A világ legunalmasabb motorsportja legunalmasabb helyszínén belül is kiemelkedően unalmas futam volt. Állítólag akadt egy-két előzés. Vagy nem. Mindegy is, senki sem tűnik boldogtalannak, aki kijött. Itt legalább nem szundítanak el az emberek, mint otthon.
A Forma 1 amúgy PR-ben is egyfajta elit dögunalomra van berendezkedve. Mint amikor a kommunizmusban a művészekről nem jelenhetett meg semmi negatív, meg persze érdekes sem. Csak pletykák voltak, de kizárólag szóban, legendák formájában. Hát a pilótákról sem sokat tudni, Räikkönen egyszer ugye egy szarásból kifolyólag maradt le Pelé magvas beszédéről, azt hiszem ez a legérdekesebb sztori az F1 utóbbi tíz évében. A pilóták pedig nemcsak vezetni tudnak tökéletesen, de érdektelenül nyilatkozni is. Érdektelen verseny érdektelen verseny hátán, sokszor az dönt, kinek sikerül két szar gumiszett közül felrakni a rosszabbikat, és a többi, és a többi. Jogos a kérdés ugyanakkor, hogy de hát mégiscsak ez a világ legnépszerűbb motorsport versenye, akkor valamit mégiscsak tud, nem?
Vannak dolgok az életben, amiket egyszerűen nem lehet elkerülni. Itt van például az Arany ászok, a Heineken, meg a többi kommersz sör, amikben kizárólag azért vannak olyan alkotóelemek, mint például kukoricadara, mert az olcsó. Meg lehet őket inni, nyáron jól is esik egyik-másik, de ha körülnézünk a világ kocsmáiban, nyomasztó túlsúlyban van ugyanaz a néhány márka. És más nincs. Ki van találva az üzleti modell: jól jár a kocsmáros, mert ha nyit egy helyet, leszerződik egy sörös céggel, és csomagban, ingyen megkap mindent, dekort, poharakat, sörcsapokat, abroszokat, napernyőket, székeket. Sokat spórol. És jó a sörös cégeknek, mert bővült a dílerhálózat. Csak a nyomorult fogyasztónak nem jó, mert a szerződésben az is benne van, milyen sört nem csapolhatnak az adott helyen: semmi mást. Ilyen másodlagos eszközökkel elképesztő hatékonysággal le lehet tarolni a piacot, meg is történt mindez világszerte. Reklámozni szinte már nem is kell.
Szentül meg voltunk például győződve, hogy az amerikaiak hülyék, hogy azt a csapvíztől minimálisan eltérő Miller Lite-ot szeretik. Aztán persze honnan indult a házi és kisüzemi sörfőzdék forradalma? Amerikából, honnan máshonnan. Mert maguk az amerikaiak is rühellték a saját szar multi-söreiket, csak nem volt más. Mostanra meg feltámadott a tenger, és a három (lehet, hogy hétvégére már csak kettő) sör-világcég nem tud mást tenni a piacvesztés ellen, mint kis főzdéket felvásárolni. Érdekes üzleti kérdés, hiszen egy kis főzdét a hagyományos gennyes módszerekkel nem lehet tönkretenni, és aki eladta, csinálhat a pénzből egy másikat. A multi által felvásárolt főzdében meg nem főzhetnek kukoricával butított, könyvelők által írt recept alapján készülő kommersz sört, mert nem gazdaságos a volumen....és ugye?! A végére csak megérkeztünk a nemzetközi autósport-szövetséghez (FIA).
Mindenhol az F1 megy. A WRC-t nem közvetítik normálisan, a Moto GP-t fizetős sportcsatornákon adják, pedig a Moto GP és az F1 nézése közötti fő élettani különbség, hogy utóbbin bealszanak az emberek, előbbin meg majdnem bepisilnek, mert ott másfél perc alatt biztosan lemarad az ember egy csomó hajmeresztő manőverről. Hát ilyeneken gondolkodom, miközben a 8-as kapunál baktatunk befelé, hogy a Martini vendégeként a Williams-Martini csapat motorhome-jában nézhessem élőben a Magyar Nagydíjat.
Minden közönség más. Más törzsek lakják Budapestet – akár a szembejövő arcok alapján is meg lehetne mondani, melyik plázában vagyunk, a Pólus Centerben-e, a West Endben, vagy a MOM Parkban. Szeretem a tömegkarakterológiát; ha lenne egy sokadik életem, valószínűleg ezt elemezném. Itt most sok a külföldi, ami egy kicsit belezavar a képbe, de összhatásában olyasmi, mintha egy egykori Petőfi Csarnok szabadteres Akela koncert valamennyi látogatójának ötöse lett volna a lottón. Sok Persol napszemüveget látok, és meglepően magas a jellegzetesen 2016-os napszemüvegek aránya (dupla fém híd, lapos lencse, pasztell foncsor).
1,9 másodperc: ennyi idő alatt szervizelik le a Williams-Martini autóját a boxkiálláskor, ezzel első helyen áll a csapat a Forma 1-ben. Gyorsabbak, mint a Red Bull, vagy mint a Mercedes. Meg is nézhetjük a gyakorlást: az álló motorú autót a helyére tolja pár szerelő, a többiek nekiugranak, és ugyan nem mérem, de három másodpercnél tovább tényleg nem kattognak a légkulcsok. Sajnos maga az autó sokkal lassabb, mint a szerelők, ahogy a versenyen később kiderül. Miközben gyakorolgatnak, a cuccukat csodálom: van benne valami birodalmi rohamosztagos. Edd azt mondja, az állvédő azért van, mert dögösen néz ki, meg úgy képzelem, hogy mert ez védi meg az állkapcsukat a leeséstől, amikor el-elálmélkodnak tulajdon emberfeletti teljesítményükön.
A garázsban, vagy mi az istennyila a hivatalos neve, nem szabad fotózni, bár elmesélni elég könnyű: három sorban összehajtható székeken ül húszegynéhány sisakos, overálos szerelő, és tévén nézik a futamot. Előttük mérnökök ácsorognak, és monitorokon néznek dolgokat. Megkérdem az egyik Williams-es dolgozót, volt-e már abból gebasz, hogy valamelyik hülye látogató feldöntött egy gázpalackot, nekiesett egy gumihalomnak, vagy véletlenül feltartotta azt a szerelőt, aki épp a légkulcsot hozta volna egy versenykiálláskor. Nem: olyankor is vannak VIP-vendégek, de gondosan egy kalickába terelik őket.
A Martini, mint luxustermék ugyanolyan elérhető, mint egy luxus-cigaretta: bemész a bótba, és megveszed. Akár egy minimálbérből is, hiszen amennyi Martinit meg bír inni egy ember, egy üveg simán kitart egy hónapig, vagyis fajlagos költségben szinte tökmindegy. Egyszóval nem egy Ferrari, vagy Gucci öltöny, amit bérből is fizetésből kigazdálkodni már inkább bravúr. Igazi luxus viszont ilyenkor egy beton versenypályán a hűvös. A 20 fokot bárki élvezheti ingyen is, csak mondjuk szeptember végén kell idejönni, és mindenhol 20 fok van. Épp az a luxus lényege, hogy oda megyek, ahol forróság van, és ott klímázok, mert úr vagyok. És a dögunalmas Forma 1 értelmét mi más adná, mint hogy lehet közben a motorhome-ok hűvösében bizniszelni, mert a motorhome zónába proletár csak elvétve, akkor is elég ellenőrzött formában jut.
A motorhome-ok természetesen igen hatékonyan légkondicionáltak, ez a harmincegynéhány fok meg sem kottyan nekik, de megkottyanásilag Abu Dhabi gyilkos forrósága, vagy a személyzet által egyértelműen legelviselhetetlenebbnek titulált szingapúri párás meleg is egyre megy. A motorhome eredetileg lakóautót jelentett, a Wikipedia vonatkozó szócikke alatt is azokról van szó. Eredetileg.
Most már az álszerénység minősített esete, hiszen a Williamsét 13 kamion viszi országról országra, és az csak egy motorhome. Amúgy mindenkinek két teljes szett van belőle, mert miközben az egyik helyen laknak benne, a következőn már előkészítik, különben lassabban haladna a csapat, mint a kamionok, és Massa ott malmozhatna a targoncák között egy kempingszéken, mire elkészül. A Ferrari két motorhome-mal rendelkezik, a kettes számú a médiás haverkodásra van fenntartva, és azt a Phillip Morris dohánycég fizeti. Dohányt reklámozni már a legsötétebb diktatúrákban is ritkán lehet, az F1-futamok közül egyedül Monte Carlóban lehet hivatalosan kiírni valahová, hogy Szűrőtlen Szofi.
Hát így utazgatnak a világ körül Bernie-ék, a nézők pedig 1,6 os downsizing-turbómotorok hangjával kell hogy beérjék, mert - mondja Bernie -, a környezetvédelem, hát az igen fontos. Ha már a Williams-Martininél vagyunk vendégségben, el kell mesélnem, hogy a két motorhome-szetthez külön matricás csapat is tartozik. vannak ugyanis piacok, ahol lehet alkoholt reklámozni, ilyen a legtöbb ország. És vannak, ahol nem, mint Oroszország, Abu Dhabi és Bahrein. A sötét piacokon nem használhatják a Martini fő arculati elemeit. A legfontosabb nyilván maga a Martini felirat, aztán a piros kör, végezetül pedig a piros csík.
Hogy mi marad? Egy függőleges sávban balról-jobbról kétszer két vékony sötét- és világoskék csík, középen pedig, a piros helyén egy vastagabb sötétkék. Amanda, Edd kolléganője el is szalad egy Valtteri Bottas-os dark market autogramkártyáért. A teljesség igénye nélkül tehát a következő cuccokból kell két különböző garnitúra: Bottas és Massa autogramkártyák, a két versenyző overáljai, a szerelők overáljai és sisakjai, és nem is soroljuk végig az összeset, csak visszakanyarodunk a motorhome-okat szállító kamionokhoz: azokon is cserélik a matricázást, erre van egy külön csapat.
Dave, a mixer Dél-Afrikai, Johannesburg városából. 19 éve dolgozik a szakmában. Miközben töltöget, elmesélem neki, hogy egyszer egy otthon punnyadós James Bond-hétvége után a feleségemmel felkerekedtünk, és vettünk egy Martinit és egy üveg vodkát, hogy utána járjunk ennek a rázva vagy keverve-hülyeségnek. -Igen, meg lehet különböztetni, feleli, de ez márkaszempontból egyáltalán nem hivatalos. A klasszikus módszer amúgy a keverés. Hogy miért, nehéz lenne megmondani, egyszerűen ez a hagyományos; már évtizedekkel a James Bond-regények előtt is így készült. Gondolom, írói eszköz, hogy egy szuperügynök ezt is jobban tudja. Na, milyen a Martini-tonik?
A mindenit, ez iható! Esküdni mertem volna, hogy csak úgy fejbe kúr, és még lenyelni is nehéz lesz idefent a negyven fokban, a teraszon, de nem. Egyébként meg kell jegyeznem, a vodka-Martini is váratlanul iható volt, mert egyébként sem a vodkát, se a Martinit nem bírom lenyelni. A vodka valahogy elveszi a Martini geil töménységét, a Martini meg csökkenti a vodka téli szélvédőmosó-hangulatát, bár ebből a koktélból nekünk otthon egy elég is volt: azóta is ott van mindkét üveg a kredenc tetején, pedig ennek már legalább négy éve.
Az alkoholizmus talán már nem is menő annyira, mint a 70-es évek filmjeiben. Az lehet egyébként a titok, bölcselkedek, hogy a Martini igazából szörp. Dave egyetért, és még azt is ki tudja dumálni, mekkora egy állatság két amúgy is durva szeszfokú folyadékot összeönteni. Mert ugyan a Martini elég erős, a vodka meg még erősebb, na de összességében mégiscsak gyengébb, mintha valaki tömény vodkát inna. Na ja, nem is értem, miért nem ezzel a módszerrel próbálják megmenteni Oroszországot.
Ennyit a Forma 1-ről: kábé mindenki ilyesmikről beszélget a futam alatt. A pályából a teraszról balra nézve látunk egy részt a 4-es (Mansell) kanyar előtt, meg jobbra a célegyenesre fordító előtti utolsó hajtűt. Dave elmondja a szabályokat is: 75 százalék bor, 14,5-20 százalék alkohol, valamilyen gabonából származó semleges ízű töményszesz, plusz növények. Jól látják, ezek nem a Forma-1, hanem a vermutkészítés fő szabályai, amiket azért is kérdezek tőle, mert az olaszok így 2016-ban még a web 1-et sem érzik: a Martini gyári honlapja információgyűjtésre gyakorlatilag nem használható.
Mondjuk másra sem nagyon, viszont Dave szerint az oregánó határozottan érezhető a Martiniben. A legfontosabb azonban az ürömfű, hiszen a vermut magyarul, régiesen ürmösbor. De senki ne kezdjen a parlagfűvel gyakran összetévesztett fekete ürmöt áztatni kannásborba, hogy legyen egy kis okosított Martinije, mert a vermutokhoz fehér ürmöt használnak. Ennek már a latin neve, az Artemisia absinthinum is arról árulkodik, hogy komolyabb szeszipari múlttal rendelkezik, mint Paksi Endre, hagyományos magyar elnevezései közül pedig talán a kálvinista tapló a legviccesebb.
A fehér ürmöt az abszint miatt sokáig hallucinogénnek tartották, de ez nem állta ki a tudományos vizsgálat próbáját: a kísérleti alanyok egyszerűen csak tökrészegek voltak. Dave-et a kortárs koktéltrendekről kérdezem. Vannak ilyenek – bólint –, például megcsinálnak egy koktélt, mármint nagyobb tételben, és hordóban érlelik néhány hónapig. Ő is próbálta már Manhattan és Negroni koktélokkal, tényleg jó, de most sajnos nincs nála ilyen hordó. Én eközben figyelmeztetem az olvasót: ne igyon alkoholt, mert a világ egyik vezető halálozási oka (részletes statisztikák itt). James Bond teljesítményét egy vodka-Martini valószínűleg javítja, ha lövésről van szó, hiszen az alkohol a sportlövészetben épp ezért doppinglistás. Viszont ha Bondnak futni, vagy bunyózni kell, hamar rájön, hogy hiba volt annyit piálni.
A Williams csapatra két Michelin-csillagos séf főz, akit Michael Caines-nek hívnak, és amellett, hogy elképesztően jól főz, mindezt úgy, hogy elalvásos autóbalesetben évekkel ezelőtt elveszítette a jobb karját. Viszont ballal olyanokat rittyent, hogy álmélkodásomat hallva Edd elégedetten jegyzi meg, hogy na ugye, mégis csak vannak izgalmak a Forma-1-ben. Hát ja. Az igazi izgalmak úgyis a motorhome utca és a célegyenes között, a Paddock Clubban vannak, ami Bernie privát birodalma.
Ez a legjobb hospitality, 3000 dollár (nálunk 1,266 millió forint) a beugró, itt nagy valószínűséggel Rogán Antal sem fut bele Juhász Péterbe és kellemetlen kérdésekbe. Reggel 9-kor nyit, ami egyértelműen jelzi, hogy a kutyát sem érdekli az autóverseny, csak óriási gazdagriadó van. Az egyik helikopterparkoló közelében élek, ahonnan az F1-járatok mennek, tényleg már reggel 9-től folyamatos volt az ingajárat. Pedig autóval sem vészes az út: az eredményhirdetés utáni csúcsban is fél óra alatt a Hősök terén volt a taxi. De az ötletet díjazom: valószínűleg ez a legjobb az egész rendezvényben. Én is láttam már középkategóriás szélhámost, aki befizette a fiát egy gazdag pojácáknak szóló versenysorozatba, mert úgy ő is gazdag benyomást kelt, és rögtön más a nexus. Na, a Paddock Club ennek a fapados verziója.
