A bemutatótermek kisebbek lesznek, a készleteket és az alkalmazottak egy részét leépítik, de úgy tűnik, a felszámolást elkerülik. És van ötletük, hogy tehető biztonságosabbá az új autó vásárlása.
Kemény hónapon vannak túl a Csiki-Bege cégcsoport autós vállalkozásainak munkatársai és vezetői. Ahogy arról alig egy hónapja beszámoltunk, csődvédelmet kértek a Csiki-Bege Kereskedelmi Kft., a Csiki-Bege Autoplaza Kereskedelmi Kft. és az Automax Flottakezelő Kft. számára. Elsőre mindenki azt hihetné, hogy ezt a döntést meghozni a legnehezebb, és hogy ezután már nincs kiút. De a valóság mindkét feltételezésre rácáfolt.
Egyrészt a valódi feketeleves csak a bejelentés után következett. A partnerek, beszállítók, vevők és persze hitelezők nagy része nem értette a különbséget a csődvédelem és a felszámolási eljárás között. Röviden: előbbi arra van, hogy miközben az érintett cég folytatja működését, egyfajta védelem alatt állva megpróbálja rendezni a sorait, tárgyaljon hitelezőivel és elkészítsen egy vészforgatókönyvet, amivel kilábalhat a nehéz helyzetből. Felszámolási eljárás csak akkor jön, ha nem jár sikerrel a csődvédelem alatti átszervezés. A felszámolás nagyjából a cég életének a végét is jelenti: működését beszüntetik, és hitelezői viszik a vagyonát. A Csiki-Bege autós vállalkozásainak a hatékony csődvédelemmel a felszámolást sikerült elkerülniük.
„Elsősorban azért kerültünk kilátástalannak tűnő helyzetbe, mert a hitelezőink összekaptak az általuk érvényesíthető zálogjogok miatt. Az MKB Bank és a CIB Bank, a cégünkkel kapcsolatban álló két nagy finanszírozó közül az egyiknek közokiratba voltak foglalva a zálogjogai, a másiknak pedig nem” − emlékszik vissza Dr. Csiki-Bege Lajos, a cégcsoport tulajdonos-ügyvezetője.
„A bejelentésünk után tragikus időszak következett, rá kellett jönnünk, hogy Magyarországon a csődvédelemből mindenki csak a csőd szót érti. Ráadásul az is kiderült, hogy a jelenleg érvényes csődtörvény rendelkezései néhol hiányosak, sem a hitelezőket, sem a vállalkozásokat nem védik kellőképpen. Olyannyira akut ez a probléma, hogy a csődtörvény épp változás előtt áll, ami pont ezeket a hiányosságokat szüntetné meg” − magyarázza a jogi hátteret az ügyvezető.
„Partnereink se késlekedtek: az importőrök lehívták a bankgaranciáikat, szinte mindenki megpróbált inkasszót tenni a számláinkra, a bizományos készleteket elvitték, pillanatok alatt lebénult a működésünk. Olyan is előfordult, hogy valaki jogosulatlanul hívta le a bankgaranciáját, nem is volt vele szemben tartozásunk. Ekkor elkezdtünk egyesével egyeztetni a partnereinkkel. Sikerült megállapodnunk a hitelezőkkel, a biztosítékok fedezeti rendszerébe falat építettünk a finanszírozók közé, így megszűnt ennek a kockázata.” Ezzel azt érte el a cégcsoport, hogy az egyik bankkal szemben fennálló tartozásának fedezetére − mondjuk egy készleten lévő autóra − a másik hitelező pénzintézet semmiképp nem teheti rá a kezét. Persze ettől még nem válik hirtelen nyereségessé − tehát életképessé − a három érintett vállalkozás.
„Hitelezőinkkel és az importőrökkel egyeztetve felkértünk egy külső auditor céget, hogy közösen készítsünk egy reorganizációs tervet, amivel megpróbáljuk láttatni, mi lehet a megoldás, hogyan képzeljük el a jövőt.” Az átszervezések keretében a Csiki-Bege autós vállalkozásainak 150 munkahelyéből 30-at építenek le. Az elbocsátások kapcsán igen rossz tapasztalatokat szerzett az ügyvezető arra vonatkozóan, hogy az állam hogyan segíti a munkahelyek megtartását. Csiki-Bege Lajos állítja, ezek a munkahelyek megtartását célzó alapok csak a szavak szintjén léteznek. Főleg az értékesítési és adminisztrációs területeken kényszerülnek leépítésekre, bár a vezetőség is átszervezésre kerül, itt is lesz, aki elveszíti állását.
További megszorító intézkedés gyanánt csökkentik a szalonok méretét, és új, nem az autós-motoros szegmensben működő bérlőket csábítanak a Szentendrei úton található pláza így felszabaduló területeire. Rövidülnek a nyitvatartási idők és a közeljövőben azokra az üzletágakra koncentrálnak, amelyek most is jól teljesítenek − ilyen például az autók szervizelése és a bérautóflotta üzemeltetése. A leglátványosabb rész persze a készletek, és így a finanszírozási szükségletek csökkentését célzó akciózás.
Ez itt reklám helye
Az alábbi linken a csődvédelem alól felszabaduló Csiki-Bege cégek készleteinek akciós árlistája található. Van itt minden, mint a moziban. Új, túltárolt és használt személy- és teherautók, motorok, biciklik, gumik, felnik és egyéb elfekvő készletek. Az árak kedvezményesek, a Csiki-Bege által megállapított listaárakhoz képest átlagban 10-15-20%-kal alacsonyabbak.
Akad közöttük egy-két igazán jó fogás, tényleg nagy kedvezmény (Alfák akár 60%-kal olcsóbban), de azért nem ez az évszázad akciós kiárusítása. Ami feltűnő még rajta, hogy mekkora az új, évek óta beragadt készlet mind az autók, mind a motorok terén. Nekem furcsának tűnnek a 2006-os Fiat Albeák és 159-es Alfák null kilométerrel, mint ahogy a motorok között is van pár 2005-ös (!) évjáratú, de még újként megvehető Piaggio és KTM a kínálatban.
A használtárakról nagyon nehéz nyilatkozni, hiszen azok megítélése erősen felszereltség-, de még inkább állapotfüggő. Valami azonban tisztán látszik rajtuk: nem az olcsó prédára vadászó nepperek fogják ellepni a Csiki-Bege Autóplázát, mert annyira azért nem jók ezek az árak. Viszont magánemberként találni néhány megfontolandó ajánlatot a listán, különösen, ha valaki éppen olyan kocsit szeretne, mint amit a Pláza kínál. Új Aston Martin V8 akciósan, 33,9 milláért, valaki?
Az egy hónapja még tökéletesen kilátástalannak tűnő megállapodás a cég finanszírozói között egyetlen kulcsfontosságú tényezőnek köszönhető. „Ahhoz, hogy egy vállalkozás kapjon 100 forint hitelt, legalább 30 forintnyi saját tőkével kell rendelkeznie” − magyarázza a helyzetet Csiki-Bege Lajos. „A válság hatására devizahiteleink árfolyamai és a fedezetet biztosító, pár éves használt kocsik értéke számunkra nagyon kedvezőtlen irányba mozdult el, kis túlzással elvitte a teljes befektetett, 30 forintnyi fedezeti saját tőkénket. Amikor ez bekövetkezett, a bankok követelték a 100 forintnyi hitelüket. De egy felszámolási, végrehajtási eljárásában mindennapos, hogy a hitelértéknek alig 40-60%-át nyeri vissza a bank, ennyiért tudja az eszközöket egy adósságfelvásárlónak értékesíteni. Amin aztán a hiénák nagy boltot csinálnak, de a bank így sokat bukik. Ez pedig nekik sem érdekük.”
A Csiki-Bege csődvédelmének nyilvánosságra kerülését követő első lavina után mindenki azt gondolta: egy cég végérvényesen megégeti magát, ha csőd közeli helyzetbe került, és így a jövőben nem fog tudni kereskedni, elveszíti az ügyfelek bizalmát. „Időközben azonban, miután rendeztük sorainkat, sikerült a 20 függőben lévő autóátadást megejteni. Sőt, megoldást tudunk nyújtani az újautó-vásárlás problémájára, amikor az ügyfél befizeti az előleget, majd hetekig a legnagyobb bizonytalanságban vár az autóra” − állítja az ügyvezető.
Ezzel a problémával a Totalcar is foglalkozott a múlt héten, a témáról megjelent írás nagy port kavart. Sok olyan − többnyire névtelen − hozzászólást olvashattunk a cikk kapcsán, hogy ez a probléma nem is létezik, kizárt, hogy a felszámolás alá kerülő kereskedő miatt az ügyfél elveszíti az előlegét, nem kap autót, sőt, szerencsétlen esetben még a nyakába vehet egy fedezet nélküli hitelt is. Csiki-Bege Lajos az interjú alkalmával elmondta, hogy szerinte igenis létezik ez a probléma, és valós veszélyt jelent az ügyfélre nézve. És ha valaki, ő aztán tudja.
„Az újautó-vásárlás folyamatában öt fontos szereplő érintett. A vevő bemegy a kereskedőhöz, és kiválaszt egy neki tetsző autót. Vagy egy egyedileg gyártásba kerülő, vagy egy importőri készleten lévő, vagy egy, a kereskedés telepén álló kocsit. Befizeti az előleget, és szerződést köt a kocsi megvásárlásához szükséges hitelről a kiskereskedelmi (retail) finanszírozó bankkal. Az ötödik érintett is egy pénzintézet, a kereskedés készletfinanszírozó bankja” − tudjuk meg a pontos főszereplőket Csiki-Bege Lajostól.
Az ügyfél által befizetett előlegnek vagy az importőrnél kéne kikötnie, aki egyedi rendelésnél azt továbbítja a gyártónak, ha viszont a saját készletén lévő autóról van szó, akkor annak kereskedőhöz szállítása indul meg a beérkező előleg hatására. Ha viszont a kiválasztott kocsi már a kereskedő udvarán áll, akkor az előleg a készletfinanszírozó bankot illeti. Mindez elméletben van így, a legtöbb esetben az importőrt a készletfinanszírozó bankon keresztül fizeti ki a kereskedő. Ez egyszerűsíti az ügymenet megértését − a lényeg az volna, hogy az autó vételára a készletfinanszírozó bankhoz eljusson.
Ugyanis ha ez megtörténik, a bank kiadja a kocsi járműkísérő lapját (használt autónál a törzskönyvét), lehet vizsgáztatni, forgalomba helyezni, névre íratni (használtnál átíratni), majd ezek után át lehet adni az ügyfélnek. Addig nincs is semmi gond, amíg az ügyfél és a kiskereskedelmi finanszírozó pénze − a kocsi vételára − valóban és hiánytalanul el is jut a készletfinanszírozóhoz.
De egy anyagi gondokkal küszködő kereskedésnél ez nem mindig van így. Viszont ha a pénz nem érkezik meg a készletfinanszírozó bankhoz, az nem adja ki a papírokat, úgy meg a kocsit nem lehet átadni. Hogy hova tűnhet a befizetett előleg és a retail finanszírozó pénze, azaz a kocsi vételára? Például villanyszámlára, az alkalmazottak bérére vagy épp adótartozások kiegyenlítésére költhetik el, hogy csak a legegyszerűbb eseteket említsük.
„Egészen extrém esetben az is elképzelhető, hogy az adott autón két hitel van, azaz két követelés kapcsolódik hozzá − nem sikerült zárni a készletfinanszírozást, de már rajta a kiskereskedelmi hitel −, és az APEH a végrehajtás során mondjuk tárgyi inkasszó formájában lefoglalja” − erősít meg Csiki-Bege Lajos.
Csiki-Begének van egy mentőötlete, és bár a szakma nem tud róla, de biztosítást is lehet kötni az ilyen esetekre. Érdeklik a részletek? Lapozzon!
