Mit tud az illegális kínai xenon?

Mitől jó egy izzó?

A szabványos H4, H7 és összes többi fényforrás paramétereit pontosan meghatározzák az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB, ECE) előírásai. A rendszer, esetünkben a lámpatest és a lámpa, azaz izzó együttese határozza meg, hogy az autóval sötétben közlekedve jól látunk, vagy nem. A cél az lenne, hogy a fényáram lehetőleg minél nagyobb részét irányítottan juttassunk az úttestre, a nem irányított, tehát veszendőbe menő szórt fény a legkisebb legyen. Nem kell hozzá fizikusnak lennünk, hogy érezzük: minél több a szórt fény, amely nem jut az úttestre, annál rosszabbul látunk, hiszen egy adott fényáramból gazdálkodhatunk.

49

A halogénlámpa geometriáját és tűréseit leíró szabványGaléria: Halogén vs. utólagos xenon

Az egyik legjobban elterjedt, két izzószálas H4-es lámpa esetében is pontosan definiálták a maximális fényáramot, valamint a lámpa pontos méreteit, a bura vastagságától, hosszától a karima (talp) helyzetéig. Pontosan adott a spirálok mérete, helyzete, a tompított szál árnyékoló „kanalának” a mélysége, valamint az is, hogy az izzószál milyen mélyen ül benne. Az összes méret tűrését tized-, néhol századmilliméteres pontossággal definiálja az előírás. Ha az izzó valamelyik paramétere ezen a tűrésen kívül esik, az szigorú értelemben véve selejt.

A lámpatest gyártói az izzószál helyzetéhez képest tervezik meg a sok elemi tükörből álló foncsort, ahol minden kis elemi tükör a fényáram egy részét hasznosítja, és adott helyre vetíti. Ez a szabadformázású tükrös lámpatestnél van így, a vetítőlencsés és a régebbi lámpatestek kicsit más elven működnek, de a lényeg azonos.

49

Nem szoktak egyszerre működniGaléria: Halogén vs. utólagos xenon

Ha az izzó pontatlan, az elemi tükrök nem tudják pontosan oda vetíteni a fénynyalábot, ahová a tervező szánta és a lámpatest vetített képe pontatlan lesz, végső soron rosszabbul fogunk vele látni. Hasonló a helyzet akkor, ha a lámpatest a pontatlan, az irányított fény kevesebb lesz, a szórt fény több, jobban vakítunk, de rosszabbul látunk.

Minél kisebb a lámpatest parabolatükre, annál érzékenyebb az izzó pontosságára. Autónkban általában nem cserélgetjük a lámpatesteket, inkább csak az izzókat, tehát jót kellene választani bele, hogy jól is lássunk. Vehetünk növelt fényerejű, azonban még szabványos, például H4-es izzót, ahol a teljes fényáram a maximálisan engedélyezett közelében van, esetleg pontosan annyi. Ezzel azonban még nem biztos, hogy jól is fogunk látni, mert ha az izzó talpa csak egy fél milliméterrel van eltolva a szabványos talpsík izzószál-távolságtól, az izzószál már annyira kiesik a fókuszpontból, hogy a szabványos vetített kép helyett egy nagy pacát kapunk, nagyon sok szórt fénnyel.

49

Precíz rögzítés. Ez a platform mozgatja a lámpatestet mérés közbenGaléria: Halogén vs. utólagos xenon

További bizonytalanságot okoz, ha a lámpatest foglalatába az izzó nem ül jól bele, ott mozogni tud, mert kétszer nem lehet ugyanúgy berakni, és a kis rugóval rögzíteni. Megdöbbentő különbségek vannak a neves izzók és a névtelen gagyi márkák között. Ez a vetített képen azonnal látszott, de már előtte is észrevehető volt, amikor a szakember megmutatta, mit kell nézni. Az etalon lámpa beült és megmozdítani sem lehetett a foglalatban, a másik pedig körülbelül 3 tizedet lötyögött, amely kézzel is érezhető volt. Ez a vetített képen azonnal látható: a világos-sötét határ maszatos, a vízszintes vonal kicsit ferde.

A mérések szerint jobban járunk egy pontos, átlagos fényerejű izzóval, mint egy geometriailag pontatlan, de növelt fényerejű, és valóban nagyobb fényáramúval. A magyarázat egyszerű, a fényáramból nem hasznosul annyi, amennyivel több van. A szórt fény a szembejövőket zavarja, nekünk hasznunkra nincs. Ez volt a helyzet a szabványos izzót helyettesítő kínai ívlámpával is. (G. Zs.)