A Totalcar döntőbizottságát befalaztuk, és addig nem jöhettek ki az ablaktalan tárgyalóból, amíg fel nem szállt a fehér füst. Ez némi motivációt adott a döntőbizottságnak ahhoz, hogy az Osram-hiéna pályaművei közül kiválasszák a győztest, aki ezek után sokkal nyugodtabban robbanhat le éjjel is akárhol, mivel a nyereménye egy Osram LEDGuardianROAD FLARE Signal V16 figyelmeztető lámpa!
A bizottság elégedett hümmögéssel nyugtázta, hogy lerobbanásban nemcsak a szerkesztőség tagjai jók, hanem az olvasók is jelentős teljesítményeket mutattak fel a műfajban. Végül egy kisiklott bűnözői karrier (nem)kezdetét értékelték a legmagasabb pontszámmal, így az említett Osram-ajándék gasparzoltan1s nicknevű kommentelőnk birtokába fog kerülni, akit mailben is megkeresünk a nyeremény átvételével kapcsolatban.
A mezőny kemény volt, a Hiéna Golden Honorable Mention Virtuális Vándorserlegre három kommentelő nevét véstük fel gondolatban. Egyikük a maratoni, többkommentes folyamot ránk zúdító Igor, másikuk a zűrös nap végére sör-tüskével pontot tévő Krisz86, a harmadik pedig az a G3R4, aki nem csempész, hanem rendőr lett végül (de már leszerelt).
A győztesnek és az összes résztvevőnek gratulálunk, köszönjük a pályaműveket, és ne feledjétek: ezek lesznek a legszebb emlékek. Az eredeti posztnál elolvashatók a történeteket, de a győztesét bemásolom ide is. Gratulálunk!
A győztes történet
Voltam régen fiatal is meg idióta is. A fiatalság már elmúlt...
Mivel már elévült, így nyugodtan megírhatom.Szóval én meg egy barátom kitaláltuk, hogy füvet fogunk árulni abban a borsodi kisvárosban, ahol laktunk. Az üzleti terv nem volt egészen kidolgozva, csak annyit tudtunk, hogy nehezen lehet nálunk beszerezni egy kis füstölni valót. Megismerkedtünk egy simlis alakkal, aki felajánlotta, hogy Pesten szerez nekünk. Igen ám, de nem akartunk a fővárosba tömegközlekedéssel menni fűért. A simlisnek persze erre is volt megoldása: a testvére kölcsönadja nekünk a remek Opel Astráját. 2001-et írtunk és az a kocsi már akkor is egy igazi budi volt.
Szóval összekaptuk az én és a barátom összes pénzét a simlissel hárman elindultunk a nagyvárosba. Persze Gödöllőnél lerobbantunk. Megegyeztünk, hogy a simlis meg a barátom felmennek tovább tömegközlekedéssel, megveszik a cuccot,én pedig megvárom a simlis testvérét. Meg is jött az ember, haza is húztuk a kocsit. A barátom este ért vissza. Kibontottuk a csomagot, és kiderült, hogy mi vagyunk a PANCSEREK. Így, csupa nagybetűvel. A simlis persze mosta kezeit, ő nem tehet semmiről, a testvére pedig követelte tőlünk, hogy fizessük ki neki az autóban esett kárt, vagy elmond mindent a szüleinknek. Mit tehettünk volna, perkáltunk mint a kis angyal.
Drága mutatvány volt és tanulságos...
