Nem is olyan régen a Burzsuj blog tette közzé a hírt, mely szerint egy Hassan al Bolkiah Mu'izzaddin Waddaulah nevű úriember eladna egy pár igazán érdekes autót. Barátunk, Hassan, akit mindenki csak brunei szultánként ismer, az utóbbi időben némiképp gondterhelt, hiszen nem mennek már úgy a dolgok, mint régen: a gazdasági válság nem tett jót kinnlevőségeinek, a hazai össztermelés is csökkent, értékpapírjai sokat zuhantak a tőzsdén, egyedül a kőolaj és a földgáz tartja még életben. Sokáig a világ leggazdagabb embere volt, aztán lecsúszott a Top 10-es lista végére, most pedig már az első ötvenben sincs benne. Hiába na, egyszer fent, egyszer lent. Hol vannak már azok a szép kilencvenes évek, amikor a Rolls-Royce eladásainak felét az általa rendelt típusok adták...
Persze még így sem valószínű, hogy élete hátralévő részében kenyérért és vízért fog gitározni egy bandari kapualjban, de a tény attól még tény marad: 34 autóját pénzzé teszi. Bejelentése és az autók listája azonnal vigyázzba állította a világ legkomolyabb gyűjtőit, hiszen - az egyébként közel sem érdektelen többség között - akad pár igazán döbbenetes ritkaság is. Természetesen rendszám nincs rajtuk, hiszen a főnököt odahaza nem igazán zargatják a rendőrök. Többségükkel nagyon keveset közlekedtek (vagy egyáltalán nem) és nem tudni, hogy rendszeresen átvizsgálták-e őket, cserélték-e az elöregedett tömítéseket, szimmeringeket, de a kedves érdeklődőnek minden kérdésére készségesen válaszolnak, főleg ha elég új-zélandi zöldhasút hoz magával.
Erősen gondolkodtam rajta, hogy Csikóssal kimegyünk és hozunk haza valamit - egy szultán csak nem vágja át az embert -, de aztán meggondoltam magam, a jobbkormányossal idehaza csak a szívás lenne, ráadásul a szponzoroknak is nehéz lenne bemagyarázni. Pedig jaj, tudtam volna mit választani...
A 34 eladó autóból 25 Ferrari, 4 Lamborghini és 5 igazi ritkaság. Nézzük csak:
Enzo van eladó, persze, hogy ne lenne, minden – magára valamit is adó – gyűjtőnek van már egy. Mondjuk F50 már kevesebb, de a Forma–1-es technika és a menetteljesítmények megkövetelték a szappantartó formát. Ezért nem is lett annyira ikonikus, mint az F40, az utolsó autó, mely még az il Commendatore életében készült, az ő direktívái szerint. Talán azért is lett teljességgel kompromisszummentes, kőkemény és mégis csodálatos. Egybehangzó állítások szerint minden idők legferraribb Ferrarija. Az egyik eladó. (Bővebb infó a képgalériában.)
Miután átverekedtük magunkat a rengeteg eladó Ferrarin, rácsodálkoztunk a Testarossa és az 512TR Spyderre, elérünk a Lamborghinikhez.
Az alig 3400 kilométert futott első szériás Diablo szinte elveszik a nullkilométeres SE30 mellett. Erősebb motorral, áthangolt futóművel és jelentős súlycsökkentéssel (fix, plexi ablakokkal is) első volt a szinte versenykész Diablók sorában.
A gyári Jota-kittel aztán teljesértékű versenyautó lehetett belőlük (604 lóerővel). Összesen 150 darab készült belőlük (ebből 15 Jota). Utóbbi ilyet tud és a szultán nem adja el (mert van neki):
A Countach Anniversary sem piskóta, akad abból is kettő, darabja 235 ezer új-zélandi dollár.
Aztán lám, elérünk a pofánk leszakad-kategóriához, ahol a legkevésbé ritka autó az, amiért Csikós maradék haját is odaadnám: a 911 Turbo S Leichtbau. Bár a 993-as volt az utolsó levegős Porsche, és a 964-es széria autóihoz meglehetősen olcsón hozzá lehet jutni, mégis 285 ezret kérnek érte. Teljességel érthető, hiszen csak nyolcvan darab készült belőlük, ezek közül is csak mintegy húsz a jobbkormányos, ráadásul – kell-e mondani – lényegében nullkilométeres, nem használt példány.
És mindjárt kettő is van belőle. Kéne, nem is kicsit, hiszen nem is indulhat rosszul egy nap, ha az enyém lenne.
De nincs még vége, hiszen jön a mindenki által ismert, de valójában csak nagyon kevesek által látott Cizeta Moroder V16T. Giorgio Moroder, akinek álmai és pénze is volt ahhoz, hogy Claudio Zampolli főkonstruktőrrel, Marcello Gandinivel és a Lamborghini pár ex-munkatársával együtt legyártson hét darabot (a wikipedia téved, ott nyolc van) az 555 lóerős szupersportból.
A motor – akár a Jalpából is ismerhetett – két V8-as Lamborghini blokkra épül, a típusjelzés T-betűje az autó keresztmotoros mivoltára utal, de a váltó már hosszában van elhelyezve. Ezen a szinten meglehetősen ritka megoldás, de megcsinálták.
A szultán pedig vett is mindjár három ilyen autót. A hétből. És igen, hiszek benne, hogy néhanapján leugrott a garázsba, hogy belehallgasson ebbe, ha már unta a sok V12-es-csacsogást. (Érdemes kivárni azt a 45 másodpercet.)
Állítólag a típus a mai napig megrendelhető, bár a cég honlapján az árlista 2006-os. Akkor 649 ezer amerikai dollárt kértek a kupéért és 849 ezret a spyderért.
Kéne gyorsan a fa alá egy Jaguar XJ 220? Tessék, bár Jézuskának mélyen a zsebébe kell majd nyúlnia.
És végül, de nem utolsósorban a BMW avagy Italdesign Nazca M12. A Giugaro-csoda, melyről egyetlen valamirevaló dokumentumfilm maradt fenn.
A benne lévő S70B65-ös motor, melyet a 850 CSi is használt 380 lóerős és a valaha volt egyik legkisebb darabszámban gyártott BMW motor (1510 darab). Az autóból összesen három darab készült, ennélfogva kisebb csodának számít, ha eladósorba kerül egy. Ilyen az ára is: 1 250 000 új-zélandi dollár. Hallották már menet közben?
Ha még mindig nem forog a feje ekkora számoktól, akkor talán olvasson tovább és megérti, hogy a szultánnak ez a 34 autó igazán nem számít. Privát gyűjteménye kis híján 2300 darabos, az általa megvásárolt, családjában használt autók száma eléri a hétezret. Carrera GT, 959-es vagy a legutolsó Rolls-Royce Phantom IV, két Veyron és hat Dauer-Porsche 962...
...hat Ferrari FXX. Folytassuk még? Mindkét működő Ferrari Mythos prototípus, az egyedüli Porsche Carma, mindkét négyajtós Ferrari 456 öt McLaren F1 (ebből kettő a hosszú LM változat), az egyedüli jobbkormányos CLK-GTR, valamint 134 Koenigsegg. És itt hagyjuk is abba, pedig van még bőven...
Persze önökben is felmerül a kérdés, hogy minek mindez? Befektetés? Üzlet vagy csak hóbort? Nem tudni. Az itt felkínált autók többsége minden valószínűség szerint ugyanúgy klimatizált garázsokban, halott lélekkel áll majd az idők végezetéig, mint eddig, de bízom benne, hogy akad majd olyan vevő is, aki másképp gondolkodik. Kár lenne megtagadni az esélyt az emberektől, hogy utcán, menet közben láthassanak egy-egy ilyen remek szerkezetet.