Csörlő? Gallytörő rács? Emelés? Mindent lehet, de nem mindegy, hogyan és mire

Kengururács (gallytörő)

Az autó elejéről indulva kezdjük a kengururácsnál. Az összes felszerelésnél alapvető szabály, hogy nem igazán változtathatjuk meg az autó eredeti tulajdonságait. Ez a kengururácsnál leginkább a gyalogosvédelmet és a tömeget jelenti.

Fontos tudni, hogy a műbizonylatos rácsokat 2007 óta nem fogadják el. A felszerelt “elülső védelmi rendszernek” meg kell felelnie a 78/2009/EK rendeletben foglaltaknak. Ezt különböző törésteszteken és gyalogoselütési vizsgálatokon bizonyítania kell, és a megfelelőséget a típusjóváhagyási szám feltüntetésével az eszközön is igazolni kell.

A fent említettek miatt találhatunk például a rácsunk rögzítésénél könnyebben szakadó műanyag csavart, ezenfelül nem lehet éles széle (vagyis gyakorlatilag csak csőből építhető), illetve itt tényleg igaz, hogy a régiekben még volt anyag, hiszen a rács tömege nem érheti el a jármű össztömegének 1,2%-át.

Mit tegyünk, ha ráccsal vettük az autónkat?

Ha a rács benne van a forgalmiban, akkor elvileg nincs gond.

Ha nincs benne, de a fentieknek megfelel, akkor elvileg (magyarországi hatóságokról beszélünk) a beépítésnek akadálya nincs, tehát bekerülhet a forgalmiba is.

Ha 2007 előtti, műbizonylatos a rács, és az előző tulaj nem a leszerelem - vizsgázik az autó - visszarakom technikát alkalmazta, így rajta van a vizsgakor készült képeken, akkor is átvihető a rendszeren (bár ez már nehezített pálya).

Minden egyéb esetben azonban nagyon nehéz lesz itthon legalizálni a rácsot.

Csörlő

A csörlő technikailag az egyik legbonyolultabb kiegészítő, egyben a legtöbb dolognak kell megfelelnie. Kezdjük ott, hogy itthon jelenleg csak terepjáró (al)kategóriájú járműre szerelhető fel. Ha nem tudjuk, milyen kategóriába esik a járművünk, akkor csak pillantsunk rá a forgalmi J pontjára, ahol M1G (pl: Suzuki Jimny, Jeep Wrangler, Mercedes-Benz G osztály) vagy N1G (kb. bármelyik pickup) kategóriának kell szerepelnie.

Hogy valami terepjáró-e vagy sem, arról a sokat emlegetett 5/1990-es Köhém rendelet nyilatkozik ahol is erre érdemes rákeresni: 4. A járműveknek a terepjárók alkategóriájába való besorolásának kritériumai.

A csörlőnek egy bevizsgáló intézmény vagy ritkábban a gyártó tanúsítványával kell rendelkeznie, viszont nehezítő tényezőként a tartónak is saját tanúsítvánnyal kell rendelkeznie.

Ha valaki figyeli a kiegészítőket forgalmazó cégek oldalait, feltűnhetett neki, hogy egy kis műanyag fedél jelent meg a palettán, nos ez nem dizájnelem, hanem a gyalogosvédelem követeli meg, menet közben viselni kell(ene).

Viszont ha mindennek megvan a papírja, az sem elég még, mert a csörlő felszerelése már átalakításnak minősül. Emiatt az egyik út, hogy egyedi átalakítási engedélyt kérünk annak minden “szépségével” együtt, és keresünk egy szakműhelyt, ahol beépítik, leigazolják, aztán jöhet a műszaki és a bejegyzés a forgalmiba.

A könnyebbik út, ha eleve olyan helyen vesszük a csörlőt, ahol van sorozatátalakítási engedélyük rá és be is építik.

Hogyan válasszunk csörlőt?

Mint a legtöbb technikai eszköznél, itt se érdemes a legolcsóbbat választani. A noname, olcsó cuccok rendszerint majdnem semmilyen támogatással nem rendelkeznek, ha elromlik, csak pingvinezhetünk, hogy hol a garancia. 

Akár a hangszóróknál, itt is megy a nagyotmondás, de a valóság a kínai termékek között gyakran nagyon messze van a ráírt adatoktól és nem csak abban, hogy nem bírja el az autót.

Egy teszten kipróbáltak egy kínai klónt, ami a papír szerint 8 tonnát bír. A valóság 3 tonna volt, de a nagyobb baj, hogy közben 450 Ampert vett fel (összehasonlításképp egy 3 tonnás Maxwinch 200 A-t vesz fel ), ami rossz esetben (főleg, mivel ezeknél azért a tápkábel is inkább nagyon vastag műanyag pici rézzel) simán felgyújthatja az autót. Ez utóbbi elkerülése végett is kell egy (menet közben értelemszerűen lekapcsolt) áramtalanító kapcsoló a rendszerbe, hogy egy esetleges frontális ütközésnél a kasznihoz érő kábel miatt ne kapjunk lángra.

A 2-3 tonnás autók esetében amúgy se érdemes ilyen bitang méretben gondolkodni. Az alaptézis, hogy a csörlőt az autó jellemző tömegéhez méretezzük, másfélszeres szorzóval, már csak azért is, mert a nagyobb erő nem csak drágább, de nehezebb is. Persze van az a élethelyzet, amikor csak ez segít.

Vagyis a Grand Musso adott esetben offgrid camper módban, tetősátorral, cuccokkal, két emberrel olyan 2,6 tonna lehet, így a hozzá ideális csörlő olyan 4 tonna körüli.

Mit tegyünk, ha csörlővel vettük az autónkat?

Ha benne van a forgalmiban, akkor jó eséllyel nyert ügyünk van.

Ha nincs benne, de megvannak a papírjai és találunk olyan műhelyt, aminek a konkrét modellre van sorozatátalakítási engedélye, nincs nagy gond.

A nehezített pálya, ha nincs meg a papírja, de ilyenkor még a gyártótól lehet kérni. Ezért is érdemesebb a nevesebb gyártó technikáját használni, ott azért jobbak az esélyek egy régi darab legalizálásához szükséges dokumentáció beszerezésére.

Ha viszont se dokumentáció, se semmi, akkor nem sokat lehet tenni, maximum az erdőben/farmon használhatjuk így a járművet. Vagy leszereljük, eladjuk, és veszünk egy legalizálható darabot.

Acél lökhárító

Itthon a közúti használatú járműnél az új beépítést felejtsd el, nem felel meg semmilyen érvényben lévő (főleg a gyalogosvédelmi) előírásnak. 

A fellépő

Nekem vegyesek az érzéseim (bár az alábbi, a Mussón lévőhöz már kezdek hozzászokni), néha inkább akadály (rontja a hasmagasságot, összekoszolja a nadrágot, stb.), mint hasznos, de néha jól tud jönni, és nem mindenki tud/szeret akkorát lépni, amilyen magasra pl. egy pickuphoz kell.

Ha módosítja a jármű szélességét, akkor átalakítás, de amúgy a piacon kapható fellépők többségénél nem kell aggódni.

Emelés

Ez avatkozik be a leginkább az autó viselkedésébe, így ezt vizsgálják a legszigorúbban a hatóságok. A jelenleg hatályos rendelkezések szerint csak típusjóváhagyással lehet beépíteni, ami elég szigorú: a megemelt autónak teljesítenie kell az alaptípus eredményeit fék-, vezetéstámogató- és jávorszarvas teszteken, illetve a gyalogosvédelmi teszten is meg kell felelnie.

TÜV papírral is lehet próbálkozni, de nem feltétlenül fog sikerülni.

Szélesítés

Amennyiben az autóra specifikált, bevizsgált termék, elvileg nagy meglepetés nem lehet.

Lámpa

Két kiegészítő távolsági fényszórót a vonatkozó 6/1990. Köhém rendelet értelmében és a feltételeinek megfelelve fel lehet szerelni, amennyiben megvan a megfelelő EU jóváhagyási jele. 

Előre más fényforrást (derítő, terítő lámpa) nem ildomos felszerelni.

Oldalt, illetve hátra lehetséges kiegészítő lámpák felszerelése, amennyiben az munkalámpaként lesz üzemeltetve.

Ennek elsősorban a következőknek kell megfelelnie:

Csak álló járművön működtethető illetve amennyiben a sofőr a vezetőülésből nem látja, működést jelző visszajelzőt kell kiépíteni.

Doboz, felépítmények

A pickupoknál a hagyományos platóburkolatokkal, platódobozokkal, gyári jellegű bukócsövekkel nem kell szokott gond lenni. Elvben szükséges egy határozat, amiben a hatóság engedély nélkül megvalósíthatónak minősíti (5/1990-es Köhém, 2.§ 3/h pont alapján).

Ha viszont lekerül a gyári plató és mondjuk egy komolyabb dobozt rakunk rá, megváltozhat a helyzet.

Ekkor felszereléstől függően zárt kocsiszekrényű tehergépkocsivá változhat a jármű és valószínüleg megváltozik a saját tömege és a méretei. Ha pedig hivatalosan is zárt kocsiszekrényű lesz, a Kreszben lévő, addig amúgy a pickupokra is érvényes (!) "Tehergépkocsival behajtani tilos" tábla is érvényét veszti az alábbi kivétel miatt: "kivéve a legfeljebb 3500 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegű, zárt kocsiszekrényű tehergépkocsit". 

A cikk elkészülését a Maxliner szakemberei segítették.

Minden, a cikkben foglalt információ a cikk megjelenésekor érvényben lévő jogszabályok és rendeletek alapján és M1, N1 kategóriára érvényes!