Mire koncentrálnak a rendőrök az ellenőrzéseknél? Vasszigort ígérnek

Az öt fő baleseti ok - köztük a gyorshajtás - visszaszorítása a rendőrség elsődleges célja. Az ellenérzési terveken nem változtatott az uniós cél enyhítése. 

A rendőrség az öt leggyakoribb baleseti okra koncentrál az ellenőrzéseknél. Ezek közül a gyorshajtás, az  elsőbbség meg nem adása és a szabálytalan kanyarodás a három közvetlen baleseti ok, az ittas vezetés a leginkább a baleset bekövetkezésének a valószínűségét növeli, míg az öv- és a gyermekülés használatának hiánya súlyosabb balesethez vezethet.

A felsorolt okokat a rendőrség olyannyira komolyan veszi, hogy a közlekedési rendőrök munkáját is aszerint minősítik, hogy ebben az öt szabályszegési kategóriában milyen teljesítményt mutatnak - írja a Közlekedésbiztonság szakportál. A lapnak nyilatkozott Óberling József ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közlekedésrendészeti főosztályvezetője, az ORFK – Országos Balesetmegelőzési Bizottság ügyvezető elnöke, aki nem vitatja, az övhasználat önmagában a balesetek számát nem csökkenti, azonban a bekövetkező balesetek kimenetelét jelentősen.

Óberling József szerint azok, akik nem biztonsági gyermekülésben utaztatták a gyereküket, többnyire lesütött szemmel, szégyenkezve tudomásul veszik a rendőri intézkedést és a kiszabott bírságot, ami a helyszínen akár 50 ezer forint is lehet. Azok között azonban, akiket a biztonsági öv használatának mellőzése miatt állítottak és bírságoltak meg, nagy számban vannak magyarázkodók, felháborodók, tiltakozók.

Módosított célszám, változatlan szigor

Az ezredes beszélt arról is, hogy az idén az Európai Unió módosította a balesetek visszaszorítására vonatkozó célkitűzését. Az eredeti terv az volt, hogy 2030-ra 2020-hoz képest a felére kell csökkenteni a közúti balesetekben elhunytak és súlyos sérültek számát. Ugyanakkor a világjárvány miatt 2020-ban az Európai Unió valamennyi országában a lezárások és utazási korlátozások miatt jelentősen csökkent a közúti forgalom és a balesetek száma is, az új bázis, a pandémia előtti év, azaz 2019 lett. Ez a változtatás azonban egyben azt is jelenti, hogy az eredeti célkitűzésben meghatározottnál lényegesen több baleseti haláleset mellett is teljesíthető lesz az uniós célkitűzés. A rendőrség adatai szerint 2019-ben 16 572 személysérüléssel járó baleset történt Magyarországon, egy évvel később pedig 13 745, a halálos kimenetelű balesetek száma pedig 530-ról 419-re csökkent.  

Óberling József közölte, a rendőrség a 2023-as céljait nem módosította az uniós döntés nyomán, azaz az idén még mindent úgy csinálnak, ahogy azt korábban – a bázisév módosítása előtt eltervezték.  Ha jövőre módosítják a célszámokat, az biztos nem jelenti majd azt, hogy csökkenni fog a szigor az utakon. A rendőrség elsődleges célja a balesetek számának drasztikus csökkentése. Végső soron a hosszú távú uniós cél nem kevesebb, mint hogy 2050-től senki ne haljon meg közlekedési baleset következtében az Európai Unióban.

Jobbak az idei számok 

A cikkből kiderül az is, hogy az év első öt hónapjában javult a közlekedésbiztonsági helyzet az utakon az egy évvel korábbi adatokhoz képest és a kedvező folyamatok az ORFK adatai szerint júniusban is folytatódtak. 

	2022 I. – V. Hónap	2023 I.  – V. Hónap
Összes baleset	5384	5048
Összes sérült	7257	6625
Halálos balesetek / Halálos áldozatok száma	165 / 190	156 / 170
Súlyos sérüléses balesetek / Sérültek száma	1533 / 1770	1401 / 1583
Könnyű sérüléses balesetek / Sérültek száma	3686 / 5287	3491 / 4872
Ittas vezetők által okozott balesetek aránya	8,50%	7,40%

 Forrás: ORFK, Közlek

 Az év első öt hónapjában 20-szal kevesebb emberéletet követeltek a közúti balesetek, mint az előző év május végéig, és több mint 600-zal kevesebben sérültek meg az utakon. A változásban szerepe volt azoknak az év eleje óta hosszabb-rövidebb időre többször megtartott országos közlekedésbiztonsági akcióknak, amelyben elsősorban, de persze nem kizárólag, a biztonsági öv- és a biztonsági gyermekülés használatát ellenőrizték.

A Totalcar korábban és az elmúlt hetekben is több alkalommal a baleseteket kiváltó okokról, például arról, a magyar közlekedési kultúra az intézményesített gyorshajtás állapotában leledzik. Emellett a gyorshajtás visszaszorítására a nemzetközi példák alapján alkalmas átlagsebesség-mérés esetleges bevezetéséről is. Több cikk született az 

a gyorshajtásról, egyebek mellett az intézményesített valamint arról, hogy a bírságoknak milyen visszatartó ereje van. Valamint az gyorshajtások számának csökkentését  átlagsebesség-mérés