Így nem verik át, ha autót vesz

Az újautó piac összeomlása csodálatos lehetőség a magyar autósoknak, hogy megtanulják, mire figyeljenek, amikor kiadnak 500 ezer vagy 5 millió forintot egy autóra. Rengeteg új dolgot tanulhatnak meg, a vásárlás előtt és után is. Sajnos többnyire egy hatalmas pofon kíséretében, ami néha visszatekert kilométerszámlálónak, máskor kikönyökölt hajtórúdnak hívnak, és mindig sokba kerül. Miközben évi kilencvenezer használt, és hetvenezer új autó kerül az országba, kevés autós tudja mit kell tenni, ha valami nem úgy alakul, mint a vásárlás előtt remélte. A D.A.S. Jogbiztosító peres ügyeinek van néhány közös eleme, melyekből kirajzolódik, mivel előzhetnék meg a bajt az autósok, ha kicsit ismernék a lehetőségeiket. 

Megtekintett és kipróbált állapotban? Aha, persze

Tudta-e ön, hogy minden kereskedőtől vásárolt új autóra egy év jótállás, illetve két év szavatosság jár és a használt autókra is jár egy-két év szavatosság? Dehogy tudta, pedig így van, mert ez a törvény. Egyben ez az autópiac egyik legnagyobb titka. Új autó esetén a vásárlás utáni második év elejétől a vevőé a bizonyítás kényszere, vagyis neki kell bebizonyítania, hogy rejtett hibás autót kapott (ez a jótállás és a szavatosság közti egyik különbség). Ha magánszemély az eladó, egy év szavatosság jár az autóra, és ha valami gubanc van a kocsival, az első pillanattól a vevőnek kell bizonyítania, hogy az már megvolt a vásárlás előtt is, de elhallgatták előle.

A szavatosság egy évre csökkenthető akkor is, ha a kereskedő cég, és a vevő is ezt akarja, mert mondjuk így olcsóbb lesz az autó. E fölé igen, alá viszont nem lehet menni, tehát semmi sincs veszve, ha a megtekintett és kipróbált állapotban átvett 3-as BMW-ről később kiderül, hogy motorhibás volt már az eladás előtt is. A természetes elhasználódás nem tartozik ide, csak olyan hibák, melyekkel a használt autó vásárlójának nem kellett számolnia. 

A bíróság ilyenkor műszaki szakértőt rendelhet ki, aki megvizsgálja, hogy meg volt-e bontva a motor a közelmúltban. A szakértő a biztos igen (biztosan fennállt a hiba a vásárlás előtt) és a biztos nem közti skálán határozza meg a véleményét. Ha jól láthatóan bontatlan a motor, és a váltót sem szerelték le, akkor az ezekben keletkezett hibákért az eladónak kell vállalnia a felelősséget.

A jó híreknek ezzel még nincs vége. Akár új, akár használt autót veszünk egy kereskedőtől, úgynevezett fogyasztói szerződést kötünk. Ez erősebben védi a vevőt, mintha magánszeméllyel üzletelnénk. Ha az autó elromlik, a vásárlás után hat hónapon belül a törvény azt feltételezi, hogy már a vásárlás előtt is rossz volt, és a kereskedőnek kell bizonyítania az ellenkezőjét. Hogy minél előbb rendeződjön az ügy:

• Azonnal értesítsük a kereskedőt a hibáról, de mindenképpen ajánlott levélben, esetleg faxon, hogy legyen hivatalos nyoma. E-mailezhetünk és telefonálhatunk is, hogy a lehető leggyorsabban felkészítsük a várható teendőkre.
• Ha ezt megtettük, meg kell adnunk az esélyt, hogy az eladó ésszerű határidőn belül válaszoljon. Írjuk le a levélben, hogy két-három munkanapon belül, de nyolc naptári napnál nem később várjuk a válaszát, esetleg hogy eljöjjön abba a szervizbe, ahová a lerobbant autót szállíttattuk. Lesz időnk levelezni, hiszen van egy rossz autónk. Ha a probléma feltárására is meghívjuk, a bíróság később azt fogja látni, hogy a vevő együttműködött az eladóval. A levélben írjuk le, hogy mit várunk az eladótól. Ha azt a válaszolja, hogy vigyük vissza hozzá a kocsit, és ő megjavítja, ezt kell tennünk.
• Ha láthatóan drága lesz a javítás, esetleg kiderül, hogy további gondok is vannak a kocsival, vegyük elő a  B tervet: kérjük vissza a vételár egy részét. Hogy mennyit, azt döntse el az előzetes javítási árajánlat egy megbízható, számlás szerviztől. Ha ennél is nagyobb a gond, mert a kocsi, amire elköltöttük a félretett pénzünket, amiről azt hittük, hogy évekig hibátlanul szolgál majd, valójában egy szépre sminkelt hulla, álljunk el a szerződéstől. Az elállási jog nemcsak a használt, de az új autó vásárlójának is jár.

Ilyenkor nem csak a szerződésben szereplő vételárat kaphatjuk vissza, de az összes, időközben felmerült költségünket is meg kell térítenie a kereskedőnek. Irreális esetben, vagy puszta hóbortból azért nem érdemes ilyet játszani, mert a bíróság sem hülye, kiszúrhatják, hogy nyerni akarunk az ügyön.

Az eladót Jürgennek hívják, a vevő te vagy. Pedig sosem találkoztatok

• A használt autók zömét manapság vándorkereskedők hozzák be, és félig kitöltött adásvételivel keresik a magyar vevőt. Így egy átíratásnyi pénzt (60-120 ezer forintot) ugyan spórolhatunk, de rengeteget bukhatunk. A kinti eladónál kell reklamálnunk, ha az autó nem olyan, amilyet vártunk. Gondoljanak sok-sok fordítási költségre, és rengeteg várakozásra. Az is lehet, hogy a magyar bíróság nekünk ad igazat, de ahhoz, hogy ebből pénzt is lássunk, a kinti eladónak komolyan kell venni, hogy adott esetben végre is hajthatják rajta a tartozását. Ha elbukjuk a pert vele szemben, az összes kiadás a miénk, ha nyerünk sem lesz könnyebb dolgunk és a magyar kereskedő közben röhög markába.
• Nem érdemes a valósnál alacsonyabb összeget írni a szerződésre, mert a különbséget soha nem fogjuk visszakapni, és a javíttatási esélyeinket is rontja, mert hamarabb érjük el a gazdaságos javíthatóság összeghatárát. Több mai autókereskedő kifejezetten erre hajt, amikor a bizonytalan állapotú kocsikat átadja a gyanútlan vevőknek. Azok egy héten belül visszaviszik a romot, és némi évődés után megkapják a csodálatos ajánlatot: ha visszaadják az autót, megkapják a szerződésben szereplő összeget: mondjuk egymillió forint helyett ötszázezret. A többire esélyük sincs, hacsak nem átutalással fizettek.
• Különösen jól nézzük meg a szerződést, ha hitelre vásárolnánk, mert az eladó kötbért számíthat fel arra az esetre, ha az előleg átadása után nem jelentkezünk a többi pénzzel. Ilyen helyzetbe akkor kerülhetünk, ha a bank még nem bírálta el a hitelkérelmünket, vagy nem mégsem tudtuk összekaparni a maradékot a családi büdzséből. A kötbérezés teljesen jogszerű, utólag semmit nem tehetünk, ha ilyen szerződést írtunk alá.
• A kereskedők egy része megbízási szerződésben vállalja, hogy elintézi a forgalomba helyezéssel vagy átíratással kapcsolatos hivatali teendőt. Ez teljesen általános megoldás, és az ilyen megbízások miatt követeli most sok egykori autóvásárlón a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az illetéket amiről úgy tudta, hogy befizette, valójában viszont hamis csekkszelvényt kapott a kereskedőtől. A megbízási szerződéssel sem megyünk sokra, ha a cég közben megszűnt. Írassuk rá inkább az ügyintéző nevét, személyi igazolványának számát és címét a megbízásra, így utólag is megkereshető, ha csalt.

A hirdetés tartalmáért felelősséget nem vállalsz? Na ne röhögtess!

• A legtöbb használtautós hirdetési oldal rendszere visszamenőleg tárolja a már lekerült hirdetéseket. Ettől függetlenül készítsünk screenshotot, és mentsük is le a kiszemelt autók hirdetését. A lementett hirdetés nem perdöntő bizonyíték, de ha hamis adatok szerepeltek benne, utólag ez is felhasználható a kereskedő ellen.
• Ha például egy autót blokkolásgátlóval hirdetnek, és így is adják el, majd később kiderül, hogy sosem volt benne ABS, de erre nem hívja fel a figyelmet az eladó a szerződésben, biztosan a vesztes oldalra kerül, perelhető, kártérítést kérhetünk tőle, mégpedig százezer forintos nagyságrendben. A kártérítés lehet árcsökkentés is, vagyis visszakérhetjük az autó árának egy részét. Érdemes reális keretek közt gondolkodni attól függően, hogy miben állított valótlant az eladó amikor meghirdette a kocsit.
• Ha az adásvételi szerződésben tételesen felsorolták az autó hibáit, később ezekre hivatkozva nem reklamálhatunk, ha viszont más alkatrész romlik el, továbbra is van esélyünk.
• A hirdetések másik aduásza a vezetett szervizkönyv. A vezetett szervizkönyv vallás, minden megfellebbező bizonyíték a magyar autósok szemében és egyben igazi mézesmadzag, amin most is sokan rángatóznak, és nem értik, miért hullik szét egy szervizkönyves használt autó. A kinti szervizkönyv nagyon gyakran hamis, vagy évekkel ezelőtt félbehagyták. Az autó átvételekor el kell kérni és alaposan ellenőrizni. Ne fogadjuk el kifogásként, hogy a kereskedő nem találja, de majd utánunk küldi. Az alváz- és motorszám alapján akár a magyar importőrnél is érdeklődhetünk az autónk előző életéről, mert a nagy márkák adatbázisa gyakran elérhető bármely ország importőrén keresztül. Csak a központi rendszerekből származó információk biztosak, a többi csak papír és krumplinyomda.
• A meghirdetett, a kilométerszámlálón olvasható és a valós futásteljesítmény gyakran három különböző adat, mert a magyar autóvásárló nem szívesen indul országjáró túrára a tökéletes vételért, inkább túl lenne az egészen. Az óratekerés évek óta szerepel a büntető törvénykönyvben, eddig nem hallottunk nagy lebukásokról. Sajnos a törvény személyre szabott felelősségről beszél, de esélytelen, hogy kiderül, valójában ki tekerte vissza a számlálót. Ha valami óriási szerencse folytán megtudjuk, hogy tekert órás autót sóztak ránk, utólagos árleszállítást kérhetünk. Ennek alapja lehet a hasonló évjáratú, felszereltségű és állapotú, azonos típusú autó ára, illetve az Eurotax-katalógus hivatalos árai. Ezeket pénzért kérhetünk ki a rendszert használó cégektől. Az óratekerésnek az vetne gátat, ha azonnal lekérdezhetnénk, hogy a magyar vagy más EU-s országokból származó autónkban mennyi volt, mielőtt kint eladták.

A súlyos óratekerés tehát, ha az autóban nem 150 hanem 250 ezer van, elállhatunk a szerződéstől. A tekert órához nem csak az alacsonyabb piaci érték tartozik, hanem rókacsapdák tucatjai. Nem értjük majd, miért csattant el a vezérműszíj, miért kell felújítani a turbót, vagy kicserélni a kettős tömegű lendkereket, amikor a vásárláskor arra számítottunk, van még százezer kilométerünk összegyűjteni a pénzt a nagyjavításokra.

Az óratekerést hiteles ellenadattal kell bizonyítani, de ez nem lehetetlen. Segíthet a márka importőre által kiadott igazolás, vagy akár a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, ahonnan illeték ellenében elvileg megtudhatjuk, milyen óraállással vizsgázott legutóbb az autó, és milyen adattal íratták át korábban. A két utóbbi lehetőség a magyarországi tulajtól származó autókra vonatkozik, az előző akár a külföldiekre is. Harcainkat a szerződéskötéstől számított két éven belül kezdhetjük el, ezért akár a vásárlás után is érdemes nyomozni egy kicsit, hogy kiderüljön, valóban azt kaptuk-e amiért fizettünk. Szervizben végzett állapotfelmérésre fizetés előtt kell elvinni az autót, de a fentiek miatt utána sem értelmetlen.

Sajnos a magyar autóvásárlók zöme hónapokig, vagy akár évekig lila ködben él, akár a kezdődő hibákat sem akarja észrevenni. A magyar autóvásárlók ugyanis nem szeretnek tévedni, azt meg pláne nem szeretik bevallani maguknak, hogy átverték őket. A pereskedés előtt érdemes tudnunk, hogy a pertárgyérték hat százalékát teszi ki az illeték, vagyis ennyit ki kell fizetnünk, ha perelünk. Ez az autó árából számolva jelentős összeg, és a számlás javítás várható költségéhez képest sem csekély olykor. Persze van, amikor nincs jobb megoldás.

Ha eladtuk, erre figyeljünk

• Nem érdemes pánikszerű eladással menekülni egy autóból, amiről kiderült, hogy nem olyan, mint reméltük. Eladóként a fent részletezett eszközökkel találhatjuk magunkat szemben, tehát ha egy éven belül összedől aminek össze kell, nálunk zörgethet a vevő és nem hivatkozhatunk arra, hogy minket is átvertek. A továbbadott autóra is érvényes a szavatosság, de hármasban pereskedni még bonyolultabb, olyankor már senki nem szokott nyerni.
• Az eladott autó adásvételi szerződésének másolatát le kell adni az okmányirodában, és a biztosítónál is. Az eladás után érvénytelenné válik az addigi kötelező biztosítás és a casco, hiszen az nem a vevő nevére szólt. Kevesen tudják, hogy akár a kiszemelt autóra is köthetünk kötelező biztosítást, így az első közös pillanattól érvényes lehet a szerződésünk.
• Az adásvételin ne csak dátum, de az eladás órája és perce is szerepeljen, így talán nem kerülünk abba a helyzetbe, mint a korábbi cikkünkben az a kismama, akit a szülés előtti hetekben akart kitenni a lakásából egy budapesti parkolócég, mert az évekkel ezelőtt eladott Daihatsuját nem íratta át az új tulajdonos, aki sosem fizetett a parkolásért. Az eladott autó átíratását akár a bíróság is elrendelheti, ha időben lépünk.

A D.A.S. ügyfeleinek kétharmada autós, érzem, hogy sokat fogok még beszélgetni a cég jogászaival. A cikk elkészítésében segédkező dr. Vágány Tamás a D.A.S. jogtanácsos kedvenc ügye nyolc évig tartott. Egy itthon újként vásárolt Volkswagen Golf V tulajdonosa nem csak pszichiáterhez fordult, miután a márkaszerviz évekig nem tudta megjavítani az autót, az importőr viszont nem akarta kicserélni azt. A hibás rablásgátló elektronika miatt néha maguktól a magára hagyott autóban is lecsúsztak az elektromos ablakok, és felkapcsolt a lámpa, mindezt teljesen váratlanul, de rendszeresen. A leengedett ablakokon át egyszer kipakoltak belőle minden értéket, máskor pedig megbüntették a tulajdonost, amiért felkapcsolt reflektorral parkolt az utcán.

A hároméves autóról végül kiderült, nem igaz, amit a forgalmazó állított, valójában nem gyári, hanem utólag beszerelt rablásgátló volt benne. A kissé megtört tulajdonos egy új Golfot szeretett volna, de nem kapott. Végül az évekig tartó pereskedés segített, jogerősen nyert az importőrrel szemben, és az autós kapott egy új Golf V-öt.