Ma már sok gyári autóban található műbársony felület a műanyag elemeken, kesztyűtartókban, rekeszekben. Ha viszont tuningról beszélünk, gyakorlatilag megkerülhetetlen az eljárás.
Flokkolás
Más néven műbársonyozás, velúrozás. Felületkezelési eljárás, az eredeti ötlet az ókori Kínából származik. Ma már a korszerű, ragasztós-elektrosztatikus technológiával gyakorlatilag bármilyen felületre képesek a bársonyhoz hasonló tapintású műszálas anyagot felvinni. Felhasználási területe igen széles, az ajándéktárgyakon keresztül a textiliparon át az autóiparig. Az autó belsejének leglátványosabb és legolcsóbb tuning módszere.
Szinte már biztos, hogy mindenki találkozott flokkolással. Még ha nem is tudta róla, hogy amit lát vagy tapint, flokkolásnak nevezik. Nekem az első találkozás gyerekkoromban egy szovjet szivacsmaci képében érkezett. A puha terméken barna szőrszerű izé volt, amit alig tudtam leenni.
Jót és rosszat is hallottam a flokkolásról, ezért megkerestem Magyarország legnagyobb flokkolóját, Morvay Tamást Dunakeszin, hogy betekintsek a színfalak mögé. Húsz éve Tamás kezdte Magyarországon az ipart, mindent végigjárt és kipróbált, amiről nem tud, az nem létezik. Két éve a szakma védelmében levédette a gépjárműelemek flokkolásának eljárását is.
A Zsigulival kezdődött minden. Pontosabban a rali Zsigákkal. Tamás régen ralizott - 1980-ban még magyar bajnok is volt -, ezért saját tapasztalatból tudja, hogy igény van a műszerfal tükröződésének kiküszöbölésére, vagyis a flokkolásra. Először - külföldi példára - a hazai ralisok között terjedt el az eljárás, majd a színes bevonatok megjelenésével begyűrűzött az optikai tuning világába.
Igaz, hogy még mindig a fekete megy a legjobban, de ma már 24 féle szín közül választhatunk, így akár az autónk színéhez közeli árnyalatban is bevonhatjuk bársonnyal belső elemeket.
Az eljárásnak több előnye is van. Elsősorban ugye a műszerfal tükröződésének kiküszöbölése a haszon. Ilyenkor a fekete vagy az antracitszürke bevonat a legjobb. A régi berepedezett műszerfalak javításának egyik lehetséges módszere, és a kirobbant légzsák nyomainak eltüntetésére is szinte az egyetlen megoldás. Persze ne feledkezzünk meg a műszerfal bőrözéséről sem, de az árban nem összehasonítható a flokkolással.
A flokkolt felületeknek van némi hővédő hatása, emellett hifirajongók kedvenc felületkezelési eljárása, ugyanis rezgéscsillapításra is kiváló.
A flokkolás viszont nem varázsszer. Nem annyira sérülékeny, mint kinéz, de csak annyit várhatunk tőle, mint bármilyen felületkezelési eljárástól. A bevonat rendkívül tartós, de ha megkarcoljuk, ugyanúgy megsérül, mint a fényezett felület. A színtartóssága sem különbözik a fényezéstől: ahogy bármilyen festék, ez sem szereti a tűző napot. A flokkolás alapanyaga anyagában színezett poliamid szál, amit erős napsugárzás hatására - ahogy a ruhánk is - fakul. Érdekessége, hogy inkább a sötétebb színek bírják a napot.
Ha megsérül a flokkolt felület, lokálisan nem javítható a sérülés, csupán az egész elem újrakezelésével. Ez nem egyszerű dolog, mert flokkolásra nem lehet ráflokkolni. Először le kell tisztítani a felületet, és utána lehet újra kezdeni.
Minden egyes alkatrésszel egyenként kell foglalkozni, az elemek különbözőségéből adódóan nem létezik gépesített eljárás. Tamásnál több mint tíz éve dolgozik ugyanaz a két szakember. A rutin és az odafigyelés itt elengedhetetlen.
Először kijavítják az alkatrészt, ha szükséges. Az elrepedt műanyagokat forrasztják, a berepedezett műszerfalakat gletteléssel javítják. Utána jön az érdesítés a jobb tapadás végett. Ahogy a fényezésnél, itt is nagyon sok múlik az előkészítésen.
Ezután következik a ragasztó felvitele szórópisztollyal, ami külön erre kialakított, klimatizált, légkeringetős helyiségben történik. A profi ragasztó és a megfelelő hőmérséklet betartása nagyon fontos, a ragasztó nem kezdhet el száradni, amíg a szőrszálak bevitele el nem kezdődik. Ha valaki nem tartja be az előírásokat, a ragasztó bebőrösödik és nem ragad úgy, ahogy kell.