Válogatás a legfrissebb Népítéletekből

Még terepjáró forma, de már inkább SUV - Honda CR-V

Az első ülések támláját teljesen leengedve és a hátsó üléseket hátratolva ággyá alakíthatóak (a hátsó ülések kb 40 fokban dönthőek hátra). Ezt már ki is próbáltam, két napot töltöttem el így a Balaton mellett. Nagyon hangulatos és meglepően kényelmes. A csomagtartó alja egy összecsukható asztalt rejt, 3 NDK-s székkel kiegészítve, ment is a piknik nyáron.

A terepjáró képességeit csak finoman teszteltem, sárban csúszkálástól kapcsol az összkerék, és tud mosolyt csalni az ember arcára.:) A tél folyamán volt szerencsém a hegyekben havas úton elakadt autóstársat is kihúzni szorult helyzetéből.

Prémium Papírrakéta saját entitás! - Suzuki Swift

Legjobb kis papírrakéta, lelke van, érzi ha szeretik és meghálálja, ajánlott! Vezetési élménye kifejezetten jó, nincs szervó, Kinizsi malómkő feeling de mégis csodásan veszi a kanyart, igazi japán rejtély, hogy csinálják, hogy majdnem 25 év után még mindig iránytartó. 

Ez a Swift nagyon más

Kapudrog, avagy hogy vesztettem el kabrió szüzességemet - Opel Astra

A kedves nejem elkezdett nyaggatni, hogy neki kéne egy Z4-es, hát elkezdtem nézegetni őket. Aztán kiterjesztettem a keresést minden kabrióra (kár a nejbe a roadster, nem vezet úgy). Aztán szűkítettem a keresést keménytetős kabriókra, mert itt ritkán van kabriózható, többet szar időjárás. Maradt a merci SLK, de az nem tetszett neki. Akkor nézzünk négyülésest, mégiscsak családosak vagyunk... az F betűseket (FIAT, Ford, francia) meghagytam másoknak, így nagyon leszűkült a kör (VW EOS, meg Opel TwinTop).

Amikor még új volt

Olcsó, praktikus, de legalább ufó - Renault Megane

Amikor megvettem az autót már eléggé fent fogott a kuplungja, de még azért beletettem 25 ezret, mire csúszni kezdett. Taxiként használtam, így a futóműről nem nagyon írnék rossz kritikát, bár többet cseréltettem kormányösszekötőt majdhogynem, mint olajat.:D Szóval a futómű nem nyerte el a tetszésem, bár a pesti utak sem az övét.

Pista és a korabeli RS Mégane

A megbízható francia - Peugeot 307

A francia autókról és magáról a 307-ről sok rossz hír kering a megbízhatósággal kapcsolatban. Az biztos hogy nekem az autóval nem sok problémám volt, úgyhogy a 90 lóerős 2.0 HDI modellekre ez nem igaz. 250 ezer kilométertől kezdtek fáradni a felfüggesztés elemei (szilentek, stabilizátorok) és a motortartó bakok, úgyhogy ezeket cserélni kellett. 300 ezernél a generátort fel kellett újítani, 400 ezernél fáradt el a gyári kuplung, ekkor cserélve lett utángyártottra ami 80 Eft-ba került munkadíjjal (ebben még nincs kéttömegű lendkerék). Vezérlés 90 ezer kilométerenként kapott újat.

A nálunk járt sokat futott 307-es ilyen volt