Minik gyártásáról, motorokról, próbautakról. Kordokumentumok, eredeti hanggal, máfél óra alatt egy képkocka se ismétlődött. Szédelegve jöttünk ki onnan, gondolatban megöleltem mindenkit, aki ezt az élményt lehetővé tette.