Ma életbe lépett a G7 országok, vagyis az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság, Japán, Ausztrália, valamint az EU-országok orosz tengeri olajra kivetett ársapkája. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az orosz nyersolaj hordónkénti ára a közös piacon nem mehet 60 USD fölé, épp azért, hogy Oroszország ne termelhessen profitot a nemzetközi olajkereskedelemből.
Az ársapka életbelépésének hatására a nyersolaj hordóára rögtön 86 dollár felé ugrott, a BBC jelentése szerint részben azért, mert az Oroszországot is tömörítő, 23-tagú olajexportőr-csoport, a Opec+ kitart amellett a korábbi bejelentése mellett, mely szerint ebben a ciklusban épp csökkenti a termelési mennyiséget.
Míg Lengyelország a 60 dolláros korlátnál is keményebb szabályzást javasolt, az olaj árát az is befolyásolja, hogy Kínában folyamatosan lazítanak a Covid-lezárásokon, így számos városban immár nő az üzemanyagfogyasztás.
Míg Ukrajna szerint az orosz olajár amúgy sincs 52 dollár felett, a G7 szerint az ársapka a piaci mozgások fényében módosulhat majd. A G7-országok, illetve az EU kereskedő, hitelező- és szállítmányozó hálózata továbbra is eladhatja, illetve szállíthatja a Németországig főként a Barátság csővezetéken érkező orosz nyersolajat, csak éppen hordónként 60 dollárért, vagy annál olcsóbban.
Oroszország eközben azt a lehetőségét fontolgatja, hogy az ársapka fényében teljesen leállítsa az olajszállítást az EU területén. Ezzel fontos bevételtől esne el, ám a G7-et is szorult helyzetbe hozná a tél derekán. Eközben az üzemanyaghiány épp Magyarországon a legsúlyosabb az Európai Unió területén.
