Így vegyél autót, ha félsz, hogy átvernek

2015.12.11. 07:15

Vásárlás előtt nagyon keveset tudhatunk meg arról a százhúszezer használt autóról, amely idén kap majd magyar rendszámot. Így a kinti autó bizonyos szempontból kockázatosabb vétel, de a magyarországi kocsik adásvétele sem fenékig tejfel. Ebben a cikkben összegyűjtöttem az autóvásárlás legfontosabb buktatóit, hátha sikerül megmenteni néhány álmodozót a pofára eséstől.

Egy héttel azután, hogy megírtuk, hogyan csaptak be két éve egy gyanútlan használtautó-vásárlót, még mindig nem tudni, mikor írathatja a nevére Krisztián a 2013-ban vásárolt Volkswagenjét. A cikk kapcsán rengeteg olvasói levelet kaptunk, egy részüket olyan autókereskedőktől, akik évente több száz kocsit adnak el. Nézzük, mitől tarthatnak a vevők 2015. végén, és mi az amitől feleslegesen rettegnek, illetve milyen szabályokon kéne változtatni, hogy kevesebb legyen a csalás a magyar piacon.

Bár a magyar jogszabályok igyekeznek fokozatosan kiszűrni a leggyakoribb használtautós csalásokat, az európai gépjármű-nyilvántartásokat csak a rendőrség érheti el, és csak akkor, ha szabálysértők vagy terroristák után kajtat. Pedig a két éve itthon is használt Eucaris adatcsere-rendszer elvileg erre is jó volna.

A kintről behozott autókhoz nem kérnek eredetiségvizsgálatot a forgalomba helyezés előtt, a magyarországi autóról viszont a hamis biztonságérzetet adó és elég drága vizsgálaton sem derül ki, ha valamiért nem tudjuk majd átíratni. A eredetiségvizsgálat roncsolásmentes, így a profin cserélt alváz- és motorszámokat nem lehetetlen elrejteni.

kep4

Az importautós problémán enyhít, hogy néhány ezer forintért akár a vevő is kérhet származás-ellenőrzést. Ez megmutatja, hogy nem körözik-e a kiszemelt kocsit, és azt is, hogy a megadott alváz és motorszámhoz milyen típusú, színű és évjáratú jármű tartozik valójában. Ezek az információk az úgynevezett ikresítés ellen nyújtanak egyfajta védelmet, amikor egy itthon ellopott autót egy kinti kocsi számaival tisztáznak a csalók. Fájdalom, hogy a nemzetközi ellenőrzés határideje harminc nap. Tipp: Ha a ismerjük az autó kinti tulajdonosának elérhetőségét (név és cím a kinti forgalmiban, a számlán és az adásvételin), keressük meg és egyeztessük vele az autó adatait. 

Se magyar, se más országból származó próbarendszámmal  ne vegyünk használt autót. Ezek a rendszámok sokszor egyszerűen hamisak, ráadásul eladásuk és bérbeadásuk is illegális. Ez még akkor is így van, ha sok használt autót P-rendszámmal hirdetnek és azt írják: legális, lepapírozható, külföldön is szabadon használható.

A kinti használt autóknak sem a pontos futásteljesítményét, sem a szerviztörténetét nem tudjuk ellenőrizni. Ezekről csak a tulajdonosnak mondanak el mindent a magyar importőrök, mert nem akarnak adatvédelmi szabálysértési ügybe keveredni. Korábbi cikkünkből kiderült, melyik márka kér ezért pénzt és az is, hogy pontosan milyen régi autók történetére látnak rá itthonról.

A magyarországi autók bizonyos előéleti adatait a központi nyilvántartásból is lekérhetjük, persze pénzért, ráadásul a műszaki vizsgán, illetve az átíratáskor rögzített kilométeróra-állásokat csak 2010-ig visszamenőleg tárolják. Ha vásárlás után derül ki, hogy átvertek minket egy magyar autóval, a szerződésben szereplő eladóval kell egyezkednünk. Nagyon nehéz helyzetbe kerülünk, ha névleg a kinti tulajdonos az eladó egy manapság gyakori biankó adásvételin. Tipp: magyar cégtől vagy magánszemélytől vásárolni az autót vagy ragaszkodni ahhoz, hogy az eladó jelenlétében írjuk meg a szerződést.

Múlt heti cikkünkben főszereplője, a Volkswagen Polo tulajdonosa a hazai rendszer réseinek egyikén hullott ki, pedig több ilyen is van. Hogy önöket ne tudják könnyen átverni, amikor autót vásárolnak, ellenőrizzék, hogy valóban az eladó cég nevén van-e a kocsi, és ezt bejegyezték-e a forgalmi engedélybe.

Azt is érdemes kinyomozni, hogy a kereskedés fő tevékenysége valóban az autókereskedelem-e, vagy valami más, mint az előadóművészetet segítő tevékenység, mint a PC-Glas esetében volt. A céges autókkal más a helyzet, azokat szabadon eladhatják, ilyenkor a szerződést az aláírásra jogosult személlyel köthetjük meg. Tipp: ingyenesen elérhető és hitelesnek tekinthető az e-cégjegyzék, amelyből megtudhatjuk, zajlik-e bármilyen eljárás a céggel szemben, ki a tulajdonos, ki az ügyvezető és ki az aláíró.

A következő buktató az lehet, ha kiderül, nem tudjuk a nevünkre íratni az autót. A cikk elkészítésében segédkező két autókereskedő, a Becsületesnepper és Várkonyi Gábor, illetve egy flottaüzemeltető cég vezetője szerint is rengeteg, korábban hitellel terhelt, magyar rendszámú autónak keresnek ma új gazdát. Sokan nem tudják, hogy hiába fizették ki évekkel ezelőtt az utolsó törlesztőrészletet, a bankok maguktól általában nem küldenek igazolást erről. Így a tulaj elfelejti levetetni az elidegenítési záradékot a kocsiról, mi pedig visszapattanunk az okmányirodában.

Kulcskérdés, hogy van-e törzskönyv vagy nincs. Magánautót törzskönyv nélkül nem vásárolunk, az autókereskedők viszont valóban leadják, amíg náluk áll a kocsi. Ez utóbbi teljesen szabályos eljárás, sőt, a kereskedőt megbüntetik, ha nem íratja bele magát a forgalmi Hivatalos feljegyzések rovatába. Elidegenítési záradék akár egy kifizetetlen és lejárt parkolási vagy autópálya-pótdíj, és egy combos mobilszámla-tartozás miatt, sőt, hagyatéki eljárás idején is lehet egy autón, a végeredmény ugyanaz. Tipp: Az adásvételi aláírása előtt kérdezzünk rá a KEKKH elektronikus rendszerében, hogy az autó szabadon átíratható-e vagy sem.

Ha nem jön el velünk az okmányirodába az eladó, márpedig ez nem életszerű kérés, hiába kérdezzük le az adatokat közvetlenül a fizetés előtt, megeshet, hogy éppen akkor zárolják a frissen vásárolt kocsinkat, amikor az átíratáshoz rendelkezésre álló tizenöt nap ketyeg. Tipp: Ügyvédi letétbe helyezni az autó árát, és a lehető legrövidebb időn belül elintézni a papírokat. Ha valami nem stimmel, azonnal keressük az eladót és álljunk el az adásvételtől, így nem veszíthetünk semmit. A Becsületesnepper szerint ez sem tökéletes megoldás, mert egy kereskedőnek rengeteg macerával jár az összes nála lévő autóval eljátszani mindezt és vannak más kockázatok is.

Feketén tevékenykedő autókereskedők az eladókat és a vevőket is úgy verik át, hogy rábeszélik az eladót, írjon alá egy félig kitöltött adásvételi szerződést. Ki is fizetik neki az autó vételárát, majd ígérik, visszaküldik a teljesen kitöltött szerződést, ha elkelt a kocsi. Az ilyen adásvételi érvénytelen, ha ezt az előzetes megállapodást nem rögzítik egy külön megbízási szerződésben.

Az egyik megkérdezett szakértőnk szerint nem ritka, hogy a kereskedők szabadon adják tovább egy újabb megbízási szerződéssel a kocsit egy másik kereskedőnek és így tovább. Az eredeti tulajdonos bajba kerülhet, mert autója további sorsra követhetetlenné válik, így azzal úgy követhetnek el bármilyen szabálysértést vagy bűncselekményt, hogy a rendőrség a bejegyzett tulajt veszi majd elő és ő fizeti a gépjárműadót, illetve a biztosítást is. Tipp: Egy tisztességes kereskedő rendelkezik saját céggel, így neki az átíratás, az illetékmentesség miatt csak 2300 forintjába kerül. Ha eladtuk neki az autót, azonnal adjunk le a szerződés másolatát az okmányirodában és mondjuk le a kötelező biztosítást, illetve kérjük ki a bónuszigazolást.

A magáneladók sem mindig talpig becsületesek. Mivel az átíratásért sokszor egy öreg használt autó árával összemérhető összeget kell fizetni, sokan üzembentartói szerződéssel (még rosszabb esetben kölcsönadásival) adják veszik az autókat. Üzembentartóival köthetnek biztosítást és korlátlanul használhatják az autót, de fontos, hogy az üzembentartó a tulajdonos nélkül nem adhatja el a kocsit, és a törzskönyv sem az ő nevére szól. Tipp: A bejegyzett tulajdonossal az üzembentartó beleegyezésével kössünk üzletet, ragaszkodjunk hozzá, hogy ott legyen a papírozásnál, érjen rá eladni az autóját. 

Mint láthatták, a nagy fordulaton pörgő használtautó-piacon rengeteg kifinomult, ugyanakkor sok bumfordi csalási módszerrel is találkozhatunk, és bárkit kérdeztem az ügyben, nem tudott olyan árkategóriát mondani, ahol több vagy kevesebb ilyen esettel találkozni. Tippjeinket alkalmazva sokat javíthatunk az esélyeinken, egyvalamit viszont nem tudunk tökéletesen kivédeni.

Akár kintről származó autót veszünk, akár olyat, amelynek újkora óta magyar rendszáma van, tulajdonosként sincs jogunk megtudni, hogy korábban összetörték-e vagy sem. A kártörténeti nyilvántartás adatai még a biztosítók számára sem teljesen szabadon hozzáférhetők, az autó értékét nagyságrendileg befolyásoló információkat sem az eladó, sem a vevő nem tudhatja meg. Nem ártana ezen elgondolkodniuk a törvényalkotóknak.

Tipp: A lehető legtöbbet megtudni a kiszemelt autóról, a típustörténet, a felszereltség és az összes műszaki megoldás tanulmányozásával és más példányok összehasonlításával. Segíthet egy márkaszervizben vagy felkészült független szervizben végzett alapos állapotfelmérés is, de már láttuk, néha ez sem ér semmit