Víz alatt is nyitható ablakokat írnak elő az ausztrálok
Jövő év januárjától életbe lép az ANCAP (egy ausztrál autóbiztonsági teljesítményértékelési program, mely az Ausztráliában értékesített autók töréstesztjére és ezen eredményeknek a fogyasztók érdekében történő közzétételére specializálódott, lényegében az Euro NCAP ottani megfelelője) legújabb protokollja, ami arra ösztönzi az autógyártókat, hogy olyan rendszerekkel szereljék fel a járműveiket, amelyek lehetővé teszik az ablakok és ajtók működőképességének megőrzését akkor is, ha a jármű víz alá került – írja a Wheels.
Az Australasian New Car Assessment Program (ANCAP) az ütközés utáni mentési protokolljainak kiterjesztéseként bevezeti azt a követelményt, hogy bizonyos funkciók működőképesek maradjanak akkor is, ha egy jármű víz alá került. Az új szabályozás célja, hogy így támogassák az elsősegélynyújtók munkáját az esetleges mentések során.
Az ANCAP tesztjeinek során az autógyártóknak bizonyítaniuk kell majd, hogy a járművük ajtaja kívülről és belülről áram nélkül is nyitható, emellett biztosítaniuk kell, hogy az ablakok akár 10 percig működjenek, miután víz alá kerültek. Azoknak a vállalatoknak, amelyek nem teljesítik a követelményeket, fel kell tüntetniük egy módszert a használati útmutatójukban, hogy az oldalsó ablakokat veszély esetén miként lehet kinyitni vagy betörni.
„Az ütközések utáni gyors reagálás kritikus eleme a túlélés biztosításának. Az új protokoll megköveteli, hogy a jármű elektronikus rendszerei működőképesek maradjanak azután is, hogy a jármű elmerült, hogy az autók ajtajait és ablakait ki lehessen nyitni” – nyilatkozta a protokoll kapcsán Carla Hoorweg, az ANCAP vezérigazgatója. Hozzátette, bár általában véve igyekszünk járművünkkel elkerülni, hogy víz alá merüljünk, a közelmúltban bekövetkezett áradások ugyanakkor ismét emlékeztettek bennünket arra, hogy az ár bármikor magával ragadhatja a járművet és a benne ülőket.
2023-tól egyébként további változtatásokat is végrehajtanak Ausztráliában a tesztelési protokollokon. Például értékelni fogják a gyermekjelenlét-érzékelő rendszereket, hogy azok mennyire felügyelik a hátsó üléseket, adnak-e hang- vagy fényjelzést a vezetőknek, ha gyermeket hagytak a járműben. Végül a tesztelések során azt is figyelemmel kísérik majd, hogy a járművek automata vészfékező és sávtartó rendszerei hogyan észlelik és reagálnak a motorkerékpárokra.
