Töltőről a forgalomba: az elektromos autózás nem csak hóbort

Lassan nem lesz olyan ember, aki ne lenne tisztában azzal az egyszerű alapvetéssel, hogy az elektromos autók kevésbé szennyezik a környezetet, mint a hagyományos társaik. Mert bár az előállításuk és szállításuk kevésbé környezetkímélő, mint a belsőégésű motorral rendelkező autóké, ám a későbbi életciklusuk során a szén-dioxid-kibocsátásuk mértéke sokkal alacsonyabb lehet. Ez attól függ, hogyan állítják elő az elektromosságot. A megújuló energiaforrásokból származó elektromosság használata ráadásul várhatóan egyre növekszik majd a jövőben, tehát az elektromos autók egyre kevésbé lesznek károsak a környezetre. Lássuk hát, milyen érvek szólnak az ilyen típusú járművek mellett.

Mi fán terem az elektromos autó?

Mielőtt belevágnánk az elektromos autózás melletti érvek felsorakoztatásába, azelőtt érdemes tisztázni, hogy mit értünk egyáltalán elektromos járművek alatt. Nos, alapvetően az ilyen közlekedési eszközöket három kategóriára lehet bontani: a teljesen elektromos, a hibrid, valamint a plug-in hibrid típusokra.

A tisztán elektromos verziót alapvetően könnyű jellemezni, mivel nincs bennünk hagyományos, belső égésű motor, így meghajtásához nincs szükség benzinre, gázolajra vagy LPG gázra, csupán elektromos áramra. Azaz a jármű az üzemanyag helyett áramot raktároz el az akkumulátorban vagy egyéb energiatárolóban. Az ilyen típusú járművek rendkívül hatékonyak és környezetbarátok, egy töltéssel akár 100-500 kilométert is képesek megtenni, miközben (helyben) nem szennyezik a környezetüket sem.

Ehhez képest a hibridek a belső égésű motorok és a villanymotorok kombinációi, kis kapacitású akkumulátorokban tárolják a fékezéskor termelt energiát (ezért nevezik őket öntöltő hibridnek), ami gyorsításkor és folyamatos haladáskor is képes hasznosulni az autó mozgásában. A hibridek egy része képes teljes egészében elektromos üzemben is haladni pár kilométert, ám léteznek olyan fajták is, melyek csak az autó gyorsulásához, energiatöbbletként hasznosítják az elektromotorokat.

Ezeken próbál túlszárnyalni a plug-in hibrid verzió, amely szintén hagyományos belső égésű motorral van szerelve, de az akkumulátora tölthető. Ez papíron ugyan már többet tud az előbb ismertetett hibridhez képest, ám elmarad az elektromos járművektől. A sofőr választhat, hogy 20-50 km erejéig tisztán elektromos vagy hagyományos módon használja-e a járművét. S itt fontos megjegyezni: a teljes hatótáv csak optimális körülmények között érhető el, mivel télen a fűtés vagy nyáron a klíma bekapcsolása, és egyéb más tényezők bizony jelentős mértékben redukálhatják a rendelkezésre álló energia mennyiségét. (Az pedig egy másik kérdés, hogy a plug-in hibridek tulajdonosai mennyire lelkiismeretesen töltik az autójuk akkumulátorát, amely ennek hiányában a megnövekedett többlet súly miatt lényegesen több üzemanyagot éget el.)

Át kellene ülnünk egy másik autóba

Bár a fentiekből kiderül, hogy az alternatív meghajtású járművek teljesítmény és fenntarthatóság tekintetében nagyon különbözőek, egyvalami közös bennük: aktívan hozzájárulnak az emberiség károsanyag-kibocsátásának csökkentéséhez. Ennek mihamarabbi megoldása az utóbbi időben égető kérdéssé vált, és elkerülhetetlen lett, hogy közösen tegyünk valamit a probléma megoldásáért, és a mindennapokban is küzdjünk a klímaváltozás fő okának tartott üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséért.

Ennek egyik a legfőbb felelőse maga a személyszállítás, azon is belül a személygépjárművek, melyek az európai közúti közlekedésből adódó teljes szén-dioxid-kibocsátás 60 százalékát adják. Merthogy Európában átlagosan egy autó 1,7 utast szállít, ami a kibocsátás, a légszennyezettség elleni küzdelem során valóságos luxusnak számít.

A rossz levegőből adódó problémák ráadásul minden embert, de legfőképpen a városokban élőket érinti: itt a közlekedés okozta gondok mellett a kényelmesebb életmódhoz társuló tevékenységek (logisztika, eltúlzott fogyasztási szokások) is magasabbra emelik a légszennyezettség mértékét. Jelentősebb arányt képvisel a levegőben például a füst, melynek szén-dioxid-tartalma a légkörben üvegházhatású gázként viselkedik. Vagy vegyük a füstgáz többi összetevőjét: az égéstermékek számos megbetegedés okozójaként ismertek. A légszennyezettség kapcsán általában először a közlekedésre gondolunk, de nem szabad megfeledkeznünk a korszerűtlen fűtésrendszerek vagy a dohányzás okozta hatásokról sem. Ez utóbbi káros szenvedélynek jelenleg a világon több mint 1 milliárdan hódolnak, s az általuk kifújt cigarettafüst szintén tartalmaz szén-dioxidot, de emellett közel száz olyan egyéb égésterméket is, amelyek bizonyítottan károsak vagy potenciálisan károsak, de nem csak a dohányzóra, hanem a környezetére is. A dohányfüst, illetve a benne található káros anyagok ezen felül hozzájárulnak a levegő minőségének romlásához is, míg az eldobott cigarettacsikkek a talajt és a vizeket szennyezik.

Lassan az e-autózás felé fordul a világ

Az életünk minőségének javítása viszont – ahogyan korábban már megfogalmaztuk – egy közös ügy, közös érdek, így érdemes mindenkinek nagyon komolyan vennie azt. Ez szerencsére zömmel meg is történik, legalábbis az elektromosautó-piac eladási számai ezt mutatják. Az egyes metropoliszok útjait az utóbbi években valósággal elöntötték a zöldrendszámos járművek, melyek jelentős mértékben visszavetették a (helyben történő) légszennyezés mértékét, ezzel új lendületet adva a közlekedésnek. S hogy ez mit jelent számokban?

A magyarországi helyzetről az Energiaügyi Minisztérium év elején közzétett egy friss statisztikát, melyből kiderült, hogy a hazai utakon futó „ártalomcsökkentett” járművek mutatószámai az utóbbi három évben valósággal kilőttek. A 2022 év végi adatok alapján zöld rendszámos gépkocsikból 63 597 darab futott a hazai utakon, ez 2020 elejéhez képest 3,5-szörös növekedést jelentett. A növekedés pedig a frissen forgalomba helyezett környezetbarát gépkocsik számán is meglátszott, mely 2020-ban még kevesebb mint ötezret, 2022-ben ezzel szemben több mint 13 ezret jelentett. A maradék zöldrendszámos autó tölthető hibrid.

Hasonlóan dinamikusan emelkedett az Európai Unióban is az elektromos járműveket használók aránya. Amíg 2015-ben nagyjából 215 ezer ilyen jármű futhatott az utakon, addig az előző évre ez a szám a 16-szorosára, azaz mintegy 4,4 millióra emelkedett.

A következő években biztosan nem hagy alább a lendület

Ez pedig aligha fog csökkenni a közeljövőben, legalábbis a kizárólag elektromos járműveket gyártó nagycégek, valamint a komoly múltra visszatekintő hagyományos autóipari márkák is tesznek ezért. A nagy márkák ugyanis tucatszámra fejlesztik új, elektromos meghajtású modelljeiket. Ezzel nem csupán a vásárlói igényeknek tesznek eleget, de a jelenlegi egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátó ágazatot is igyekeznek a lehető legnagyobb mértékben kizöldíteni.

A tudomány és technika fejlődésével tehát ma már léteznek olyan termékek, amelyek kevesebb károsanyagot bocsátanak ki. Ez nemcsak az autóiparban jelenik meg, hanem például a dohányzási alternatívák kapcsán is. Ezzel kapcsolatban fontos leszögezni, hogy az a legjobb megoldás, ha egyáltalán nem dohányzunk, azaz el sem kezdjük; ha pedig már dohányzunk, akkor mihamarabb szokjunk le róla. Aki a leszokás mellett dönt, azt mindenben támogatni kell, hiszen már az első cigarettamentes naptól jelentősen csökkennek a dohányzás okozta kockázatok.

Azon felnőtt dohányosok azonban, akik valamiért nem hagynak fel a dohányzással, tájékozódhatnak az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. Léteznek ugyanis olyan füstmentes technológiák, amelyek a hagyományos dohánytermékekhez képest lényegesen, akár 95 százalékkal kevesebb károsanyagot bocsátanak ki, a károsanyag kibocsátás csökkenése és az egészségkárosító hatás közötti összefüggés vizsgálatára azonban még hosszútávú kutatások szükségesek. Ezen technológiáknak – ahogyan arra korábban a brit állami egészségügyi hatóság (PHE) is rámutatott – a célja nem a leszoktatás, hanem az ártalomcsökkentés. Ezek sem veszélytelenek, hisz tartalmaznak például nikotint, ami függőséget okoz és egyéb káros hatásai mellett megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát. Ugyanakkor a dohányzáshoz köthető betegségek kialakulásáért elsősorban nem a nikotin, hanem az égés és az égés során elszabaduló káros anyagok felelősek.

A világ csak úgy tud megváltozni, ha mi is változunk. Tájékozódjunk a lehetőségeinkről és csökkentsük a személyes károsanyag kibocsátásunk mértékét. Ma már ehhez rendelkezésre állnak alternatívák az élet számos területén, gondoljunk a közlekedésre, az otthonaink fűtésére-hűtésére. Azonban a dohányzás ártalmait hosszú távon csak úgy csökkenthetőek teljes mértékben, ha egyáltalán nem fogyasztunk semmilyen nikotin- és dohány tartalmú terméket.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.