Kanadában nem kapsz infarktust
Bíró Tibi pár éve Kanadában él, egy Victoria nevű kisvárosban. Az élet igen furcsa arrafelé, saját blogján rendszeresen posztol a megfigyeléseiről. Furcsa? Nem, nem ez a helyes szó... Mondjuk inkább úgy - normális. Egy közlekedési posztot átveszünk tőle mi is, hadd érezzük, mi, Totalcar-olvasók pár percre, hogyan is lehetne másképp. A szerk.
Még tíz méter… nyolc… hat… lehajtom a fejem, félrenézek, szinte szégyellem magam. Öt méter. Felnézek, már minden kocsi áll a zebránál. Mindennapos dolog volt ez az első hetekben, míg meg nem szoktam, hogy a gyalogosnak megállnak az autók, és ezért ne érezzem rosszul magam.
Nem akkor állnak meg, amikor lelépek. És nem fenyegető közelségben. Hanem idejében, és akár méterekre a zebrától. Ha ránézek a vezetőre, mosolyog, ha gyerekkel vagyok, integet, néha lehúzzák az ablakot és mindenkinek van hozzánk egy-két kedves szava.
Megvárják, míg átérek, utána elindulnak.
Nem úgy, mint júniusban a Csanádi utcában, a zebrán, ahol a trolivezető egyszerűen nem hitte el, hogy át fogok menni. Ezúton is elnézést az utasoktól, akik a vészfékezésre megindultak előre, mint futók a hajrában.
Városban a sebességhatár 50 km/h vagy 30, autópályán 90 vagy 110, ezt nagyjából mindenki be is tartja. Sok helyen mérnek és könyörtelenül küldik a csekkeket. A táblákon azt írják, hogy "maximum", tehát ennél lassabban is lehet menni, ilyenért senki sem fogja a hajunkat leüvölteni.
Érdekes, hogy az autókon és motorokon tilos a hangos kipufogó, kivételek ez alól az épített járművek, úgyhogy elég csöndes a közlekedés. Ez azért relatív, ugye, mert azért a nagyobb motorok jellemzők, nagyobb autókban. Nem állítom persze, hogy ne lehetne itt autót találni 1,8-as motorral is akár, de azért az kivétel.
Itt van például ez a Civic:
1,8-as motorral - itt ilyen a legkisebb - átszámolva 3 millió körül van, hasonló Magyarországon kicsivel 6 millió alatt áll meg. Az adóvisszatérítésekkel már nem akarom a kedélyeket borzolni, mert azzal túlmennék a jó ízlés határain. A parkolás a városban sok helyen ingyenes, két óra hosszáig. Aki többet marad, 30 dolláros csekket fizet, de kétóránként kaphat újabb csekkeket, sőt, másnap szépen elviszik a kocsiját. Ez magában foglalja az elszállítás és a tárolás díját, valamint a büntetést is, ami összesen már nem kevés pénz.
A motorosok nem parkolhatnak párhuzamosan, csak merőlegesen, vagy ferdén. Aki párhuzamosan parkol, az parkolójegyet vesz az automatából, egyébként ez szép, napelemes. A parkolóhelyek meg vannak számozva, úgyhogy nem muszáj a jeggyel visszasétálni a kocsiig, a hely számát kell beütni gépbe.
A bringások jól megférnek a többi közlekedővel, mert nagyon sok kiépített biciklis út nincs. Főleg pedig nem a járdákat festik fel, hiszen nem is szabad biciklivel a járdára felhajtani, csak ha tolod. Viszont sok utca elejére kitesznek táblát, hogy az egyben bicikliút is, tehát megosztva használja autós, kerékpáros.
A biciklisnek el kell döntenie, hogy közúti közlekedőként vagy gyalogosként viselkedik-e. Ezen nem sokat kell magyarázni, olyan például nincs, hogy áthajt a piroson aztán a zebrán is átteker keresztben, olyan sincs, hogy a járdán szlalomozik. Beszélnek róla, hogy a kerékpárok esetleg rendszámot kapnak és a nyergeikben ülőknek valamiféle vizsgát kell tenniük, és biztosítást is kell majd kötni. Ha például egy biciklis balesetet okoz, és utólag nem beazonosítható, nem ő fizeti az áldozat betegellátását, viszont akkor az áldozat betegbiztosítása megnövekszik. Ezt próbálják mostantól majd elkerülni.
Motorosoknál nincs autók/sávok közötti lavírozás, mindenki kivárja szépen a sorát. A motorok nagyobb része chopper, de BMW-ből is iszonyat sok van - a GS-ek szépen körbedobozolva, Triumph-ot is láttam sokat, na meg Hondát.
A robogókon rendszám van, természetesen mindegyiken. Nagyon sok elektromos robit látni a városban, érdekes, ahogy hangtalanul suhannak. Ennél jóval rémisztőbb, amikor megáll az ember mögött/mellett egy hibrid óriásplatós, csak a kerekeket hallod, hang sehol, odanézel, és egy hegy áll melletted.
A kamionok leginkább csőrösek, a nálunk általános buldogfülkésből alig látni, ebből a szemszögből tiszta USA.
Szinte kizárólag Toyoták a taxik, ezeknek nagy része Prius, a többi Camry, utóbbiak is főleg hibridek. Vannak családi egyterű taxik is, ezek az akadálymentesítés miatt rámpával vannak feszerelve.
A közlekedés és a haladás folyamatos, bár csúcsidőben előfordulnak kisebb torlódások, de óriási dugók nincsenek. Ez annak is köszönhető, hogy az autósok figyelmesek, nem nyomulnak, nem állnak rá egymásra, nem ragadnak bent a kereszteződésekben. Nyugodtak, kedvesek, udvariasak.
Nem valami marsbéli, idilli hely ez, hiszen ilyet elvileg bárhol létre lehetne hozni. Csupán egy józanul szervezett, átlátható, szigorúan betartatott, de emberséges törvényekkel élhetővé tett társadalom, feszkók nélkül. És lám – működik.
