A Citroën Ami anyagában színezett burkolatával és minimalista villamos hajtásával autónak is alig nevezhető, de úgy néz ki, a terepjárósítás még ezen is segít.
A My Ami Buggy tanulmány a bizonyíték erre, amely célszerűségéből sokat vesztett azzal, hogy lehagyták róla az ajtókat. Viszont a sárvédő-szélesítések, a vaskos terepgumik, a tetőcsomagtartó, a kengururács-jellegű ütköző és a lámpákra szerelt védőrácsok révén ennek épp az ellenkezőjét sugallja.
Az ajtók helyére, bokamagasságba azért került egy-egy fémkeret, és ezekhez két vízhatlan műanyag táskát rögzítettek, az ülések szivacsát pedig a gyári 3,5 centisről 7 centisre cserélték, ami kényelmi szempontból nyilván jó lehet. Hogy mindez feledteti-e, hogy az eső és a menetszél akadálytalanul járja át az autó belsejét, nem tudni, ahogy azt sem, hogy a tanulmánnyal mi lehet a cél.
Elvben akár meg is próbálkozhatnának vele a homokfutók viszonylag kis piacán: az Ami 45 km/h-s végsebessége és 70 km-es hatótávja tengerparti szaladgáláshoz pont elegendő lenne, és strandszezonban talán az ajtók hiánya sem fájna annyira. Ám valószínűbb, hogy ez a tanulmány is csak egy próbálkozás arra, hogy több figyelmet kapjona Citroën olcsó elektromos járműve, (ami már Opelként is kapható) amely egyre kevésbé támaszkodhat az újdonság erejére.
