Engem is megtaláltak a csaló nepperek

A héten hosszú cikket írtam egy különös esetről, amelyben olvasónk vásárolt egy használt autót egy budapesti benzinkúton egy kereskedőtől, majd hamar kiderült, hogy az autót nem lehet átíratni. Azóta kiderült, a Billeg Argon Trade és a hozzá hasonló álkereskedések üzleti modellje sokkal elterjedtebb, mint gondoltam. Az eredeti cikk itt olvasható, benne a módszer, amellyel elkerülhetik az átverést.   Utána pedig három olvasói levél következik küldőik nevének, illetve néhány, az azonosításukra alkalmas részlet elhagyásával.

1. "Eladtam nekik az autót, majd felhívtak, hogy vegyek bele motort" 

"Tőlük inkább ne vegyél autót" címmel, július 6-án publikált cikkedhez szólnék hozzá, hátha lesz még folytatása az ügynek. Inkább csak adalék információ, vagy érdekesség amit leírok, a Citroenhez és "reménybeli" új tulajdonosához nincs köze. Ellenben a Billeg Argon Trade-hez igen; ez a cég vette meg ugyanis az előző autómat. Készpénzzel fizettek, házhoz jöttek, s bár a két fiatalember nem volt túl bizalomgerjesztő, végül nyélbe ütöttük az üzletet. Előre töltött adásvételijük volt cégbélyegzővel, stb.

Én utána törvényi kötelezettségeimnek eleget téve - még aznap - lejelentettem az adásvételt. Két nappal később hívott az egyik srác azzal, hogy baj van, nem tudják átíratni az autót, mert a motorszám ki van csiszolva. Elképedtem, mondtam neki, hogy ez lehetetlen, hogy történhet ilyen. Erre bizonygatta, hogy szervizekben, ha nem figyelnek oda, hengerfej felújításnál, stb.

Az autóról tudni kell, hogy családi cégből vásároltam ki, ahol 0 kilométerrel került forgalomba. Előélet, szervizkönyv végig vezetett és tiszta, saját tulajként szintén, így hiába volt benne 350e+ km, mivel mindig szakszervizt kapott, világos volt hogy semmifajta motorszámos babrálás nem történhetett. Addigra tovább jutott a mondandójában, hogy ebbe most kéne egy új motor, de, hogy az bontottan is X ezer forint, és erről meg kéne egyeznünk.

Na itt felvetettem, hogy mivel én nem voltam tudomással a hibáról, és ezt az adásvételin aláírásommal hitelesítettem is, menjünk el a rendőrségre és tegyünk feljelentést ismeretlen tettes ellen. A szervizkönyv vezetett, ki tudják nyomozni hol történhetett esetleg valami hiba. Erre persze már nem volt olyan magabiztos, majd két három mondat után valami olyasmivel tette le, hogy akkor majd még jelentkezik.

Eltelt 1-1,5 hónap, gondoltam akkor ezen túl vagyunk. Ekkor kezdtek jönni az autópályás büntetések. Rendszeres időpontokról, kora reggeli és késő délutáni le- és felhajtások, mindig ugyanott. Persze én az adásvételivel és az önkormányzati papírral igazoltam, hogy nem vagyok már tulajdonos, elég kellemetlen napok voltak, amíg ezt le tudtam "zongorázni". Hiszen sokszor olvas, hall olyat az ember, hogy ezek a hivatalok nem feltétlenül vizsgálnak minden aspektust, van hogy fizetni kell, és utólag ügyintéznek, amihez nekem nem lett volna sok kedvem. De szerencsére ez is tisztázódott. Aztán már nem hallottam felőlük, de mikor a cikkedben "felcsendült" ez a fura cégnév, eszembe jutott a történet.

Nem ez az első eset, amikor kiderül, a gépjármű-nyilvántartás sajátos működése szerint egy eladott autó mindaddig a nevünkön marad, amíg át nem íratja a vevő a sajátjára. Az alábbi esetben nem ez az egyetlen válságtünet.

2. Eladtam nekik egy roncsot, átvertek vele valakit

Megdöbbenve olvastam a "Tőlük inkább ne vegyél autót" című cikkét. Volt egy 18 éves Ford Ka típusú autónk, amit második autóként használtunk, és mikor lejárt a forgalmija, egy berohadt fék miatt szervizbe vittem, ahol vicces módon nem sikerült megcsinálni, sőt első fék nélkül hoztam el az autót.

Ekkor már nem volt érvényes a forgalmija. Pár nap sikertelen alkatrész-keresgélés után úgy döntöttünk, hogy eladjuk az autót, mert se időm, se energiám nem volt akkor erre, illetve nem is használtuk az autót hónapok óta. Nem volt rá szükségünk. Meghirdettem fékhibásan és lejárt műszakival, hamar jelentkezett valaki, aki nagyon sürgősen meg akarta venni, azzal a szöveggel, hogy a feleségének vett egy ilyen autót és valami probléma van vele, így kéne neki egy donor autó. Itt már december közepét írtunk. Mikor találkoztunk, az autóért 20 ezer forintot ajánlott, mondván, hogy ki kell vonni a forgalomból és ez neki költség. A kocsi gyakorlatilag egy roncs volt, én is elborzadtam amikor felhajtottuk az első ülés alatti kárpitot és gyakorlatilag lyukas volt az autó. Nagyon sajnáltam, mert a szívünk csücske volt, de ebből már nem lesz autó, gondoltam. Mondtam nekik, hogy 20 ezer forint nem fog menni, mert az autóhoz volt gyári alufelni jó nyári gumikkal, a téli kerekek gyakorlatilag újak voltak, tele volt a tank, teljesen új akksi volt benne, friss olaj, szűrők (vizsgára készült). Addig erősködtek míg megegyeztünk, hogy a kerekek nem kellenek nekik egyáltalán, de mivel az autót ki kell vonatni a forgalomból, és én még csak el sem tudtam volna vinni leadni az autót, mert nem volt rajta fék, csak a kézi és a hátsó, mégis odaadom 20 ezer forintért. A feleségem majdnem megölt mikor megtudta. Bár akkor ez tűnt a legkézenfekvőbbnek.

Szóval ott helyben 1-2 telefon 5 perc múlva ott voltak a kerekek, amiket ők hoztak, és egy ember aki lekapta az én kerekeim és felrakta az övéket. Kitalálhatja, hogy a Billeg Argon Trade Kft. vette meg. Én másnap leadtam az okmányirodában, hogy eladtam az autót, és elmentem a biztosítóhoz, szintén bejelenteni. A gyanú ott kezdődött, hogy valami nincs rendben, amikor megkaptuk az gépjárműadó papírokat, és a kisautó még rajta volt, igaz 0 Forint volt rá az adó, de sejtettem, hogy még a nevünkön van.

Majd májusban kaptunk egy levelet a VI. kerületi kormányhivataltól, hogy az autó többszöri felszólításra sem lett átíratva, azzal a kifogással, hogy a leveleket ahova küldték, onnan a cég elköltözött. És ideiglenesen bevonják az autó rendszámát. Nekem szerencsére csak tájékoztatásul küldték a levelet, mivel hivatalosan még mindig az én nevemen volt.

Június elején egy kora reggeli napon kifordultam az utcánkból a Nagykőrösi útra és egy sárga Ford Ka ment előttem. Majd mikor utolértük, hát nem a mi autónk volt? Felmatricázva szépen. Egy fiatal srác vezette, még egy hölgy ült mellette, nem tűntek "csalóknak". Valószínű ők is inkább "áldozatok". Mikor a pirosnál megálltunk mellette, a feleségem mondta, hogy szóljak nekik, hogy be van vonva a rendszám, de nem vagyok önjelölt rendőr, illetve reggel ezt a forgalom sem nagyon engedi, így nem szálltam ki. Pár napra rá megint láttam őket, kb. ugyanakkor, de akkor nem volt lehetőségem szólni. Múlt héten jött a levél a kormányhivataltól, hogy az autót átírták a Kft. nevére és lezárják az ügyet. A bökkenő az, hogy ők valószínű továbbadtak egy gyakorlatilag életveszélyesen rozsdás autót valakinek, aki semmit sem sejtve használja a kocsit. Nem véletlenül beszéltem meg velük, hogy kivonatják a forgalomból.

Az alábbi levél írója különösen szerencsés ember, hisz olyan eladótól vett autót, aki megengedte, hogy fizetés előtt a nevére írassa azt. A héten megjelent cikkben vázolt csalással szemben ez is hatékony védekezés lehet, de az is, ha egyszerűen rákeresünk valamelyik cégnyilvántartásban a kereskedő nevére, illetve az is, ha ügyvédi letétbe tesszük a vételárat, és az eladó csak akkor juthat hozzá, ha az autót rendben átírattuk. Az utóbbi módszer macerás és pénzbe kerül, ezért csak értékesebb autóknál reális megoldás.

3. Autóvásárlás az okmányirodában? Nekem bejött

A cikkben olvasott Oldsmobile Cartrade cégnév ismerősnek tűnik. Májusban vettem egy autót, aminek még jobban tele volt a forgalmiján a "feljegyzések" rovat, és azt hiszem, az Oldsmobile is köztük volt, nyilván mindegyik felszámolt vagy felszámolás alatt lévő cég volt, kivéve az aktuális "tulajdonost".

A kép illusztráció

Én körbejártam a témát, cégadatbázis áttúrása, jogász ismerősök véleményének kikérése, aztán közöltem az eladóval (akiről kb. azt sem tudtam, kicsoda a láncolatban), hogy csak átírás után fizetem ki a kocsit. Ő ebbe belement, úgyhogy minden rendelkezésre álló papírral bementünk az okmányirodába, ahol a pult mögött ülő hölgy mindent rendben talált. Kértem rá azonnal új rendszámot (nehogy valakinek szemet szúrjon a városban, bár ebből a típusból és színből kb. ez az egy lehet Bp. környékén).

Ahogy a nevemen volt a kocsi, mentünk a bankba, aztán átadtam a borítékot, egymás kezébe csaptunk, és elköszöntünk. Azóta nem merült fel semmilyen megkeresés semmilyen hatóság vagy mérges és kopasz-kigyúrt urak részéről, remélem, ez így is marad.