Egy Bugatti, amilyen SENKINEK nincs
Vannak dolgok, amikről az ember szokott olvasni újságban, neten, megnézi a virálisan terjedő videókat, hüledezik, meg ámuldozik egy sort, hogy mire is nem képes manapság a Homo Sapiens. De igazából nem kezeli a világ részeként, épp csak annyival tűnik valóságosabbnak a Loch Ness-i szörnynél, hogy van róla kép, meg videó. De sosem tapinthatja, saját szemével nem láthatja, és hát igazából teljesen valószerűtlen is. Mint mondjuk Donald Trump frizurája.
A Lego-Chiron Magyarországra érkezésével kapcsolatos anyagainkat a Lego Magyarország támogatta.
Míg Jimmy Fallontól nem irigylem, hogy hozzáérhetett Trump hajához, láthatta az (akkor még nem) elnököt testközelből, azért vannak dolgok, amiket szívesen megnéznék saját szememmel. Ilyen a LEGO által 2018 nyarára megépített életnagyságú, vezethető Bugatti Chiron. Mikor nyilvánossá vált az első videó, mindenhol, de tényleg mindenhol írtak róla, és persze mindenki tudta, hogy nem kamu, ugyanakkor mindenki hitetlenkedett is.
Emlékszem, tavaly nyáron haverokkal beszélgettünk: „Te, baszki, láttad? De ne már, hogy csak LEGO alkatrészekből van?!” „Te, figyelj már, kizárt, hogy nem ragasztották össze azt a sok műanyag biszbaszt, azt nem hiszem el!” „Peersze, meg LEGO motorok hajtják, hogyne. Tudod mekkora egy olyan motor? Ezek hülyének néznek!”
Azóta kijött egy Így készült videó is, persze ez már nem futott akkorát, illetve azt mondom, hogy címlapokra ritkábban került, de a Youtube-on megtekintésszámban veri a kisfilmet. Ami nem csoda, én is kétszer néztem meg, mert tele van érdekességgel, meg válasszal egy csomó feltett és fel nem tett kérdésre.
Például megtudhatjuk, hogy nem, nem csak LEGO alkatrészekből pattintották össze, kellett a sok műanyag kocka alá (azaz, ha pontosak akarunk lenni, leginkább Technic-elem, de persze van jó pár klasszikus LEGO-kocka is a Chironban) valami nagyon masszív váz. Így aztán a vázkeret és a futómű fémből készült, ami rögtön arra a kérdésre is választ ad, hogyan tudták a LEGO autót és az igazi Chiron kerekeket összeházasítani. Mondjuk érdekes lenne tudni, hogy a négy alufelni, a rájuk való különleges gumival mennyibe kerülhet – állítólag a csak a Michelinek annyit érnek, mint egy vadiúj Volkswagen ID.3, tehát bőven 10 milla felett. Érdekességként érdemes idetenni, hogy valamikor árultak a neten négy komplett, használt Veyron kereket, 100.000 dollárért, és az akkor kimondottan jó vételnek számított. Ez ugye majdnem 30 milla.
Ha már az áraknál tartunk: azt tudni lehet, hogy egymilliónál is több alkatrészt használtak fel az autóhoz, ezen belül pedig 2304 darab LEGO Technic Power Functions elektromos motort. Elektromotorból többféle méret is létezik a LEGO-listában, de ha ezek a nagyobb, „L” motorok, akkor a 2304-et 4990-nel kell megszorozni, ennyi a listaára egyetlen darabnak. Az megint egy bő tizenegy millás összeget ad ki.
Persze felesleges ezt a mi mennyibe kerül témát feszegetni, de azért érdekes látni a számokat. De ne hagyjuk, hogy a dollárjelek elhomályosítsák a látásunkat, Dagobert bácsinak is meg tudja nehezíteni az életét az ilyesmi. Inkább koncentráljunk a nyilvánvalóra, a mindenki által láthatóra: a külső héjra. Aminek a felépítése nem is annyira nyilvánvaló. Mert a Chiron formái meglehetősen összetettek, a leutánzása Technic-elemekből nem olyan magától értetődő, mint lenne az mondjuk szimpla kockákból.
A forma lemásolása az egyik legjóbbpofább dolog az egész Chironban. Ugye a LEGO alapvetően a saját rendszerében, a LEGO Systemben dolgozik, kockák tetejére fröccsöntött bütykök nyomódnak bele a másik kockák aljába. Ezzel csodálatosan masszív dolgokat lehet építeni, ráadásul kocka méret és építési méretaránytól függően egészen nagy (vagy kis) felbontásban lehet formákat másolni. Mint ha pointillista művészekként pixelekkel rajzolnánk a térben. A LEGO Technic használja a System módszereit is, de alapvetően saját, „tehnikes” kötési, illesztési módszerrel dolgozik. Ugye a Technic eleve az idősebb, technikai dolgok iránt fogékonyabb gyerekek játéka. Akár úgy is mondhatnánk, hogy egy kicsivel magasabb szint (amit persze sokan kérnek ki maguknak, joggal, mert a System elemekből is nagyon összetett dolgokat lehet csinálni, csak másképp).
És ha a pixelekkel rajzolás az egyszerűbb dolog, akkor a Chiron tervezői a technós Technic-hez méltó megoldásokat találtak a kasztni formáinak megjelenítéséhez. Egymáshoz képest viszonylag szabadon mozgatható (tehát tényleg nincsenek összeragasztva az alkatrészek) háromszögeket fűztek egymáshoz – mint a mérnökök, amikor végeselem-számításoknál egy formát három- és négyszögek segítségével rajzolnak meg a térben. Vagy épp egy 3D-grafikában a művész a tárgy vagy élőlény felületét rajzolja meg. Valószerűtlen, hogy ilyesmire gondoltak valaha a tervezők, de ahogy a gyerek fejlődik a Duplótól a Technic-ig, úgy fejlődik az ábrázolás a pixelektől a véges-elemekig – BOING, BOOMM, TSCHAKK!
Nem hiszem, hogy van bárki, aki érdeklődik a technika és/vagy a LEGO iránt, és hidegen hagyja ez az elképesztő, működő modell – vagy ha úgy tetszik, az első teljesen elektromos Bugatti –, ne lenne legalább egy kérdése, mikor meglátja a képeket. Ugyanakkor gyanítom, hogy ha ott áll az ember mellette, egy csomóra választ kaphat.
És tudod, mi a legjobb? Hogy most tényleg az van, amit a cirkuszi kikiáltók szoktak kiabálni: a-a-a világon egyedülálló mutatvány! Csak most! Csak egy hétig! Itt a soha vissza nem térő alkalom! Én is nehezen hittem el, mikor meghallottam, de basszus, tényleg elhozzák, itt lesz egy hétig Budapesten. Betolják a Westendbe, és szeptember 16-22 közt bárki megnézheti.
Elképesztő, az ilyen kaliberű dolgok csak nagyon ritkán jutnak el Magyarországra – talán csak a Hungaroring Classic-on felbukkanó legendás versenyautókat tudnám ide sorolni. És ugye a Porsche 917-es előtt MINDENKINEK remegett a térde, aki valaha látta már képen vagy filmen. Itt annyi lesz a különbség, hogy még a háromévesek is hiperventilálnak majd, mert ha a Chiron és a technikai érdekességek nem is érintik meg őket annyira, az nagyon is érteni fogják, hogy ebbe LEGO-autóba ők is beférnének.
