Új Toyota Yaris: kisautó nagyobb lábon

A japánok tágasabb és markánsabb külsejű modellel váltják le sikeres kisautójukat. Az első generációs Yaris volt az első Toyota a kisautók közt, amelyet Európában is észrevett a vásárlóközönség. El is adtak belőle vagy 1,2 millió példányt hat év alatt, de közben a konkurencia sem aludt, így a Toyotának is lépnie kellett. Az új modelltől természetesen még többet várnak: az első teljes évben, 2006-ban már 250 ezer példányt szeretnének eladni az újdonságból kontinensen.

Az új Yaris formatervét - amely a Toyota ED ² nevű európai tervezőstúdiójában született - már ismerhetjük, hiszen Japánban már forgalmazzák a Vitz névre hallgató jobbkormányos változatot. Az autó külseje egyébként aligha lesz akadálya a sikernek. A tervezők az Avensis és az előző Yaris bevált formáiból építkeztek, így az autó márkája messziről azonosítható, az előretolt kabin ugyanakkor egész egyedivé teszi az autó megjelenését. A sajátos elrendezés ráadásul nagyobbnak láttatja a Yarist, bár az érzés egy része a valós méretnövekedésből adódik: a kisautó 110 milliméterrel hosszabb, 35 milliméterrel szélesebb és 30 milliméterrel magasabb mint az elődje. Ennek ellenére több konkurens modellel ellentétben a Yaris igazi kisautó maradt: 3,75 méteres hosszával a kategória átlagát hozza. A méretnövekedés állítólag az utastérben is érezhető, de számszerűen a csomagtér méretét látva érhető tetten: a korábbi 220 liter helyett már 272 liternyi motyó fér el hátul, a hátsó, 3:2 arányban dönthető üléspad lehajtásával viszont 737 liter adódik az első üléstámlák felső pereméig pakolva. Ez állítólag a szegmens legjobb értéke, bár ezt nehéz volna igazolni, mivel a legtöbb konkurens gyártó nem így mér.

Úgy gondolhatnánk, a nagyobb mérethez erősebb motorok járnak, főképp egy japán gyártó esetében, de ez csak részben igaz. A két kis benzinmotor nem hoz igazi előrelépést e tekintetben. Az alapváltozat ezres háromhengerese az Aygóban már bemutatkozott: 69 lóereje ellenére nem éppen vehemens jószág, különösen egy ennyivel nagyobb autóban. A Yarist 15,7 másodperc alatt gyorsítja 100 km/h-ra és 155 km/h-s végsebességet biztosít a számára, viszont csak 5,4 litert fogyaszt 100 kilométeren, vegyes ciklusban. Az előző generációból szinte változtatás nélkül érkezett az 1,3 literes, 87 lovas négyhengeres, ezzel már egy picit jobban megy a kiskocsi; elérhető vele a 170-es tempó is, 11,5 másodperc alatt gyorsítja a Yarist 100 km/h-ra, és közben átlagosan 6 liter benzint fal fel 100 kilométeren. A legfickósabb Yarisba meglepetésre dízelmotor kerül. A jól ismert 1,4 literes négyhengeresnek a Corollából ismert 90 lóerős változatát építik a kisautóba, ezzel a végsebesség 175 km/h, a gyorsulás álló helyzetből 100 km/h-ra 10,7 másodpercet vesz igénybe, de közben az átlagfogyasztás mindössze 4,5 liter gázolaj 100 kilométeren. A motorokhoz ötsebességes kézi váltó jár, de a két benzinest meg lehet majd rendelni a Toyota M-MT fantázianevű kézzel is kapcsolgatható fokozatmentes automatájával is.

A második generációs Yarisra persze még egy picit várni kell. Az első példányok 2005 végén kerülhetnek újdonsült gazdáikhoz, így néhány lényeges információt – például a kisautó árait, vagy a felszereltségre vonatkozó adatokat – csak október-november tájékán hoznak nyilvánosságra.