Benzintripen Münchentől Varsóig

A számítógépet be kellene tiltani, az internetezést halálbüntetéssel kellene sújtani. Rögtönítélő bíróság általival. De tényleg, lassan ott tartok, hogy pornó-, erőszak- és trágárbeszéd-szűrő helyett beiktatok valami eladóautó-szűrőt a kompjúteres láncolatba. Lehetőleg közvetlenül a tűzfalamba építtetem, hardverileg, nehogy még meghekkeljem valahogy.

Most vettem, ugye a Pandát, jelentem, imádom, napról-napra mélyebbre lopja magát a szívembe, tényleg nem gondoltam volna, hogy ennyire megszeretem. Persze most nyár van, nem zavar benne a javításra váró, gyenge fűtés (amit mellesleg nem lehet elzárni, mert nem működik a fűtéscsap), viszont ki lehet nyitni a tetőket, rákkeltő gomolyokban ömölhet be rajtuk a drága jó napsugár, amit annyira szeretek. Francnak kell légkondi, kabriófíling rulez.

De azért a vatera.hu, meg a mobile.de, és persze mindenekelőtt a hasznaltauto.hu fixen be van drótozva a kedvenceim közé, néha beléjük kukkantok, tényleg csak szintentartás-ügyileg, mi merre tart a piacon. És minden alkalommal léket kap az autónemvásárlás Panda-szeretetből, néhány molekulányi józan észből és mindenekelőtt likas zsebekből összehegesztgetett tartálya, és szökni kezd a gáz.

Legutóbb például véletlenül egy 1602-es BMW-be botlottam, Gazsi barátom pontosan rávágná, de ha jól emlékszem ez a Cayenne orange szín, überhorror 70-es évek. Ide kapcsolódik: öreg Bazeg valamikor nyár végén, ősz elején távozik közülünk, mert kell a pénz másra. Meg fog szakadni a szívem, mert nemrég rendberaktam rajta szinte az összes mechanikai nyűgöt, és borzalmas rohadásai ellenére most inkább érződik új W115-ös Mercinek, mint valaha bármelyik állólámpám az eddigi hétből. Tegyük fel, tényleg csak véletlenségből, de mondjuk valamiért addigra megoldódik az az ügy, amire kell a pénz, én meg a rossz időzítés és a sors furcsa fintora miatt ott maradok egy üres hellyel a garázsban, pár százezer forinttal a zsebemben.

Egy ilyen furcsa helyzet jobb, ha nem éri készületlenül az embert, mert a rászakadt OTP-vel olyankor hirtelen nem is tudja, mit csináljon, a még valami őrültséget tesz, mondjuk befizet egy új autóra. Tehát a BMW megpillantása és megvásárlásának fontolgatása ezúttal jóravaló cselekedet, egy józan, megfontolt stratégia része csupán.

E tudattól megnyugodva hátradőltem tizenkétezer forintos, kisebb foltokban valódi bőrből készült, román gyártású vezérigazgatói székemben, és mustrálni kezdtem a darabot. 390 ezer az i.á., nyilván lehet alkudni valamennyit. Nem az olajválságos 1502, amit annyira rühellek, hanem 1602, tehát igazi 02-es, igaz azok közül a legkisebb.

(A 1502-est azért nem szeretem a 02-esek közé sorolni, mert éppen a lelkét ölte meg az olajválság és a BMW. A 1602-es 1.6-osával megegyező, de fordulatszámilag, lóerőileg lebutított motorja van, nincs rajta körben krómcsík, ezért a fürdőkádforma erősen csorbát szenved, nem lehet kitekerni az elefántfüleit, egyáltalán, egy csomó finomság hiányzik róla, ami minden valódi 02-esen megvan.)

És ez a második szériás 02, amit az uralkodó trenddel ellentétben jobban is szeretek valamiért, mint a kerek hátsó lámpás, korábbi verziót. Nekem úgy illik az autó farához az a szögletesség.

Szemre nem is annyira lepusztult, persze azért látni kéne. Egy pici sárvédő-díszléctől eltekintve az összes "zierleisten" megvan rajta, a bele komplett, szép a lökhárítója, egészségesnek tűnnek a doblemezei, guszta a maszkja – autó ez, nem is nagyon avéttos. Persze a belső szakadt, de a szövet megoldható, a műbőr meg menthetőnek tűnik.

Ismerve a 02-esek mostanában felszálló ágban lévő árait, az a 390 igazán barátságos ajánlat, ráadásul az eladó korrektnek is tűnik. Nem fényezi az autót, mint a hirdetésből is megtudjuk, a rozsdamentesség és ez a konkrét példány diszjunkt fogalmak, ő maga is csak felújítási alapnak javasolja. De a papírjai németek, a vámhivatalos pokol miatt pedig én minden külföldi rendszámos autót messze elkerülök.

Ha már sportos kocsin gondolkozom, az egér gombját tétován kattingató jobb ujjam a 350-450 ezres, 1982 előtti sávban lapozgatott tovább. Meleg van, ezért nem horgadt fel bennem a vágy a hirtelen nagy mennyiségben felbukkant Mantákra. Hamarost a Z betűhöz értem.

Micsoda???! 300 ezer forintért akar valaki eladni egy rühes Zastava 750-et? Azt az autót, amelyik olyan gyenge, hogy a végsebességét rükvercben éri el? Amit egy fél Velorex eltipor az M7-esen? Nem bírtam ki, belementem. Hű basszus, ez kéne.

Aranymetál fényezés, ami nem korhű, nem is illik egy pici népautóhoz, olyan kompenzálok-valamiért hangulata van, meg azok az ötágú alufelnik is jobban mutatnak eredeti helyükön, a Ferrarikon, de valahogy az egész összeáll. A halálos kórral egyenértékű, fáradt Zaszti érdekes, sportos kis döggé vált, és közben sikerült elkerülni a szörnyű, "mindentahomasitából" balkángenerátoros hatását.

Tény, az a sportmotor-kipufogó kicsit hülyén mutat a farán, mint valami Csernobilban génkezelt alpesi tehén tőgye, én azonnal ledobnám róla. De a motor Autobianchiból származik (ha nem az Abarth-verzióé, akkor megegyezik a 127-es Fiatéval.), tehát a kocsika vagy kétszer olyan erős, mint amilyennek eredetileg tervezték. Nocsak, nocsak, nem is lehet rossz. De egy öreg Fiatom van, emez meg ráadásul nem is olasz, hanem szerb, tehát mentem tovább.

Az ábécé sokaknak ismerős felépítéséből adódóan a Zastava után lényegében vége szakad a keresésnek. Rossz érzés is volt ilyen hirtelen kiesni a szer hatása alól. Ezért kicsit visszalapoztam. Hopp, itt egy autó, amit valamiért nem vettem észre az imént! Warszawa (ugye mindenki Varsavának ejti, "s"-sel? Éljen az idegesítő tudálékosság!) 223.

A 203-as volt a lépcsős, a 223-as a kombi, ezt minden jóravaló fiúgyereknek illett tudnia a hetvenes években. Amikor én is (mondjuk) jóravaló fiúgyerek voltam. A lépcsőst sose szerettem túlságosan, bár ahogy múlik az idő, egyre jobban megenyhülök az irányában. Áll például egy kicsit ratyinak lefényezett 203-as a legjobb (és legérdekesebb piákat felszolgáló) balatonföldvári kocsma előtt. A közelben nyaralunk mindig, elég gyakran járunk ide, a Pub-Likba, állandóan látom a Varsót, és - kapaszkodjanak meg – használják is. De azért a pornókőnig változat nem a 203, hanem a 223, a részben fel-, részben pedig lefelé nyíló csomagtér-ajtóval, a hatalmas ablakokkal, a teherautónyi raktérrel.

Nézzék csak ezt a belső képet, ahogy a mellkasroppantó kormánytengely előtt a végtelenbe nyúlik az a nemes, római sasorr! A pléhműszerfal amúgy is nagy mániám, az egybepados ülés szintúgy, a kormányváltóért pedig olyan nagy a motivációm, aminél kevesebbel is öltek már embert kocsmai dulakodásban. És rendes húzókilincsei vannak, az egész alatt pedig ott figyel egy kábé 1920-ban divatos alváz, laprugókkal, merev híddal, dobfékekkel, diagonál gumikkal a kerekeken. Csodás.

Ez a Bertone-áttervezte új-Warszawa persze már nem az igazi, hiszen az orosz Pobjeda-származék eredetinek még krómozott, nagy lécekből álló maszkja volt, és oldalt szelepelt (SV) motorja, ami a legenyhébb felelőtlen száguldozást is azonnali szelepbeégéssel büntette. Ez esetben a száguldozás = 75 km/h fölött bármi. Az az eredeti az igazi csoda, abban még a sofőr a gép rabszolgája volt. Ahhoz képest ez az OHV-motoros (oldalt, vezérelt, nyomórudas), 70 pacis lóerőgyárral hajtott új változat már a Doppel-VANOS és a radaros, távolságtartós tempomat ígéretét hordozza magában. De azért ennek is ott fityeg az elejében a kurbli, ROTFL.

Tudják mit? Nem is nagyon rozsdás, pedig a Varsókra csak újkorukban mondták a nagyszakértő kopogtatóujjúak – milyen jó anyagból vannak. Aztán az a sok milliméteres jó anyag három év alatt elmállott, annyira pocsék minőségű acélból hengerelték. De ez egybennek látszik. Még vonalban is van. Kéne rá két darab első Nysa-index, egy FSO-jelvény, némi szőnyegezés, létra a tetőre, olajos vasak a csomitérbe, oszt' gyí, ki a világból, akár még kilencvenöttel is.

A vicc, hogy ez a vénséges vén, elfeledett, letűnt csoffadék csak másfél évvel idősebb a jó kis Bazegnél…

Autonánia

Gyakran bóklászunk a Mobile.de-n és a Használtautó.hu-n érdekes autók nyomában, amiket aztán nem veszünk meg. Ismerős? Ha ön is szokott ilyet csinálni, írja meg nekünk!

A konkrét használtautókra mutató linkeket a posztok publikálásakor ellenőrizzük, utána azonban lehet, hogy eltűnnek, mert eladják az autót vagy leveszik az oldalról.

Ha nem szeretne lemaradni egy részről sem, tegye el a sorozat okos könyvjelzőjét (RSS).