Ne higgy senkinek!

Épp a Belsőség-találkozón voltam, mikor a kolléganőm hívott: Helló, itt volt a Tóth Tibi. Kicsit gondolkodtam, majd mondtam neki, hogy az tök jó, örülök, meg minden, de nem tudom, ki az a Tóth Tibi. Ezután rövid, de nagyon sokatmondó csend következett, egy cifra káromkodás, és a megállapítás, hogy akkor most engem rendesen átbasztak. Hogy mennyire, az csak ezután derült ki.

Ugyanis a Tóth Tibi -maradjunk ennél a munkanévnél – úgy ment be hozzá a boltba, hogy a Sipos Zolit keresi. Mert hogy korábban hívott ugyan telefonon, de nem sikerült elérnie (hihető, előfordul). És hogy mondtam neki, hogy ma majd valamikor megyek be (telitalálat, tényleg mondtam, később be is mentem a boltba). Mert hogy megbeszéltük, hogy valami villanyszerelési melót kellene csinálni (kell is), héten valamelyik nap egész nap bent leszek (több ilyen nap is volt tervben). Mutogatott, magyarázott a megszakítóknál, és hogy hozott alkatrészt, de azt ki kellene fizetni.

Kis idő után kiszúrta a kamerákat, igyekezett kimozogni a képből, de hát mint látjuk, kevés sikerrel. Ennek ellenére a mi drága Tóth Tibink odaadott egy blisztert, rajta ilyen furcsa kis dolgokkal. Sajnos kollegina nem vezet, ráadásul még sosem kellett elektromos hibát keresnie autóban. Mert akkor azonnal rájött volna, hogy épp egy pár száz forintos, késes biztosíték-készletet ad át a Tibi. És kér cserébe 15200 Forintot. De kollegina nem ismeri az autós biztosítékokat, és a kamu sztori is pont jól sült el, név szerint voltam említve, hihető részletekkel - elhitte. Tibi pedig megcsinálta a nagy bizniszt, a 200 forintos szettet (jó, lehet, hogy ő kicsivel drágábban vette) durván 15 ezer forint árréssel adta tovább. A végén még elismervényt is írt, hogy átvette a pénzt.

Persze az is lehet, hogy – bár Tóth Tibit nem ismerem- ő alapvetően egy rendes, becsületes srác, és tényleg valami komoly, drága megszakítót akart a boltban hagyni, csak hát összekeverte szegény – csak az nem téved, aki nem dolgozik, ugye. Szóval, drága Tibi, ha olvasod (sajnos lehet, hogy Tiborunk TC-olvasó, azért is ismer név szerint), vagy valamelyik haverod felismer, és szól neked, tedd már meg, hogy vagy hozol valamit, amire szükségünk is van (megszakítóra mondjuk pont nincs), meg ér is 15 ezer forintot, vagy azt a 15 rugót hozzad már vissza. Ugyanis a kollegina nem lopja a pénzt, egész hónapban keményen dolgozik, és bizony fáj neki a dolog, és azt a 15 ezer forint hiányt meg fogja érezni a családi kassza. És nincs autója sem, amiben az ultrabrutál drága késes biztosítékokat használni tudná.

(Ó, és ha már trükkös, autós-alkatrészes lenyúlásnál tartunk, javaslom mindenkinek, olvassa el Papp Tibi vonatkozó cikkét. Ne csak azért, mert jót lehet röhögni mások szerencsétlenségén, hanem mert a szóban forgó Civic-es csávó a mai napig „dolgozik”, csak az Agusztini Gabesz néven elhíresült arc most már nem fehér, hanem egy piros Civic-kel áll az út szélén, és próbálja lehúzni a jóindulatú autósokat. Aszerintem érdemes megállni neki, az épp aktuális átverős-sztoriját meghallgatni, mert egyrészt biztos szórakoztató, másrészt dolgozzon csak, harmadrészt addig sem tud mást lehúzni.)