Hyundai i40 1.7 crdi HP Premium

Nem is tudom, hogyan csinálnám, ha mondjuk a Mondeo, az Insignia vagy a Passat kárára szeretnék terjeszkedni, mert ugyebár az i40 ezt akarja. Biztos alaposan megnézegetném, megméricskélném a többieket, hogy mit tudnak. Ezt a leckét a koreaiak már megtanulták, tizenöt éve ott hasaltak minden autó alatt a szalonokon, mértek, fotóztak, szétszedtek... ma már jóval előrébb járnak. Méricskélésből még nem lett jó autó, ahhoz több kell.

Például rá kell jönni arra, hogy lehet akármilyen jó egy autó, ha nem passzol a helyi ízléshez. Anno a Motor-Pressénél döbbenten tapasztaltuk, hogy a németek szemében akkor volt jó egy autó ergonómiája, ha a világítást nem az indexkar végén lehetett kapcsolni. Ha a gombokat emberi gondolattal lehetett kezelni, ha átlátszóvá váltak a tetőoszlopok és az autó önmagától kitalálta a Tökéletes Üléspozíciót, akkor is csak szar lehetett VW-jellegű világításkapcsoló nélkül. Tudják, a kormánytól balra, a szerelvényfalon lévő tekerőgombról beszélek.

Hát, jelentem, az i40-ben ilyen van, és jól látszik, hogy az indexkar vége is át van alakítva. Gondolom Koreában indexkar-tekerentyű van a dugó helyén.

Hogy mennyire helyes az elmélet, arra remek példa az auto motor und sport összehasonlító tesztje, amelyben a Passat és a Mazda 6 kombija volt az i40 ellenfele. Nyilván a Passat nyert (2.0 TDI, DSG-váltó), esetünkben nem is érdemtelenül, de a Mazda 6 (2,2 CD) látványosan nem rúghatott labdába a Hyundai ellen. Igaz, mindenféle érvet felhoznak, a navi képernyőjétől a zongoralakk műanyagokig, de valahol belül érzem: az i40 az europid világításkapcsolójával nyert. Talán ezért nyalták be a németek, hogy a dízel Hyundai 10,6-ot gyorsul százra, holott ennyit nem tud automatával, ez egyszerűen a kézi váltós adat. Még azt is elhitték, hogy pótkerékkel 553 liter a csomagtartó, noha szerintem ez már ránézésre is kizárt.

A trükk itt az lehet, hogy a Hyundai alapból pótkerék nélkül adja a típust (Life felszereltség), és nem is akarja eloszlatni a csomagtartóméret körüli ködöt a pótkerekes verziók esetében. (Vajon miért?)

Gondoltam egyet, és fogtam egy centit. Eszerint saccperkábé 480 liter lehet a csomagtartó. Igaz, ez nem VDA-mérés, csak egy jóindulattal vett hossz-szélesség-hosszúság középérték szorzatából jött ki. Épp ezért, hogy ne tűnjek szemétnek, vállalom, hogy aki ötszáznál több VDA-hasábot (200 x 100 x 50 mm = 1 liter) bepakol egy teljes pótkerékkel rendelkező i40 kombiba a roló alá, megkapja tőlem sörben az ötszáz liter feletti részt. Amennyiben az 553-at is eléri, nyilvánosan megkövetem a Hyundai-t, koreai nyelven.

Hogy mégse tét nélkül menjen a dolog, lenne egy feltételem: ha ötszáznál kevesebb hasáb fér be, kérem a különbözetet sörben.

Ezzel nem azt szeretném mondani, hogy az i40 kombi alkalmatlan bármire, mert egy 480-500 literes csomagtartó nem kicsi, pláne egy kombi esetében, amit amúgy is kiválóan lehet pakolni. A Hyundai-é még ezek közül is a jobbak közé tartozik, mivel rettenetesen alacsonyan van a rakodópereme. És egy rém ötletes csomagszeparáló és -rögzítő rendszert is kitaláltak hozzá, ami sokszor hasznosabb a litereknél – kár, hogy extra. A térfogatszámolgatás feleslegességét jelzi a tény is, hogy a 3-as BMW kombijából is fogy szép számmal, a Volvo V50-esről, vagy az Alfa 159-ről nem is beszélve. A raktér mindössze egy szempont a sok közül – de ettől függetlenül nem kéne sumákolni.

Már csak azért sem, mert az i40 abból a veszedelmes fajtából való, hogy minden lényeges szempontnak megfelel, minimum 95 százalékban, ami nagy szó: gyakorlatilag nincs lényeges hátránya. A módszer egyszerű, kellően nagy autót kell készíteni, jó minőségben, jó ülésekkel és normális burkolatokkal. És lám, sikerült. A tengelytáv gigantikus, elöl és hátul minden irányban irgalmatlan méretű a hely, olyannyira, hogy még az ötödik utas sem szenved a kardánalagút(nak látszó) dudortól, a padló ugyanis közel sík. Az ülések egész jók, talán az elsők ülőlapjai lehetnének szemernyit hosszabbak, de ez sem komoly probléma.

De vajon elbír-e vele a kicsi, de nagy teljesítményű dízelmotor? Lapozzon!