Ne izgulj, úgyis tönkremegy! Vagy mégse?

2017.06.29. 14:46
Az óvott állapotú autók drágábbak a használtpiacon, de még ha nem is kérnek értük többet, akkor is biztos, hogy gyorsabban eladhatóak, mint széthajtott, elhanyagolt társaik. Tudja ezt minden nepper, éppen ezért vágják glancba az autókat a beszerzés után: műszaki hibát a legritkább esetben javítanak, de a kozmetikára nem sajnálják a pénzt. Kérdés viszont, hogy átlagos halandó milyen áron képes fenntartani, vagy időről időre újra előhívni ezt a szimpatikus állapotot.

Vannak élethelyzetek, amelyekben nehéz elérni, vagy fenntartani az újszerű állapotot, és van amikor könnyen megy. A keveset mozgó, városban alig járó, garázsban álló, ráadásul pedáns embereknél időző autók szépek. Hát ez az írás nem nekik szól, hanem akiknek használniuk kell a kocsit, sokszor ütős-vágós körülmények között, de mégsem szeretnének hordalékban ülni.

Szóval autót használunk, de nem mindegy hogyan. Itt jön a varázsszó, amit nem szeretnek a gyerekek hallani a suliban, vagy a szülőktől, mégpedig a gondosság. Tehát használhatjuk az autót, akár a legnehezebb körülmények között (taxiként) is, de még az ilyen üzemmód hatásait is ellensúlyozhatjuk, valamint lassíthatjuk az elhasználódást a gondos karbantartással, ápolással és a kocsi üzemen kívüli időszakában a tárolásával.

05

Nagyon nem mindegy, hogy ez utóbbi hogyan történik. Senkinek nem kétséges, hogy a legrosszabb, ha a kocsi utcán áll, persze az autótulajdonosok javánál ez kényszermegoldás. Érdekes, hogy még itt is vannak tárolásminőségi szintek. A szűk, nagy parkolási forgalmú, esetleg még lejtős utcákban állni a legrosszabbak közül való. Nagy a kasznisérülési lehetősége, a menetiránnyal párhuzamos parkoláskor a tükrök, lökhárítók a kitettek, merőleges parkoláskor ismét a tükrök, oldalak és lökhárítósarkok.

Ha ehhez járul még egy nedvedző fa, sok galambbal, az a csúcs. Ilyen környezetben például a műanyag él- és fényezésvédőkkel küzdhetünk az autónk épségének megőrzéséért. Csúnya, de hasznos megoldás, a tükrök rutinszerű becsukogatása, autómosás után a kaszni védőréteget kialakító ápolószerrel való kezelése: könnyebb letakarítani így a kémiailag elég agresszív, fényezésmaró madármocskot, vagy fanedvet. Ha nincs fa a közelben, de van erős napfény, akkor az üvegek mögé tett árnyékolókkal gyengíthetjük az UV-sugárzás anyagszárító és fakító hatását.

Sokan nem gondolnak rá, de az sem mindegy, hogy hogyan állunk meg egy lejtős utcában. Ha a hely, meg a forgalmi rend engedi, és jó az akkumulátor, akkor orral felfelé jó állni. Ez ellentmond a szokásrendnek, mert lefelé könnyebb elindulni, és a kuplungot és a hideg motort sem terheljük annyira. Viszont az autó karosszériáját a gyártók úgy alakítják ki, hogy a menetszél át tudja szellőztetni azt, így távozhasson a lecsapódó pára, akár vízként, akár dohos levegőként a karosszériaüregekből.

Ha orral lefelé állunk az utcán, az esetleges csapadékvíz, illetve a lecsapódó üregvíz bent marad a kaszniban. Ha ritkán használt autóról van szó, ez idővel elég nagy gondot okozhat, főként ha az autónak nem megfelelő az üregvédelme. Orral felfelé állva viszont ezek a vizek jobban ki tudnak csurogni. Persze a legjobb az autónak tároláskor a vízszintes helyzet, e tanács arra vonatkozik, amikor nem lehet válogatni.

Utcán gyakran a járda és úttest közötti füves sávot használják parkolásra. Ha ez saját ház előtt történik, érdemes elgondolkozni a szabad föld betonlapos (vagy más jellegű) leburkolásán, esetleg murvázásán, ugyanis az „élő” föld lélegzik, párát lehel, ami lecsapódik a karosszérián. Tehát csupasz földön, vagy füvön való rendszeres, vagy huzamos idejű (pl. egy hónap) parkolás is kerülendő. Vonatkozik ez a kerti beállókra is. Az autó azt szereti, ha beton (vagy hasonló) van a hasa alatt – a beton járdalap lerakása a legolcsóbb, házilag is kivitelezhető megoldás.

Lépkedve a tárolási hierarchián felfelé a kerti- udvari beállót követi a fedett beálló. Itt legalább már nincs közvetlen napfény, se közvetlen csapadék. És a páralecsapódás is mérsékeltebb reggelente, hidegben pedig a szabadon álló kocsihoz képest csak jóval alacsonyabb hőmérsékletnél kezdenek lefagyni kívülről reggelre az ablakok. A fedett beálló készítésének a költsége 40 000 forinttól indul, és függ a tető fajtájától, az ácsszerkezethez használt faanyag, vagy fémváz (pl. Lindab) típusától, árától. Persze bontott anyagból, saját erőből is készülhet, ha valaki ért hozzá.

A ponyva a fedelet kevésbé pótolhatja, használata napi szinten macerás, hosszú távon figyelmet igényel. Lélegző ponyva kell, ami vagy anyaga miatt, vagy a kialakított szellőztetői által esélyt ad a légcserére, hogy az autó ne legyen dunsztban. A belső felülete nem lehet karcoló, mert szélben felsérti a fényezést. Ugyanezen okból ponyvázni csak tiszta autót szabad, mert a ponyva és a kaszni közötti homokszemek szép mintákat karcolhatnak egy viharos napon a lakkozásra. A ponyvakínálat legolcsóbb darabjai a félponyvák, melyek a felső, üveges részt takarják csupán, de már négyezer forinttól kaphatók. Hétezertől már van teljes ponyva, a civil csúcsmodellek a jégesőtől is védő fajták, 40 000 forint magasságában. Spéci feladatra, például veteránautó tárolásra léteznek még drágább ponyvák is, de az más tészta.

A ponyva és a beálló, valamint a garázs közötti átmeneti megoldás a merevítőkerettel egybeépített ponyvagarázs. Előnye a könnyű kezelhetősége, lényegében garázsként használható (bár motoros ajtaja nem lehet), véd a csapadéktól, nem fülled be, főleg, ha a talaj alatta nem föld, hanem beton. Hátrány a korlátozott élettartam (elöregszik az anyaga) és hogy nem túl szép. Az árak ebben a műfajban 70 000 forinttól indulnak, használtan is kapni, harmincezertől, de az ilyesmit ki kell fogni. A derékhad 100-200 ezer forint közötti ársávban található. Itt is vannak spéci termékek, például teherautók, vagy nehézgépek számára, amelyek lényegében csarnokszerűek, viszont milliókba kerülnek.

Az autó a hagyományos garázst szereti a legjobban, mégpedig a száraz, fagypont közelébe soha nem jutó, és a hőséget is távol tartó garázst. Így csapadékos időben van ideje kiszáradni, nem érik a közvetlen természeti hatások, és a hőhatások is csak korlátozottan. A garazsírozott autó ma is érték a használtpiacon, mert az így tárolt autó sokkal lassabban öregszik, mint utcán tárolt társai. Saját telekre szánt garázs készülhet könnyűszerkezetes, vagy épített kivitelben is, illetve rendelhető készgarázs. Utóbbiak közül a vasbeton megoldások nem túl szerencsések, mert nehezen elbonthatók, nem szépek, és nem is olcsók. A garázsok kivitelezése is százezer körül indul, szép fa garázsra negyedmilliót rá kell szánni.

DSC 7113

Bár egyre több ház alatt találunk mélygarázst, az itteni autótárolással érdemes vigyázni. Nem egy esetről tudunk, amikor a frissen átadott lakó- vagy irodaépület gyomrában tárolt kocsik rozsdásodni kezdtek. Ennek oka, hogy egy új épület még évekig szárad. Hiszen sok-sok köbméter vizet használtak fel az építkezésen, gondoljunk csak a friss beton víztartalmára. Tehát új mélygarázsban lehetőleg átszellőző beállót válasszon, aki teheti.

A nem saját telkes garazsírozásnál rendszerint a garázsvásárlás, vagy -bérlés jöhet szóba. Garázsszegény városias környezetben egy-egy autótároló ára vetekedhet egy kis lakáséval. Nagy tól-ig árként mondhatjuk, hogy településtől, és városrésztől függően másfél és 15 millió forint közötti a tipikus garázs-, illetve beálló ára. A bérlés sem olcsó, a havidíj még budapesti külső kerületeiben is 10 000 ft-tól indul, de jellemzőbb a 15-25 000 forintos átlagár. 

Amikor az autónk tárolásának módjáról döntünk, több dolgot is érdemes számításba vennünk. Nyilvánvaló, hogy egy öreg, félmillió forint körüli értékű, eleve nem túl szép állapotú városi tucatautónak nem érdemes havi húszezerért garázst vagy beállóhelyet bérelni, mert soha nem látjuk viszont az így befektetett évi negyedmillió forintunkat. A ponyvázás lassítja az autó öregedését, de napi használathoz nagyon macerás, a ponyvagarázs pedig valamiért most nem divat és közterületen eleve nem megoldás. 

A helyzet nagyban változik, ha új vagy különleges értéket képviselő autónk van, mert ebben az esetben tényleg rengeteget spórolhatunk, ha nem a szabad ég alatt tároljuk. Mivel a cikk témája a tárolás és a konzerválás összefüggése, ezúttal nem ejtettünk szót a lopási és feltörési kockázatokról, mert ezek egészen más szempontokat vetnek fel az autó ideális tárolási körülményeivel kapcsolatban.