Használt autók kintről: ezeket veszik a magyarok
Évek óta több használt autót vesz a magyar külföldről, mint amennyi újat itthon a kereskedésekben, de a nyers számok még mindig sokkolóak: tavaly közel 160 ezer, átlagosan 14 éves autót hoztak be nepperek és magánemberek. Naponta 435-öt.
A céges flottáknak köszönhetően évről évre meredeken emelkedik az új autó-vásárlások száma Magyarországon, de a magánemberek elsődleges forrása továbbra is a használtpiac. Tavaly a belföldi átírások száma elérte a hétszázezret. Ha a számot kiegészítjük a forgalomba helyezésekkel, kijön, hogy durván minden tizedik ember váltott autót 2018-ban.
De mit tehet az ember, ha az új autó nem fér bele, de a magyar használtpiac mocsarában sem szeretne elmerülni? Rárepül a külföldi, gondos tulaj által rendszeresen karbantartott tuti vételre. De milyen típusokra pályázunk?
Kompaktok
A Datahouse adatai alapján tavaly a legnépszerűbb a kompakt kategória volt több mint 42 ezer darabbal. Az egy évvel korábbi, 2017-es számokhoz képest öt százalékot bővült a kategória, ami a SUV-divat kellős közepén a magyar józanságot dicséri. Az éllovas 5575 darabbal a Focus, kétharmad arányban benzines motorral. A második generációból még szinte csak az 1,6-os szívóval keresték, a dízelek a hat évnél fiatalabb autóknál kezdenek felzárkózni.
A Fordot alig lemaradva követi a kompakt etalon: a Golf. Érdekes módon a benzinesek előnye itt egészen minimális, tehát vagy jobban bízunk a Volkswagen dízelekben, vagy kevésbé a benzinesekben. A dobogóra felfért még az Astra H, jelentős, kétezer darabos lemaradással. Ha viszont hozzászámoljuk az összes generációt és változatot, hajszállal nyeri a kompaktok kategóriáját.
Érdemes még megemlíteni a Priust, ami ezer körüli darabszámával nem jelentős tétel, ha viszont hozzávesszük, hogy kiugróan magas arányban Budapesten helyezték forgalomba, meg is van a taxisok kedvence kategória nyertese. Az eztmagyarázzamegvalaki díjat szoros holtversenyben nyerte a három Moskvich 407, a két darab kínai Brilliance BS4 és a maláj Proton Gen-2.
Középkategória
Egy Golfhoz hasonló kompakt szinte mindent tud legalább egy kicsit, amit egy autótól elvárhatunk. Ha már egy kis presztízsre is vágyunk, vagy csak kell a nagyobb hely, a Passat-féle középkategóriából érdemes válogatni. Így is tettek tavaly 28 ezren. A legnagyobb falatot természetesen a Passat harapta ki, ötezer darabbal, amiből több mint négyezer dízel. Ekkora autónál érthető választás, főleg, hogy a Volkswagen dízelek értéke Németországban több okból is erősen megingott az utóbbi években, így magyarországi szemmel jó vételnek számít.
Meglehetősen népszerű még a 3-as BMW összes generációja, kicsit kevesebb, mint négyezer behozott példánnyal, és kiegyenlített benzin-dízel aránnyal. Itt már érződik, hogy a korábbi dízel túlsúly kezd lemorzsolódni. Hogy ez most a növekvő dízel-ellenességnek köszönhető-e elsősorban, vagy a kigyulladó motoroknak, nehéz megmondani. Kicsit lemaradva, de még éppen a dobogón az Audi A4, majd jelentős hátránnyal, de még mindig komoly tételként a Mazda 6 és a Mondeo, kétezer környéki darabszámmal.
Egyterűek
Az egyterűeket lassan, de biztosan elnyomják a kevésbé praktikus, de valahogy a kollektív tudattalanra jól rímelő hobbiterepjárók, nálunk még mindig ez a harmadik legnépszerűbb kategória a külföldről behozott autók között, alig 1-2 százalékkal lemaradva a középkategóriától. Ezek szerint itthon még népszerűek a puttonyosok, ami alapvetően érthető, hiszen a doboz forma adta kivételes térkínálattal ésszerű választásnak számítanak. Ráadásul az olcsó dízel Passatokhoz hasonlóan, az egyterűek iránt is lanyhult a kereslet a németeknél. Tömegesen válnak meg a családi mindenestől, hogy mihamarabb SUV-ba pattanhassanak, így áron alul juthat szép darabhoz a leleményes kelet-európai. Vagy csak simán kicsit késve követjük a trendeket.
Akárhogy is nézzük, ömlenek a köbméterek az országba, elsősorban Opelek csomagterének formájában. 2700 külföldi Zafirát és 2500 Merivát helyeztek tavaly forgalomba, jelentős lemaradásban, 1500 darabbal csak a harmadik a Volkswagen Touran. Ezen kívül a Renault Scenic és a Ford C-Max tudta csak megugrani az ezres határt, pedig ez az a kategória, ahol talán a legjobb vételeket ki lehet fogni, ha az ember hajlandó elengedni a divatot és csak egy nagy, jól pakolható családi autóra vágyik.
Kisautók
23 ezer behozott darabbal a negyedik helyre futottak be a kisautók, élükön a Corsával. Ekkora méretben már alig érezni a dízelek előnyeit, főleg, hogy kisautót jellemzően rövidebb utakra választunk, ami alapvetően a benzinesek terepe. Ennek megfelelően a 2780 import Corsából csak 320 dízel.
A második helyet a Polo csípte meg kétezer darabbal, aminek a negyede dízel. Alig kisebb számmal lett harmadik a Jazz, ami teljesen érthető is, hiszen a meglepően jól pakolható városi kisautó talán a legjobb vételnek számít a kategóriában, az elnyűhetetlen benzinmotorjával. Kétezer alatt valamivel, éppen, hogy csak lecsúszott a dobogóról a Fiesta, és komolyabb lemaradásban, de még mindig az ezres határ környékén hoztak be Yarist, Cliót és Peugeot 206-ost.
SUV-k
Az alapján, hogy az első négy helyet az igények függvényében racionálisnak mondható kategóriák hódították el, akár ki is jelenthetjük, hogy Magyarország logikusan választ autót külföldről, és nem hagyjuk magunkat megvezetni a hobbiterepjárós trendek által. Erre a következtetésre erősen rácáfol, hogy a magasan legnépszerűbb új modell az egyébként kétségtelenül kiváló Suzuki Vitara volt tavaly.
Ráadásul hiába volt csak az ötödik helyre elég a 15 ezer tavaly behozott SUV, 2017-hez képest ez így is 20 százalékos növekedést jelent, ami az első négy kategória néhány százalékos változásaihoz képest rengeteg. Az tehát egyértelmű, hogy ha abszolút értékben egyelőre nem is nagy tétel, tíz százalék alatti a hobbiterepjárók aránya, idővel ilyen növekedés mellett meglehet a dobogó is.
Az ebben a kategóriában legnépszerűbb ML Mercik sem érték el az ezer darabot, 850 behozott autó elég volt az első helyhez. Szorosan második lett a Mitsubishi Outlander, érdekesség, hogy hatvan százalékban a tölthető hibrid változatot hozták be tavaly. Harmadik lett a RAV4, amiből viszont alig néhány volt hibrid. Sikeres volt még a Qashqai, a KIA a Sportage és a Sorento modelljeivel, illetve az X-es BMW-k.
Prémiumok
A legtöbb pénzt egyértelműen a német közép- és felsővezetők levedlett autóin lehet spórolni. Egy új korában több tízmillió forintos Audit vagy BMW-t kisebb vagyonokkal olcsóban meg lehet venni néhány évvel később, amikor Jürgennek és Hansnak már muszáj átülnie az újabb modellbe, de itthon még tisztességeset lehet villantani a használt prémiumokkal.
A legtöbben a Mercedes E-osztály különböző kivitelei mellett döntöttek, főleg a tíz évnél fiatalabb példányok közül válogatva. A durván 1800 autó 85 százaléka dízelmotorral került az országba, és 560 kabrió vagy kupé karosszériával. A költséghatékony prémiumkodásnak is van piaca ezek szerint. Főleg, hogy Audi A6-ból és 5-ös BMW-ből is majdnem ennyit hoztak be, elsősorban dízellel. A német prémiumtrió a magyarországi használt import piacon is fej-fej mellett küzd.
Apróságok
Ebben a kategóriában alapból a legolcsóbbak az autók, feltehetően ennek is köszönhető, hogy kevesebb mint 4500 darabot hoztak be tavaly összesen. A kisebb vételár miatt egyszerűen nem éri meg annyira a behozatallal járó pepecselés. Kivéve, ha valaki rákíván egy Fiat 500-asra, és itthon nem leli a tökéletes példányt. Tavaly több mint 650-en jártak így, ezzel magasan nyerte a kategóriát a kis, divatos retrókocsi. Felfért még a dobogóra a Renault Twingo és a Toyota Aygo is valamivel háromszáz felett.
Levezetés
Ha már ideig sikeresen átrágta magát a kedves olvasó a statisztika-dzsungelen, akkor levezetésként álljon itt egy-két érdekesebb tétel és megállapítás is. Tavaly átlagosan minden egyes munkanapon 645 külföldről behozott autó kapott rendszámot, ha ehhez hozzávesszük az itthon vásárolt új autókat is, akkor hozzávetőlegesen 6-7 év múlva elfogynak a rendszámok.
A márkák versenyét az import használtató-piacon 19 345 autóval a Volkswagen nyerte, második az Opel 17 211-gyel, harmadik a Ford 15 169 behozott autóval. Érdekesség, hogy egyik dobogós márka sem értékesített ennyi új autót a hazai szalonokban, ezzel ellentétben a Suzuki majdnem húszezret adott el itthon, de az import oldalon 1700 autóval csak a 22. helyen zárt. Csak a Vitarából többet adtak el, mint amennyi Toyotát összesen külföldről behoztak.
Egészen népszerűek voltak az egzotikus sportautók is, átlagosan hetente két Ferrarival, Lamborghinivel vagy Bentley-vel bővült a hazai autópark. Ezen felül nagyjából minden napra jut egy Porsche is.
Érdekes még, hogy a behozott autók közel hatvan százaléka 10 évnél idősebb, 22 százaléka pedig 15 pluszos. Ennek köszönhetően a folyamatosan öregedő magyarországi autópark jelenleg 14 év körül járó átlagéletkorán érdemben nem változtatnak a külföldi beszerzések.
Ha tehát valaki új autóra vágyik, és kicsinek találja a hazai használtpiacot, akkor mindenképp érdemes körülnézni, ahogy azt rengetegen teszik is évről-évre. Elsőként talán a mobile.de honlapon. Amit ott nem lehet megtalálni, az feltehetően nem létezik. Arra viszont feltétlenül érdemes odafigyelni, hogy a jobb vásár reményének ára van és a magyar rendszám megszerzése nem egyszerű és nem olcsó feladat. Ha valakit bővebben érdekelnek a külföldi használtautó vásárlás rejtelmei, akkor érdemes elolvasnia az alábbi cikket.
Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.