Ha volt is ennyire jó helyzetben valaha a magyarországi járműipar, az régen volt – sorra nőnek ki a gyárak a földből, és amikor mondjuk egy új Mercedes-gyárban hirtelen lesz 2000 új munkahely, a háttériparban a beszállítóknál ennek legalább két-háromszorosa el tudna helyezkedni. Igaz, ez nem mind mérnök, és a mérnökök közül sem mindenki fog a járműgyártásban ténykedni. Viszont a komoly fejlesztő cégek is ott vannak, ahová százasával, néha ezresével fogdosnák a mérnököket.
Az éhen halás rémét tehát könnyen elhessegetheti az, aki elvégez egy járműmérnök-alapképzést, pláne annak tudatában, hogy nemcsak a fejlesztő cégek és autógyártók várják őket, de például autószervizek vezetése, nagy járműparkok üzemeltetése is mérnöki feladat. Csak épp másmilyen alkatú embert igényel.
Magyarországon már öt intézménybe lehet járműmérnök alapképzésre jelentkezni. A járműmérnökség nem jelent egyet egyébként az autómérnökséggel: Budapesten képeznek hajó- és repülőgépészeket is, de például a vasútmérnökség is létező szakma, bár a kihalás szélére került. Győrben és Budapesten is alig akad rá jelentkező.
Az is tény, hogy az iparban egy normál gépészmérnöki diplomával is szívesen látják az embert – korábban a járműgépész mérnök sem volt más –, de ma már annyira előretört az elektronika, hogy célszerűnek tűnt elkülöníteni a két szakmát. Ebben a cikkben csak a járműmérnök-képzéssel foglalkozó intézményekről lesz szó, elvégre ez a Totalcar, de azoknak is jók az esélyei, akik mondjuk Veszprémben, Miskolcon tanulnak mechatronikát.
Aki járműgépészetre szeretné adni a fejét, az egészen hosszasan tud tanulni: először az alapképzést (népnyelven BSC) kell elvégezni, ez mindenhol hét félév, persze megfelelő halasztásokkal, léhasággal ez tovább nyújtható. Ők, mármint nem a léhák, hanem a BSC-sek azok, akiket azonnal megpróbál kiszippantani az ipar a padból, amikor még meg sem száradt a pecsét a diplomájukon.
A következő a MSC, azaz a mesterképzés, itt azok maradnak, akik ellen tudnak állni a csábításnak. Míg régebben teljesen egyértelmű volt, hogy aki a Budapest Műszaki Egyetemre jött, az a magasabb szintű, korábban 5 éves képzést választja, de Dr. Varga István, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki kar dékánja szerint ma ez egy csomó ember számára már luxus: sokkal több MSC-t tudnának képezni, ha lenne rá elég jelentkező, de sokszor az azonnali kereseti lehetőség csábítóbb. MSC képzés egyébként még Győrben van, az MSC-diplomával már alapvetően konstruktőri-fejlesztői állásokra pályázhat a mérnök, a gyártáshoz, gyakorlatiasabb területekhez elég a BSC fokozat – az analógia körülbelül az, mint a régebbi képzési rendszerben az egyetemi és a főiskolai, üzemmérnöki diploma volt.
A következő lépcső a PHD (régebben: doktori) képzés, erre aztán végképp kevés a jelentkező. Ez további két évvel toldja meg a tanulmányokat. Ennek nemcsak az a célja, hogy az ember névtábláján több legyen a karakter, bizonyos fejlesztői állásokba eleve PHD fokozatú jelölteket várnak, vagy legalábbis ez előnyt jelent.
A német autóipari cégek betelepülésével megjelent az úgynevezett duális képzés is, amely meglehetősen húzós: a diák az ideje felét a cégnél, a másik felét meg az iskolában tölti, ezt előszeretettel használják nemcsak az autógyárak (Audi, Mercedes), hanem a nagy beszállítók is. Ennek megvan az az előnye, hogy ha az ember beválik a cégnél, mire megszerezte a diplomát, addigra ismeri az ottani folyamatokat és egynapos diplomával már teljes értékű munkát tud végezni. Ehhez azonban a cég előválogatást végez, kell hozzá valódi nyelvtudás és rátermettség – a nehézségek közé tartozik még az, hogy a vizsgákat meló mellett kell letenni.
A biztosnak látszó elhelyezkedés csábító lehet, de szeretnék mindenkit visszahúzni a földre. Ha nem megy igazán a matek, fizika, akkor hiába szereted az autókat, nem érdemes ilyesmire pazarolni az időt, noha vannak intézmények, ahová nem sokkal a minimális pontszám felett be lehet jutni. Nyilván minden egyetem örül a sok diáknak, hisz az alapján kapja az állami finanszírozást, de ezen a területen van jócskán lemorzsolódás. Az is igaz, hogy a mérnökség nem feltétlenül romantikus meló, vagy legalábbis nem minden része az. Még egy dolog: nyelvtudás nélkül felejtsd el az egészet.
Ha már szóba került a finanszírozás, az állam nem fedezi az intézmények teljes működését. Azért aztán az oktatási intézmények is vállalkoznak, hogy az iparból és a pályázati pénzekből egészítsék ki az apanázst. Mi köze ennek a diákokhoz? Annyi előnyük származik ebből, hogy modern mérőberendezések, laborok jelennek meg az egyetemeken, amihez ők is közelebb mehetnek.
„Vannak olyan, nálunk sokkal gazdagabb országok, ahol az állami pénz aránya még kisebb, mint nálunk, mert az egy olyan erős gazdaság, amely megbízhatóan és tartósan rakja ki a kutatási megbízásokat, és ott az egyetemek évtizedek óta megszokták, hogy határidőre és valós teljesítményeket kell nyújtani és valós ipari feladatokat megoldani.” – mondja erről Dr. Hanula Barna Győrből, majd hozzáteszi, hogy a közalkalmazotti bértábla szerinti pénzzel nem is lehetne kompetens oktatókat megtartani.
A járműgépészeti képzéseknek ilyen iparral a hátuk mögött nagy az előnyük, Dr. Varga István konkrét számokat mond: a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar a 400 milliós állami apanázst több mint egymilliárd forint saját bevétellel egészíti ki, ezzel az aránnyal a budapesti karok közül a legeredményesebbek.
2017-ben öt városba lehet nappali tagozatos járműgépész képzésre jelentkezni, Budapest, Győr, Kecskemét mellett új a szak Miskolcon, és idén indul először Nyíregyházán. A tanterv és a követelmények főbb vonalaiban azonosak valamennyi intézményben, pont most újították meg ezeket. Megkerestem az intézmények vezetőit, hogy mutassák be a képzésüket, nyilván ez itt a reklám helye, de ne tévesszen meg senkit: akármennyire is megy a versengés a mérnökökért, azért a vizsgákon is át kell majd menni a diplomáért. Biztos lesz felesleges(nek tűnő) tantárgy és szemét vizsga, de az élet már csak ilyen. Senki sem mondja, hogy könnyű lesz.
Az intézmények tehát a következők, ABC-sorrendben:
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
„A Műszaki Egyetem úgy pozicionálja magát, hogy alapvetően az MSC képzésben érdekelt, a vidéki intézményekben többnyire nincs, csak Győrben. Vagyis itt az a cél, hogy a BSC-re jelentekző végigvigye a tanulmányait MSC-ig, illetve várnánk a vidéki intézményekből a BSC-t végzett hallgatókat, de sajnos nem nagyon jönnek – mondja a kar dékánja, Dr. Varga István – Most 89 MSC-sünk van, pedig 160 simán lehetne.”
Ha kutatás-fejlesztésről van szó, mint ami a Boschnál, Thyssen-Kruppnál vagy a Knorr Bremsénél zajlik, oda az MSC végzettség lenne az ideális a dékán szerint. Ha a gyártószalagnál van szükség mérnökre, ott a BSC is elég, ők azok, akik tisztában vannak a gépekkel, berendezésekkel, értik azok működését, az MSC szint pedig az alkotó mérnök.
Budapesten a legmagasabb a felvételi pontszám. A mérnöki képzések ingyenesek, de nem tudják feltölteni a létszámot, 250 hely is lenne, de csak 170-et vettek fel tavaly Budapesten. Lenne jelentkező, de kicsi a pontszámuk, viszonylag kevesen szeretnének műszaki tudományokat tanulni, közgazdásznak és jogásznak tanulni még mindig népszerűbb.
Budapesten 2017 szeptemberétől a járműmérnök mesterszak már duális képzésben is elérhető, 2018-tól pedig új mesterszak indul , ahol autonóm járművek tervezését tanítják, a Bosch és Knorr vállalatokkal szorosan együttműködve. A szakon angolul folyik majd az oktatás. Az épülő zalaegerszegi tesztpálya is az autonóm járművek tesztelését szolgálja, ehhez rengeteg mérnökre lesz szükség. Hogy a járműipar mennyire elszakadt már a gépészettől, azt jól jelzi, hogy a Gépjárművek és Járműgyártás Tanszék vezetője is egy villamosmérnök.
Ami az egyetem felszereltségét illeti, van klímakamra, rázópad, görgős fékpad, komplett felépített légfékrendszerek, dízel vizsgálópad. A tanszéknek húsz járműve van, köztük hibridek, villanyautó és a fedélzeti elektronika teljes működését álló helyzetben szimulálni képes Audi TT.
A labor drága műfaj, ezért jó kapcsolatokat ápolnak a partnerekkel (ThyssenKrupp, Knorr Bremse, Bosch), hogy a diákok láthassák a high-tech-et. Részt vesz a kar a Formula Student versenyeken, épül egy önvezető Smart is, és még sorolhatnánk -- szóval aki akar, az tud tanulni a gyakorlatban is.
A dékán szerint ma már sokkal kevesebbet számít a mérnökképzésben, hogy most épp mi van a világban: aki végez, az még negyven év múlva is dolgozni fog. Ki tudja akkor mivel fogunk közlekedni? Annyi lehet a céljuk, hogy a hallgatókban kialakítsanak egyfajta tudományos-mérnöki szemlélet, és fejlesszék a problémamegoldó képességüket. A végzettek tipikus elhelyezkedési iránya az Audi, Mercedes, KnorrBremse, ThyssenKrupp és a Bosch, valamint a többi hazai járműipari cégek.
2016-ban első helyen jelentkezettek száma: 196
2016-ban akárhányadik helyen jelentkezettek száma: 652
Felvettek száma: 170
Felvételi ponthatár 2016-ban: 330
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar
Miskolcon az egykori Nehézipari Műszaki Egyetemből fejlődött ki a ma már sokszínű képzést nyújtó Miskolci Egyetem közel 10 ezer hallgatóval: 3 műszaki és 4 társadalomtudományi kar, továbbá még egy zeneművészeti intézet is működik a keretein belül.
A járműgépész szak alapképzés, (azaz 7 féléves BSC), és az első évfolyama 37 fős. A környéken elég nagy a mérnökhiány, a Miskolc melletti Takata légzsákgyárban azt mondták a hallgatóknak egy gyárlátogatáson, hogy mind a 37-en azonnal mehetnek oda dolgozni – meséli Dr. Jármai Károly professzor, a járműmérnöki alapszak felelőse. De nemcsak a Takata nagy munkáltató a közelben, Miskolcon van a Boschnak az Energy and Body és a kéziszerszám gyára, de fejlesztés is zajlik náluk. Szintén fontos partner a Rémy helyi gyára – a hét duális képzésben részt vevő járműgépész hallgató ezek valamelyikével áll szerződésben.
Az elmúlt években több laborfejlesztés volt Miskolcon, a különböző intézeteknél, nagyon fejlett anyagvizsgálati berendezések, elektronmikroszkópok vannak, az anyagismeret és anyagtechnológiák amúgy is Miskolc erősségei közé tartoznak. Van járműdiagnosztikai labor, motorfékpad, szélcsatorna és süketszoba zajmérésekhez, a hegesztési és öntészeti szimulációs szoftverek használatát is elsajátíthatják a hallgatók. Az olyan drága, hipermodern gépekhez, ami nincs az egyetemen, a partnereknél férhetnek hozzá a hallgatók, ilyen például a Takatánál a lézerhegesztőgép. A FIEK-pályázaton is nyertek egy ötmilliárdos összeget, ezekből is új laborok születnek majd a Bosch-sal, a BorsodChem-el és az ÉMI-vel együttműködve.
A kar igyekszik bekerülni az autóipari vérkeringésbe, tavaly már szerveztek egy rendszeresnek szánt járműipari konferenciát, ott tartott náluk előadást Dr. Hanula Barna Győrből. Az online tananyagok, tréningrendszerek is elérhetők a hallgatók számára, van Formula Student csapata a miskolciaknak is, Kiss Pál Tamás itt végzett autóversenyző is segíti a munkájukat. A Go-kart Go-Bosch versenyen is indult a Miskolci Egyetem csapata, amit tavaly is megnyert.
Felvettek száma 2016-ban: 37
Felvételi ponthatár 2016-ban: 281
Nyíregyházi Egyetem Műszaki és Agrártudományi Intézet
Bár Nyíregyházán 1961 óta folyik mérnökképzés, a járműgépész szak idén szeptemberben indul először – ez a korábbi járműgépész szakirány továbbfejlesztésével jött létre. „Ezen belül a járműgyártás specializációt szeretnék majd elindítani, érthető okokból – mondja Dr. Kovács Zoltán megbízott intézetigazgató – Nincs annyi mérnök, amennyire szükség lenne. 15-25 fő közötti induló létszámra gondolunk, induló szakról van szó, nagy hagyománya nincs nálunk.”
Ettől függetlenül a gépészképzés nem új dolog errefelé, hisz mezőgazdasági gépészek már évtizedek óta tanulnak itt, de képeznek közlekedésmérnököket is, és itt található az ország egyetlen olyan „pilóta” (légiközlekedési hajózó-) képzése, amely nem másoddiplomás képzés.
„A képzést engedélyező akkreditációs bizottság úgy ítélte meg, hogy az infrastruktúra és a személyi állomány megfelelő a képzés beindításához, az alapok megvannak, de tudjuk, hogy lehet tovább fejlődni.” – mondja Dr. Kovács Zoltán. A korábbi szakok miatt már vannak laborok (pl. motorszerkezettani, hajtástechnikai, elektro- és irányítástechnikai), mérőberendezések (pl. motorfékpad), rendelkeznek akkreditált anyagvizsgáló laborral (roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatokhoz), de elindították a további fejlesztéseket is. Nyíregyházán BSC, tehát hét féléves alapképzés lesz, és pár felfutó évfolyam után a duális képzés elindítása is szerepel a távlati célok között ezen a szakon is – a gépész- és közlekedésmérnöki, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki szakokon ez már működik most is.
A társszakok hallgatói már eddig is szép sikereket értek el, számos alkalommal vettek részt a Pneumobil-, valamint az Elektromobil versenyeken, illetve legutóbb a Go-Kart Go-Bosch versenyen is. „A megye és a régió cégeivel vagyunk kapcsolatban 100-120 km-es körzetben, a tapasztalat az, hogy a hallgatók sem szeretnek messzebb menni az anyaintézménytől” – mondja az igazgató. A magyarázat egyszerű, mert távolabbi cégek esetében már költséges két helyen szállást fenntartani, ami akkor sem olcsó, ha a cég támogatja is ezt valamivel.
A várható felvételi pontszám? „Nehéz megjósolni. Valószínűleg nem lesz sokkal magasabb a bejutási küszöb, mint a 280 minimumpontszám, nem számítok 285-290 pontnál többre” – zárja a beszélgetést Dr. Kovács Zoltán.
Pallasz Athéné Egyetem, GAMF Műszaki és Informatikai Kar, Kecskemét
Dr. Lukács Pál, főiskolai tanár, tanszékvezető és egyben szakfelelős Kecskeméten, ahol a Kecskeméti Főiskola fejlesztésével és a Szolnoki Főiskolával való tavalyi fúzió után született meg a Pallasz Athéné Egyetem. A járműmérnök-képzés felfuttatásának a motorja egyértelműen a Mercedes-gyár betelepülése volt. A képzés önálló karon zajlik, jelenleg BSC formában, azaz alapképzésre lehet jelentkezni, innen MSC-re főképpen a BME-re és Győrbe mennek tovább a hallgatók. Ám a tervek között szerepel, hogy saját MSC-képzésük legyen pár éven belül.
Kecskeméten is nagyon fontos a duális képzés, ma már a hallgatók között 16-18 ebben a rendszerben tanul, és mint Dr. Lukács Pál mondja, hiába jár sokkal több melóval a duális képzés és munka mellett kell vizsgázni, „a duális hallgatók fél-egy jeggyel jobb eredményeket érnek el” az átlaghoz képest. Ahhoz azonban, hogy valaki részt vehessen ebben a képzési formában, még az állami procedúra előtt át kell esni egy szűrésen, ahol egyéb tulajdonságokat is vizsgálnak, például hogy mennyire jó csapatjátékos az illető, illetve milyen a nyelvtudása.
Bár itt is azt lehetne hinni, hogy mindenki a Mercedes felé tart, ez közel sem így van. Kecskeméten nagyon fontos munkáltató a Knorr-Bremse helyi gyára, és hamarosan beindul az indiai SMP, amely lökhárítókat fog gyártani, de Dr. Lukács Pál megemlíti még az Eckerlét és a Stadlert, mint lehetséges munkahelyeket. És egyben megerősíti azt az információt, hogy jelenleg akár háromszor ennyi mérnököt is felvenne az ipar, ha lenne. További perspektívát jelenthet a Pallasz Athéné Egyetem és a grazi központú AVL vállalat közösen elnyert FIEK (Felsőoktatás Ipar Együttműködési Központ) pályázata. Mindez alapot adhat jelentős fejlesztési kapacitások kecskeméti felépítésére, nagyszámú mérnök felvételére és alkalmazására, illetve újabb oktatási diszciplínák bevezetésére is.
Az Egyetem egyik legfiatalabb Tanszéke, a Járműtechnológia Tanszék is igen jól ellátott eszközökkel, a 200 milliós járműdinamikai mérőrendszerre és az 500 milliós motorfékpadra nagyon büszkék, és az országban egyedülálló a tervezett fényező/felületkezelő szakirányhoz készült fényező labor, amely egy előkészítő részből és fényezőkamrából áll. Van környezetállóság-vizsgáló labor, benne sópermet kád és klímakamra.
Ami az extra tevékenységeket illeti, mindenben benne vannak, itt készül a takarékossági versenyt nyerő Megaméter nevű jármű, amely egy liter benzinnel 3082 kilométert volt képes megtenni; a World Solar Challenge-en pedig hetedik lett a Megalux napelemes kocsi, „ezzel megvertük az MIT-t (Massachusetts Institute of Technology), ami óriási eredmény” - mondja Dr. Lukács Pál. Nekik is van Formula Student csapatuk, és az oktatóik között tudják Bári Gergelyt is, aki jelenleg a WTCC-ben (Túraautó Világbajnokság) a Honda gyári csapat versenymérnökeként is tevékenykedik.
2016-ban első helyen jelentkezettek száma: 109
2016-ban akárhányadik helyen jelentkezettek száma: 448
Felvettek száma: 68
Felvételi ponthatár 2016-ban: 280
Széchenyi István Egyetem AUDI Hungaria Járműmérnöki Kar, Győr
„Elindultunk egy úton, és az elmúlt 3-4 évben nálunk jelentősen nőtt a járműmérnökök száma, úgy gondolom, ez valamit jelez. Bár ebben az is benne van, hogy aki hozzánk jön, azt talán az Audi vonzása is csábítja. Bár ez korántsem biztos, kétszáz valahány kezdő diák közül a végzettek mondjuk negyede kerül az Audihoz. A viszonylag biztos munkahely mégis sokat számít, és itt, az egész győri régióban készül a GDP nyolc százaléka. Szóval az biztos, hogy itt nincs munkanélküliség.” – mondja Dr. Hanula Barna, egyetemi docens, a kar dékánja.
Győrben néhány év alatt magas szintű laborhátteret sikerült kiépíteni, annak érdekében, hogy a legjobb iparvállalatok igényeit is ki tudják elégíteni, és az ipari bevételekből finanszírozzák a felszereléseket, az oktatást és természetesen a munkatársakat. Nagyobb mértékben sikerült megújulnia az oktatói gárdának is, de „nálunk is járnak vissza nyugdíjasok még óraadóként.”
Viszont annyi előnyük van, hogy nagyon komoly szakmai tartalmú előadásokat tartanak olyan ipari előadók, akik ezt a vállalatnál nap mint nap csinálják, például a háromdimenziós áramlástani szimulációt olyan adja elő, akinek élesben is ezt csinálja a fejlesztés során. Az oktatók 2-4 hetes gyakorlatra mehetnek az Audihoz, és rendszeresen hívnak vendégelőadókat, bel-vagy külföldről, pl. minden évben eljön valaki a Volkswagentől a kárelemzés előadást megtartani, átégett-besült alkatrészekkel, hogyan lehet felismerni, mi az oka, stb.
A kar maximálisan támogatja a Formula Studentet, mert úgymond „az egyik legjobb oktatási forma” és Formula Student szimpóziumokat is tartanak, Ferrari F1-es csapatból, Audi Le Mans-csapatból hívott előadókkal; Győrben rendszeresek az előadássorozatok nemcsak a motorok témájában, a lényeg: az előadó az iparból érkezzen. Fontosnak tartják az úgynevezett soft skillek oktatását is, erre hozták létre a Menedzsment és szervezeti kommunikáció tanszéket, de több párhuzamos projekt van vezetési ismeretek, pszichológia oktatására. És persze a nyelvtanulás: a kar belső nyelve az angol, a kari tanács ülései is angolul zajlanak. BSC és MSC képzés is van, a duális képzés pedig bevett gyakorlat.
A győri intézmény elég jól ellátott laborokkal, mérőeszközökkel. Különösen büszkék radioaktív kopásvizsgáló berendezésre, amivel gazdaságosan és gyorsan megvizsgálható például egy motorban az egyes alkatrészek kopása - legközelebb ilyen Karlsruhéban van. Új motorfékpad is készül, amely képes lesz az úgynevezett real driving emission, azaz a forgalomban mért kibocsátás mérésére alkalmas fékpad, amely ebben a műfajban világelső, kísérleti fékpad. Még a fejlesztése sem zárult le, hisz a még nem meglévő előírások szerint is tudnak majd mérni. Az új beruházások legjelentősebb része azonban már itt is az elektromos motorok fejlesztését és kutatását fogja támogatni.
2016-ban első helyen jelentkezettek száma: 252
2016-ban akárhányadik helyen jelentkezettek száma: 843
Felvettek száma: 154
Felvételi ponthatár 2016-ban: 280
